Back to top

Egy szárnyas az ókorból - A római galamb

A 2018 decemberében meghirdetett húsgalamb­program kiterjedésének hatására várható, hogy a hazai óriásgalambfajták (magyar óriásgalamb, alföldi bugagalamb, magyar óriás begyes, szalontai óriás­galamb) mellett a galambhústermelésben a külföldi fajták (mondén, strasszer, texán, római, king, carneau, stb.), és a hibridek (például az euro-pigeon, és a hubbell) is szerepet kapnak.

Efajták közös jellemzője a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség, a jó takarmányértékesítési képesség, az elsőrendű húsformák, a fiókák telt alkata, az élő és a vágott súly kedvező aránya, a különösen széles mellkas, a kicsiny fej és lábak, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

A szaporaságot az éves tojástermelés, a tojás minősége, a keltethetőség és az állatok nevelőképessége határozza meg.

A galambhús-előállításban fontos szerepet kaphat a római galamb, melynek legfontosabb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

Toronyban éltek

A római galambot az egyik legrégebben tenyésztett fajtaként tartjuk számon, s így tudomásunk szerint szerepet játszott több mai nagytestű fajta, a magyar díszposta, a magyar begyes és a magyar óriás fajták kialakításában is. A galambok tenyésztését a római szakírók is tárgyalják, Varro leírása szerint e tollasoknak boltozatos tornyot építettek, amelyben akár 5000 egyedet is tarthattak. A tornyok bejáratait magasan helyezték el, a külső falakat pedig sima vakolattal látták el. Ebbe márványport kevertek, hogy a kígyók és gyíkok bejutását megakadályozzák.

A leírások szerint a római galamb őse a karthágói galamb volt, amelyet a rómaiak kezdtek el szaporítani, mintegy kétezer évvel ezelőtt. 

Dr. Szűcs István 1990-ben közreadott írása szerint a fajta már az ókorban eljutott Franciaországba, majd kedvező tulajdonságai miatt egész Európában elterjedt. A szárnyast Dél-Franciaországban nemesítették tovább, később a tenyésztés egyik központja a francia főváros, Párizs lett. Németországban is elterjedt a fajta. Napjainkban a római galamb majd minden országban fajtaklubbal rendelkezik, és a legjobb minőségű madarak is jellemzően az ilyen országokban találhatók.

A római galamb Magyarországon soha nem volt elterjedt. Tenyésztői közül az 1940-es években tevékenykedő Vajnai János békéscsabai tenyésztőt, a szintén békéscsabai Sólyom Bálintot és a hódmezővásárhelyi Zoltán Bélát emelhetjük ki.

Nagy teret igényelnek

A galambok óriásának kifejlett korban a csőrétől a farok végéig terjedő hossza 50-55 centiméter, de esetenként megközelítheti a 60 centimétert is. Szárnyfesztávolsága meghaladja az 1 métert. Súlya 1,0-1,3 kilogramm, minél nagyobb élőtömegű, annál értékesebb. A csőre hosszú, erős, a fekete és kék tollazatúaknál sötét, minden más egyednél világos szaruszínű. Törzse széles, mély és rövid, közel vízszintes tartású. A farok hossza a szárnyevezők végét csak kevéssé haladhatja túl. Leggyakoribb színváltozata a fehér, vörös, sárga, kékszalagos, fakószalagos, de előfordul fekete színváltozatban is.

Ha római galambokat akarunk hústermelésre beállítani, akkor figyeljünk arra is, hogy a nagytermetű galambok különösen térigényesek, nagyobb egyedi élettérre van szükségük, a zsúfoltság stresszorként hat rájuk.

