Back to top

Egy szárnyas az ókorból - A római galamb

A 2018 decemberében meghirdetett húsgalamb­program kiterjedésének hatására várható, hogy a hazai óriásgalambfajták (magyar óriásgalamb, alföldi bugagalamb, magyar óriás begyes, szalontai óriás­galamb) mellett a galambhústermelésben a külföldi fajták (mondén, strasszer, texán, római, king, carneau, stb.), és a hibridek (például az euro-pigeon, és a hubbell) is szerepet kapnak.

Efajták közös jellemzője a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség, a jó takarmányértékesítési képesség, az elsőrendű húsformák, a fiókák telt alkata, az élő és a vágott súly kedvező aránya, a különösen széles mellkas, a kicsiny fej és lábak, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

A szaporaságot az éves tojástermelés, a tojás minősége, a keltethetőség és az állatok nevelőképessége határozza meg.

A galambhús-előállításban fontos szerepet kaphat a római galamb, melynek legfontosabb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

Toronyban éltek

A római galambot az egyik legrégebben tenyésztett fajtaként tartjuk számon, s így tudomásunk szerint szerepet játszott több mai nagytestű fajta, a magyar díszposta, a magyar begyes és a magyar óriás fajták kialakításában is. A galambok tenyésztését a római szakírók is tárgyalják, Varro leírása szerint e tollasoknak boltozatos tornyot építettek, amelyben akár 5000 egyedet is tarthattak. A tornyok bejáratait magasan helyezték el, a külső falakat pedig sima vakolattal látták el. Ebbe márványport kevertek, hogy a kígyók és gyíkok bejutását megakadályozzák.

A leírások szerint a római galamb őse a karthágói galamb volt, amelyet a rómaiak kezdtek el szaporítani, mintegy kétezer évvel ezelőtt. 

Dr. Szűcs István 1990-ben közreadott írása szerint a fajta már az ókorban eljutott Franciaországba, majd kedvező tulajdonságai miatt egész Európában elterjedt. A szárnyast Dél-Franciaországban nemesítették tovább, később a tenyésztés egyik központja a francia főváros, Párizs lett. Németországban is elterjedt a fajta. Napjainkban a római galamb majd minden országban fajtaklubbal rendelkezik, és a legjobb minőségű madarak is jellemzően az ilyen országokban találhatók.

A római galamb Magyarországon soha nem volt elterjedt. Tenyésztői közül az 1940-es években tevékenykedő Vajnai János békéscsabai tenyésztőt, a szintén békéscsabai Sólyom Bálintot és a hódmezővásárhelyi Zoltán Bélát emelhetjük ki.

Nagy teret igényelnek

A galambok óriásának kifejlett korban a csőrétől a farok végéig terjedő hossza 50-55 centiméter, de esetenként megközelítheti a 60 centimétert is. Szárnyfesztávolsága meghaladja az 1 métert. Súlya 1,0-1,3 kilogramm, minél nagyobb élőtömegű, annál értékesebb. A csőre hosszú, erős, a fekete és kék tollazatúaknál sötét, minden más egyednél világos szaruszínű. Törzse széles, mély és rövid, közel vízszintes tartású. A farok hossza a szárnyevezők végét csak kevéssé haladhatja túl. Leggyakoribb színváltozata a fehér, vörös, sárga, kékszalagos, fakószalagos, de előfordul fekete színváltozatban is.

Ha római galambokat akarunk hústermelésre beállítani, akkor figyeljünk arra is, hogy a nagytermetű galambok különösen térigényesek, nagyobb egyedi élettérre van szükségük, a zsúfoltság stresszorként hat rájuk.

Zsúfolt körülmények között nem tudnak igényeik szerint pihenni, mozogni, párosodni, sőt még utódnevelésük, takarmányuk, ivóvizük felvételében is akadályozottak lehetnek. Vásárláskor minden beszerzett galambnak egészségesnek, jól fejlettnek, kiváló vitalitásúnak kell lennie, hiszen a gyengén fejlett, gyógykezelésre szoruló egyedek soha nem lesznek jó húsgalambok. Induláskor fiatal példányokat vegyünk, és lehetőleg egy tenyésztőtől. Így kerülhetjük el, hogy a több helyről összevásárolt galambok számukra idegen mikrobiális környezetbe kerüljenek. Bizonytalan körülmények között római galambot vásárolni nem ajánlatos, részben a nem ellenőrizhető származás, részben a kiszámíthatatlan állategészségügyi kockázatok miatt.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéstartói várakozások 2023-ra

Az elmúlt két év rendkívül megterhelő volt a sertéságazat számára. Szakemberek szerint ennek a háborús infláció mellett a takarmányárak és az energiaköltségek drasztikus emelkedése volt az oka. Ráadásul a termelési költségek növekedése nem tudott beépülni a felvásárlási árakba. Többen már tavaly csökkentették az állományt vagy felhagytak a termeléssel, mások idén terveznek hasonló lépéseket.

Újabb ASP elleni oltás a láthatáron

A Connecticuti Egyetem (UConn) és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) tudósai egy „ígéretes” afrikai sertéspestis (ASP) elleni vakcinajelöltet fejlesztettek ki, amelyet a kereskedelmi fejlesztésre átadtak a Zoetisnek.

Antibiotikumoktól a rágcsálóirtásig – termékek és szolgáltatások az AlpaVetnél

Nincsen ma Magyarországon még egy olyan disztribúcióval foglalkozó cég, amelynek olyan széles termék- és szolgáltatás portfóliója van, mint az AlphaVet Kft.-nek. Mindenféle területen állnak az állattenyésztők rendelkezésére, legyen szó gyógyszerről, takarmánykiegészítőkről, diagnosztikai, állategészségügyi, állattenyésztési eszközökről, és szolgáltatásokról.

Bővül az állateledel-gyár Bükön

A Nestlé Hungária Kft. 140 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházással 250 új munkahelyet hoz létre büki telephelyén - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.

Támogatással bővült a szarvasmarhatelep

A Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft. mintegy 10 százalékkal növeli termelését az idén, az év végére hatmillió liter tej előállítását tervezi. A Békés vármegyei családi vállalkozás addigra a jelenlegi 530-ról 800-ra növeli tehénállományát - mondta a társaság ügyvezetője pénteken az MTI-nek.

50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.

Soha vagy naná: kipróbálnánk-e a tenyésztett húst?

Szerkesztőségünkben kalandvágyó emberek ülnek: többen vannak azok, akik kipróbálnák a számos elnevezéssel bíró tenyésztett/termesztett/növesztett/mű/laborhúst. A pörköltet ugyan nem pótolja, de van, aki szerint szendvicsben, vagy otthon készített, gyorsan megsütött burgerben, darálthús helyett igenis megenné.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma szerint a madárinfluenza az oka a magas tojásáraknak

Az élelmiszerüzletekben a tojás ára 2022-ben egész évben emelkedett a tojótyúkok körében kitört magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) miatt - közölték az USDA közgazdászai. "Az év vége felé a szokásosnál alacsonyabb tojáskészletek, valamint az ünnepi sütési szezonból eredő megnövekedett kereslet több egymást követő héten rekordmagas tojásárakat eredményezett".

Közel ötödével csökkent a kibocsátás

A mezőgazdaság teljes termelési volumene 19, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé pedig 6,1 százalékkal esett vissza 2022-ben az előző évhez képest. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal december 7-i gyorstájékoztatójából.

Mit gondolnak a holland fogyasztók a tenyésztett húsról?

A Wageningeni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a fogyasztók a tenyésztett húshoz, összehasonlítva azt a hagyományos húshoz, a hal-, rovar- és a növényi alapú húsalternatívákkal.