Back to top

Egy szárnyas az ókorból - A római galamb

A 2018 decemberében meghirdetett húsgalamb­program kiterjedésének hatására várható, hogy a hazai óriásgalambfajták (magyar óriásgalamb, alföldi bugagalamb, magyar óriás begyes, szalontai óriás­galamb) mellett a galambhústermelésben a külföldi fajták (mondén, strasszer, texán, római, king, carneau, stb.), és a hibridek (például az euro-pigeon, és a hubbell) is szerepet kapnak.

Efajták közös jellemzője a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség, a jó takarmányértékesítési képesség, az elsőrendű húsformák, a fiókák telt alkata, az élő és a vágott súly kedvező aránya, a különösen széles mellkas, a kicsiny fej és lábak, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

A szaporaságot az éves tojástermelés, a tojás minősége, a keltethetőség és az állatok nevelőképessége határozza meg.

A galambhús-előállításban fontos szerepet kaphat a római galamb, melynek legfontosabb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

Toronyban éltek

A római galambot az egyik legrégebben tenyésztett fajtaként tartjuk számon, s így tudomásunk szerint szerepet játszott több mai nagytestű fajta, a magyar díszposta, a magyar begyes és a magyar óriás fajták kialakításában is. A galambok tenyésztését a római szakírók is tárgyalják, Varro leírása szerint e tollasoknak boltozatos tornyot építettek, amelyben akár 5000 egyedet is tarthattak. A tornyok bejáratait magasan helyezték el, a külső falakat pedig sima vakolattal látták el. Ebbe márványport kevertek, hogy a kígyók és gyíkok bejutását megakadályozzák.

A leírások szerint a római galamb őse a karthágói galamb volt, amelyet a rómaiak kezdtek el szaporítani, mintegy kétezer évvel ezelőtt. 

Dr. Szűcs István 1990-ben közreadott írása szerint a fajta már az ókorban eljutott Franciaországba, majd kedvező tulajdonságai miatt egész Európában elterjedt. A szárnyast Dél-Franciaországban nemesítették tovább, később a tenyésztés egyik központja a francia főváros, Párizs lett. Németországban is elterjedt a fajta. Napjainkban a római galamb majd minden országban fajtaklubbal rendelkezik, és a legjobb minőségű madarak is jellemzően az ilyen országokban találhatók.

A római galamb Magyarországon soha nem volt elterjedt. Tenyésztői közül az 1940-es években tevékenykedő Vajnai János békéscsabai tenyésztőt, a szintén békéscsabai Sólyom Bálintot és a hódmezővásárhelyi Zoltán Bélát emelhetjük ki.

Nagy teret igényelnek

A galambok óriásának kifejlett korban a csőrétől a farok végéig terjedő hossza 50-55 centiméter, de esetenként megközelítheti a 60 centimétert is. Szárnyfesztávolsága meghaladja az 1 métert. Súlya 1,0-1,3 kilogramm, minél nagyobb élőtömegű, annál értékesebb. A csőre hosszú, erős, a fekete és kék tollazatúaknál sötét, minden más egyednél világos szaruszínű. Törzse széles, mély és rövid, közel vízszintes tartású. A farok hossza a szárnyevezők végét csak kevéssé haladhatja túl. Leggyakoribb színváltozata a fehér, vörös, sárga, kékszalagos, fakószalagos, de előfordul fekete színváltozatban is.

Ha római galambokat akarunk hústermelésre beállítani, akkor figyeljünk arra is, hogy a nagytermetű galambok különösen térigényesek, nagyobb egyedi élettérre van szükségük, a zsúfoltság stresszorként hat rájuk.

Zsúfolt körülmények között nem tudnak igényeik szerint pihenni, mozogni, párosodni, sőt még utódnevelésük, takarmányuk, ivóvizük felvételében is akadályozottak lehetnek. Vásárláskor minden beszerzett galambnak egészségesnek, jól fejlettnek, kiváló vitalitásúnak kell lennie, hiszen a gyengén fejlett, gyógykezelésre szoruló egyedek soha nem lesznek jó húsgalambok. Induláskor fiatal példányokat vegyünk, és lehetőleg egy tenyésztőtől. Így kerülhetjük el, hogy a több helyről összevásárolt galambok számukra idegen mikrobiális környezetbe kerüljenek. Bizonytalan körülmények között római galambot vásárolni nem ajánlatos, részben a nem ellenőrizhető származás, részben a kiszámíthatatlan állategészségügyi kockázatok miatt.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

A kecsketartás csak távolról romantikus - Egy kezdő állattartó kalandjai

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A kezdők vakmerőségével ugrottunk fejest, és noha bicskánk eddig még nem tört bele az önként vállalt létformába, pár tanulságos pofont már kiosztott nekünk az élet.

Tovább erősíti a tudatos vásárlói magatartást az Agrárminisztérium

A sertéshúsok esetében bevezetett jelölési előírás pozitív tapasztalatai alapján újabb termékkörökre terjesztette ki a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium - közölte Nagy István tárcavezető.

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.

eShepherd az intelligens jeladó

Az ausztrál fejlesztésű jeladó virtuális kerítésként is szolgál, és lehetővé teszi az állatok szinte állandó megfigyelését.

Takarékbank: kissé javuló várakozások, de jelentős bizonytalanság jellemzi az agráriumot

Kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére az első negyedévhez képest, de továbbra bizonytalanság jellemzi az ágazatot, főként a koronavírus-járvány miatt beszűkült exportlehetőségek, és a tavaszi aszály miatt - közölte Hollósi Dávid a Takarékbank agrár üzletágának szűk körű elemzői sajtó-háttérbeszélgetésén hétfőn, Budapesten.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a sertéstartók

2020. június 29. és július 12. között adhatják be támogatási kérelmeiket a sertéstartók a miniszteri rendelet alapján kiírt átmeneti támogatásra.

Kiterjesztett valóság az istállóban

A tehenek tevékenységét megfigyelő rendszerek (AMS) már most is hasznos egyedi és állományadatokat szolgáltatnak, de a kiterjesztett valóság rendszerek fejlődése és elterjedése hamarosan képes lehet szinte életre kelteni ezeket az adatokat.