Back to top

Egy szárnyas az ókorból - A római galamb

A 2018 decemberében meghirdetett húsgalamb­program kiterjedésének hatására várható, hogy a hazai óriásgalambfajták (magyar óriásgalamb, alföldi bugagalamb, magyar óriás begyes, szalontai óriás­galamb) mellett a galambhústermelésben a külföldi fajták (mondén, strasszer, texán, római, king, carneau, stb.), és a hibridek (például az euro-pigeon, és a hubbell) is szerepet kapnak.

Efajták közös jellemzője a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség, a jó takarmányértékesítési képesség, az elsőrendű húsformák, a fiókák telt alkata, az élő és a vágott súly kedvező aránya, a különösen széles mellkas, a kicsiny fej és lábak, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

A szaporaságot az éves tojástermelés, a tojás minősége, a keltethetőség és az állatok nevelőképessége határozza meg.

A galambhús-előállításban fontos szerepet kaphat a római galamb, melynek legfontosabb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

Toronyban éltek

A római galambot az egyik legrégebben tenyésztett fajtaként tartjuk számon, s így tudomásunk szerint szerepet játszott több mai nagytestű fajta, a magyar díszposta, a magyar begyes és a magyar óriás fajták kialakításában is. A galambok tenyésztését a római szakírók is tárgyalják, Varro leírása szerint e tollasoknak boltozatos tornyot építettek, amelyben akár 5000 egyedet is tarthattak. A tornyok bejáratait magasan helyezték el, a külső falakat pedig sima vakolattal látták el. Ebbe márványport kevertek, hogy a kígyók és gyíkok bejutását megakadályozzák.

A leírások szerint a római galamb őse a karthágói galamb volt, amelyet a rómaiak kezdtek el szaporítani, mintegy kétezer évvel ezelőtt. 

Dr. Szűcs István 1990-ben közreadott írása szerint a fajta már az ókorban eljutott Franciaországba, majd kedvező tulajdonságai miatt egész Európában elterjedt. A szárnyast Dél-Franciaországban nemesítették tovább, később a tenyésztés egyik központja a francia főváros, Párizs lett. Németországban is elterjedt a fajta. Napjainkban a római galamb majd minden országban fajtaklubbal rendelkezik, és a legjobb minőségű madarak is jellemzően az ilyen országokban találhatók.

A római galamb Magyarországon soha nem volt elterjedt. Tenyésztői közül az 1940-es években tevékenykedő Vajnai János békéscsabai tenyésztőt, a szintén békéscsabai Sólyom Bálintot és a hódmezővásárhelyi Zoltán Bélát emelhetjük ki.

Nagy teret igényelnek

A galambok óriásának kifejlett korban a csőrétől a farok végéig terjedő hossza 50-55 centiméter, de esetenként megközelítheti a 60 centimétert is. Szárnyfesztávolsága meghaladja az 1 métert. Súlya 1,0-1,3 kilogramm, minél nagyobb élőtömegű, annál értékesebb. A csőre hosszú, erős, a fekete és kék tollazatúaknál sötét, minden más egyednél világos szaruszínű. Törzse széles, mély és rövid, közel vízszintes tartású. A farok hossza a szárnyevezők végét csak kevéssé haladhatja túl. Leggyakoribb színváltozata a fehér, vörös, sárga, kékszalagos, fakószalagos, de előfordul fekete színváltozatban is.

Ha római galambokat akarunk hústermelésre beállítani, akkor figyeljünk arra is, hogy a nagytermetű galambok különösen térigényesek, nagyobb egyedi élettérre van szükségük, a zsúfoltság stresszorként hat rájuk.

Zsúfolt körülmények között nem tudnak igényeik szerint pihenni, mozogni, párosodni, sőt még utódnevelésük, takarmányuk, ivóvizük felvételében is akadályozottak lehetnek. Vásárláskor minden beszerzett galambnak egészségesnek, jól fejlettnek, kiváló vitalitásúnak kell lennie, hiszen a gyengén fejlett, gyógykezelésre szoruló egyedek soha nem lesznek jó húsgalambok. Induláskor fiatal példányokat vegyünk, és lehetőleg egy tenyésztőtől. Így kerülhetjük el, hogy a több helyről összevásárolt galambok számukra idegen mikrobiális környezetbe kerüljenek. Bizonytalan körülmények között római galambot vásárolni nem ajánlatos, részben a nem ellenőrizhető származás, részben a kiszámíthatatlan állategészségügyi kockázatok miatt.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

Szalámik versenye a Termékmustrán

Az egészben kapható, valamint a szeletelt szalámik összehasonlítása volt a Nébih legutóbbi, sorban az ötödik Termékmustrájának a középpontjában. A minősítés során végül 22 termék kapott lehetőséget arra, hogy kiérdemelje a KMÉ arany fokozatát.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Tíz év alatt megtízszereződött a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások állománya

A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíjuk, tavaly pedig már jóval tizenöt milliárd fölé nőtt – tudtuk meg Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetőjétől.

Kockázott bacont hív vissza az Aldi

Baktérium (Listeria monocytogenes) esetleges jelenléte miatt az Aldi Magyarország Bt. visszahívja az 500 gramm kiszerelésű kockázott bacont - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Akvarisztika szívvel-lélekkel

A haltartás, vagyis az akvarisztika hagyományai az ókorba nyúlnak vissza. Először étkezési céllal tartottak halakat mesterséges tavakban, de hamar elkezdődött a halak szín vagy forma szerinti tenyésztése is. A halak mint díszállatok sikere azóta is töretlen, főleg mióta beköltöztek a lakásokba, és az akváriumok a lakás díszei lettek.

Útlevél nélkül utaztatott macskákat koboztak el az M1-esen

Öt állatútlevél nélküli macskát találtak az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán egy román buszban - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel.