Back to top

Egy szárnyas az ókorból - A római galamb

A 2018 decemberében meghirdetett húsgalamb­program kiterjedésének hatására várható, hogy a hazai óriásgalambfajták (magyar óriásgalamb, alföldi bugagalamb, magyar óriás begyes, szalontai óriás­galamb) mellett a galambhústermelésben a külföldi fajták (mondén, strasszer, texán, római, king, carneau, stb.), és a hibridek (például az euro-pigeon, és a hubbell) is szerepet kapnak.

Efajták közös jellemzője a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség, a jó takarmányértékesítési képesség, az elsőrendű húsformák, a fiókák telt alkata, az élő és a vágott súly kedvező aránya, a különösen széles mellkas, a kicsiny fej és lábak, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

A szaporaságot az éves tojástermelés, a tojás minősége, a keltethetőség és az állatok nevelőképessége határozza meg.

A galambhús-előállításban fontos szerepet kaphat a római galamb, melynek legfontosabb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

Toronyban éltek

A római galambot az egyik legrégebben tenyésztett fajtaként tartjuk számon, s így tudomásunk szerint szerepet játszott több mai nagytestű fajta, a magyar díszposta, a magyar begyes és a magyar óriás fajták kialakításában is. A galambok tenyésztését a római szakírók is tárgyalják, Varro leírása szerint e tollasoknak boltozatos tornyot építettek, amelyben akár 5000 egyedet is tarthattak. A tornyok bejáratait magasan helyezték el, a külső falakat pedig sima vakolattal látták el. Ebbe márványport kevertek, hogy a kígyók és gyíkok bejutását megakadályozzák.

A leírások szerint a római galamb őse a karthágói galamb volt, amelyet a rómaiak kezdtek el szaporítani, mintegy kétezer évvel ezelőtt. 

Dr. Szűcs István 1990-ben közreadott írása szerint a fajta már az ókorban eljutott Franciaországba, majd kedvező tulajdonságai miatt egész Európában elterjedt. A szárnyast Dél-Franciaországban nemesítették tovább, később a tenyésztés egyik központja a francia főváros, Párizs lett. Németországban is elterjedt a fajta. Napjainkban a római galamb majd minden országban fajtaklubbal rendelkezik, és a legjobb minőségű madarak is jellemzően az ilyen országokban találhatók.

A római galamb Magyarországon soha nem volt elterjedt. Tenyésztői közül az 1940-es években tevékenykedő Vajnai János békéscsabai tenyésztőt, a szintén békéscsabai Sólyom Bálintot és a hódmezővásárhelyi Zoltán Bélát emelhetjük ki.

Nagy teret igényelnek

A galambok óriásának kifejlett korban a csőrétől a farok végéig terjedő hossza 50-55 centiméter, de esetenként megközelítheti a 60 centimétert is. Szárnyfesztávolsága meghaladja az 1 métert. Súlya 1,0-1,3 kilogramm, minél nagyobb élőtömegű, annál értékesebb. A csőre hosszú, erős, a fekete és kék tollazatúaknál sötét, minden más egyednél világos szaruszínű. Törzse széles, mély és rövid, közel vízszintes tartású. A farok hossza a szárnyevezők végét csak kevéssé haladhatja túl. Leggyakoribb színváltozata a fehér, vörös, sárga, kékszalagos, fakószalagos, de előfordul fekete színváltozatban is.

Ha római galambokat akarunk hústermelésre beállítani, akkor figyeljünk arra is, hogy a nagytermetű galambok különösen térigényesek, nagyobb egyedi élettérre van szükségük, a zsúfoltság stresszorként hat rájuk.

Zsúfolt körülmények között nem tudnak igényeik szerint pihenni, mozogni, párosodni, sőt még utódnevelésük, takarmányuk, ivóvizük felvételében is akadályozottak lehetnek. Vásárláskor minden beszerzett galambnak egészségesnek, jól fejlettnek, kiváló vitalitásúnak kell lennie, hiszen a gyengén fejlett, gyógykezelésre szoruló egyedek soha nem lesznek jó húsgalambok. Induláskor fiatal példányokat vegyünk, és lehetőleg egy tenyésztőtől. Így kerülhetjük el, hogy a több helyről összevásárolt galambok számukra idegen mikrobiális környezetbe kerüljenek. Bizonytalan körülmények között római galambot vásárolni nem ajánlatos, részben a nem ellenőrizhető származás, részben a kiszámíthatatlan állategészségügyi kockázatok miatt.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

OMÉK már 80. alkalommal

Ötszáznál is több kiállító jelentkezett eddig, de számuk folyamatosan nő. Idén az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum által szervezett OMÉK nem különálló rendezvény lesz, hanem a Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérő eseménye. A négynapos seregszemle idején itt lesz az ország legnagyobb termelői piaca, ahol hazai és határon túli gazdák portékáiból válogathatnak a látogatók.

Országos kullancsfelmérés: emberben és háziállatban is több a csípés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből.

„Ízvadászatra fel! Terítéken a vadhúsok.” - Útjára indult a vadhús fogyasztásösztönző kampány

Első alkalommal népszerűsíti „Ízvadászatra fel! Terítéken a vadhúsok.” szlogennel a vadhús fogyasztását az Agrárminisztérium (AM) az Agrármarketing Centrummal (AMC) együttműködésében – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a 14. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztiválon, Pákozdon.

Lesz elég élelmiszer és takarmány

„Annak ellenére, hogy a nyár a megszokottnál jóval forróbb és szárazabb volt, és hogy emiatt termés­kiesésre számíthatunk a kapásnövények esetében, élelmiszerhiánytól nem kell tartani az országban” – nyilatkozta Branislav Nedimović köztársasági mezőgazdasági miniszter. Mint elmondta, a szárazságot egyébként aránylag jól tűrő kukorica is megsínylette a nedvességhiányt.

Brit húsipar: arccal a börtönök felé

Az Egyesült Királyság húsipara komoly munkaerőválsággal küzd, ezért megoldásként börtönlakókat és a volt elítélteket terveznek alkalmazni, továbbá oktatást is szerveznek a raboknak, hogy szabadulásuk után el tudjanak helyezkedni a húsiparban.

Embrióbeültetés után született teljes testvér csikók Mezőhegyesen

Köztudott, hogy a fogathajtásban nagyon fontos a lovak összhangja, harmóniája, és az is, hogy minél egyformábbak legyenek. Épp ezért a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nóniusz tenyészetében a legkorszerűbb módszerekkel igyekeznek megteremteni a jövő fogatát.

Újra kinyílik a Főmenü konyhája

Második évaddal indult a népszerű gasztroműsor, a Főmenű, amelyet most is Széll Tamás Michelin-csillagos séf fémjelez, viszont ezúttal új műsorvezető és főző társ szegődött mellé, aki új lendületet ad a fogásoknak.

Jelentősen nőttek az élelmiszerárak augusztusban

Elsősorban a cukor, a búza és a növényi olajok drágulása miatt, két hónap csökkenés után augusztusban jelentősen nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Nagydíjat ért a szemcsékbe zárt titok és a tápanyagtartalom tökéletes kihasználása

Egy év kimaradt, most szeptember 23-tól megrendezik a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat. A programokról sajtótájékoztatón beszéltek a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezetői. Az esemény egyúttal a „Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért  2021”  és a „Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért  2021” évi pályázatok eredményhirdetése is volt. 

Mi ott leszünk, várunk Téged is - Beindul Bábolna

Szeptember 9. és 11. között újra felbőgnek a gépek a 34. Bábolnai Gazdanapokon, a 80. OMÉK társrendezvényén. A programok közül idén sem maradhat ki a gyakorlati gépbemutató, a talajszelvény, a traktor tesztvezetés, a drónbemutató és a Szaktanácsadási Pont.