Zsúfolt körülmények között nem tudnak igényeik szerint pihenni, mozogni, párosodni, sőt még utódnevelésük, takarmányuk, ivóvizük felvételében is akadályozottak lehetnek. Vásárláskor minden beszerzett galambnak egészségesnek, jól fejlettnek, kiváló vitalitásúnak kell lennie, hiszen a gyengén fejlett, gyógykezelésre szoruló egyedek soha nem lesznek jó húsgalambok. Induláskor fiatal példányokat vegyünk, és lehetőleg egy tenyésztőtől. Így kerülhetjük el, hogy a több helyről összevásárolt galambok számukra idegen mikrobiális környezetbe kerüljenek. Bizonytalan körülmények között római galambot vásárolni nem ajánlatos, részben a nem ellenőrizhető származás, részben a kiszámíthatatlan állategészségügyi kockázatok miatt.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tiltakozott a teljesíthetetlen uniós célkitűzések ellen a NAK

Immár teljes jogú tagként vett részt a World Farmers’ Organization (WFO) éves közgyűlésén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és globális szinten is tiltakozott az Európai Zöld Megállapodás teljesíthetetlen célkitűzései ellen.

Tavaly 3,2 millió tonna volt az energetikai célú biomassza-felhasználás

Tavaly 3,2 millió tonnát tett ki a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás, amelyből az import 123,4 ezer tonna volt - derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Még több termék eredetét lesz kötelező feltüntetni

Július 15-étől a nem előrecsomagolt gyümölcsöknél és zöldségeknél kötelező lesz feltüntetni a boltokban, hogy milyen országból származnak – június 26-i Magyar Közlönyben megjelent agrárminiszteri rendelet szerint.

Békés megye nagy részén megszűntek a madárinfluenza miatti megfigyelési körzetek

A hatékony és határozott hatósági intézkedéseknek is köszönhetően május 15-e óta nem volt újabb madárinfluenza kitörés Békés megyében. A kedvező járványügyi eredmények alapján június 24-én Békés megye nagy részén a Nébih elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását, így újra zavartalanul folyhatnak a belföldi és az unióba irányuló szállítások.

Tojásszövetség: A biztonságos hazai élelmiszertermelés a koronavírus járvány után még fontosabb

Tojásszövetség arra kéri az élelmiszer-áruházláncokat, hogy ne szorítsák ki a magyar termelést több mint 80 százalékban meghatározó EU-konform ketreces tojást a boltok polcairól, és gondoljanak minden vásárlói rétegre. Ebben a Szövetség partnerre talált az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco hazai élelmiszerláncokban.

2021 februárjára halasztották az EuroTiert

Az EuroTiert, a világ legnagyobb nemzetközi állattenyésztési kiállítását a COVID-19 miatt elhalasztották. A szervező Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) sajtóközleményéből kiderült, hogy az új dátum jövő év február 9–12-e lesz, ami körülbelül 3 hónapos halasztást jelent. Az EuroTier helyszíne továbbra is a hannoveri vásárközpont lesz, és szokás szerint együtt rendezik az EnergyDecentral-lal.

„Szeretném a lókiképzés minden trükkjét eltanulni”

A külföldön élő fiatal tehetségeket bemutató sorozatunk második lovasa szintén díjlovas. Többször részt vett a korosztályos Európa-bajnokságokon, ahol eredményesen szerepelt, a vidaubani junior Európa-bajnokságon Evitával döntős volt, 2015-ben a magyar bajnokságon az M kategória bajnoka, illetve a korosztályos magyar bajnokságon a junior kategória bajnoka lett.

Több éttermét is megnyitja a McDonald’s Írországban

Írországban is csillapodni látszik a koronavírus-járvány, ezért a McDonald’s úgy döntött, bizonyos éttermeit - szigorú intézkedések mellett - megnyitja a vendégek számára. A gyorsétteremlánc egyébként az ország egyik legfontosabb marhahús-felvásárlója.

A lovak is stresszelnek

A stresszelmélet megalkotása Selye János (1907-1982) nevéhez fűződik, aki az 1930-as évektől foglalkozott e jelenség kutatásával. Az 1960-70-es évektől a stresszt „menedzserbetegségként” emlegették, ám napjainkra kiderült, hogy bárkit érinthet, még a gyermekeket és az állatokat is. Ez utóbbi olyan ősi mechanizmus, amely lovaink őseinél is, azaz már 60-65 millió évvel ezelőtt megtalálható volt.

Kína rendesen bevásárolt sertéshúsból – Csak májusban 370 ezer tonnát vettek

Kína májusban 370 ezer tonna sertéshúst importált, 86 százalékkal többet, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban – legalábbis ezt mutatják a vámügyi adatok.