Back to top

Vedd fel a nyúlcipőt, és fuss!

Nyúlnyelven ezt kommunikálják fajtársaiknak az üregi nyulak, amikor farkuk fehér alsó felét meneküléskor felcsapják, s a kivillanó szín, akárcsak minket a mentőautó villogó fénye, vizuálisan riaszt.

Az üregi nyúl még a jégkorszak előtt szerves részét képezte a Kárpát-medence faunájának, az eljegesedés idején halt ki. Ám az Ibériai-félszigeten mindvégig erős állománya maradt meg, így a rómaiak a katonaság élelmezésére gyakorta fölhasználták. A légiók jóvoltából érkezett vissza Pannónia területére az üregi nyúl, ahol néhány helyen szépen el is szaporodott. Amikor a középkorban divattá vált a nyulaskertek létesítése, elsősorban a kolostorok környékén, újból érkeztek hazánkba üregi nyulak. Az állományokból rendre kiszabadult állatok újabb és újabb kolóniákat alakítottak ki, immár hazánk teljes területén.

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com

Jellemzően a vadonban e faj ott tud tartósan megtelepedni, ahol könnyű üreget ásni, s a talajvíz legalább 2-3 méter mélyen található.

Hazánkban az 1970-es években volt minden bizonnyal az üregi nyulak aranykora, amikor gyakran számoltak be akár 15 ezer példányos éves terítékről is, sőt egyes vadászterületeket egyenesen üregisnek minősítettek. Sok helyen viszont idegenkedtek az üregi nyúltól mezőgazdasági kártételei miatt, annak ellenére, hogy nálunk sosem tudott állománya úgy felduzzadni (mint például Ausztráliában), hogy valóban igazi csapást jelentsen. A ragadozóknak köszönhetően gyérítésük mindig folyamatos volt.

Az 1980-as évektől a természetvédelmi érdekek megerősödésével egyre többen vallották, hogy az üregi nyúl nem való hazánkba, hiszen mesterséges úton visszatelepített faj, mely kedvezőtlenül alakíthatja át az őshonos növényzetet, veszélyeztetve ezáltal flóránkat, faunánkat. Egyes területeken – mint például Bugacon, az ősborókásban – azonban úgy tűnik, jelenléte igencsak kívánatos, ugyanis itt előfordulnak olyan üregi­nyúl-családok, melyek előszeretettel eszik a borókát, így az nem szorít ki más fás szárú őshonos növényeket.

Az üregi nyulak nagyobb telepeken élnek, ahol a bakok és a nőstények között nincs tartós kapcsolat.

Egy-egy várban egy-egy bak és négy-hat nőstény él. A domináns nőstény a vár alagútjának mellékvágatában hozhatja világra utódait, míg az alacsonyabb rendűek gyakorta a váron kívül kénytelenek maguk ásta, mintegy 70 centis üregbe fialni. Ez azt eredményezi, hogy az alacsonyabb rendű nőstények kölykei gyakrabban válnak ragadozók áldozataivá, sőt, a domináns nőtény is gyakorta elpusztítja alacsonyabb rendű társainak fiatalabb utódait. Ez utóbbi esetben azonban a várban élő baknyúl igyekszik megvédeni saját utódait, ha kell, keményen szembeszáll a domináns nősténnyel. A közelmúltban a Fővárosi Állat- és Növénykertben létesített üreginyúl-kolónia megfigyelése nagy élményt nyújthat az érdeklődőknek. 

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állati karácsony: elektromos angolnával működik a karácsonyfa izzó

Óriási szenzációt keltett egy tennessee-i karácsonyfa, a fán lévő izzósort ugyanis egy elektromos angolna "üzemelteti".

ASP: ki kell irtani az összes vaddisznót? A lengyelek félnek a húsipar teljes összeomlásától

A teljes vaddisznó állomány megszüntetését tartja szükségesnek a lengyel Mezőgazdasági Kamara. Félnek a húsipar teljes összeomlásától.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

Szilvásváradi vadászat: korlátozzák az erdőlátogatást

Az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete 2019.12.04-én és 12.07-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart, emiatt korlátozza az erdőlátogatást.

Lenyűgöző látvány: a fülesbaglyok legnagyobb városi telelőhelye itt van a szomszédban

Nagykikinda központjában áll egy fa, amin télen akár 145 bagoly is pihen. Ebben az időszakban több száz fülesbagoly érkezik a városba, hogy ott töltse a telet. Sok turistát, kutatót és a BBC stábját is odavonzotta a nem hétköznapi látvány.

Kiállítás a kisállattenyésztés jövőjéért

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége, illetve az Agrármarketing Centrum által a Hungexpón megrendezett Nemzeti galamb-, baromfi-, nyúl- és díszmadár kiállítás november 29-től december 1-jéig várja a szakmabelieket, tenyésztőket és az érdeklődő közönséget.

A nagyvad válogató vadászatának jelentősége

A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli.

A Balatonnál is egyre jobban elszaporodnak a vaddisznók

A vaddisznók már a Balaton területén is megjelentek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője elárulta: a gondozatlanul hagyott termőföldeket idővel a természet visszahódítja, ami tökéletes élőhelyet jelent a vadaknak, hiszen élelmet és búvóhelyet is biztosít számukra.

Újjáélesztik a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát Tiszakécske térségében

Jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén – tájékoztatta Tiszakécske önkormányzata az MTI-t.

Nem egyszerű eset: a sisakos kaméleon

A kaméleonok nagy népszerűségnek örvendenek, pedig ezeknek az állatoknak a tartása nem olyan egyszerű feladat, mint ahogyan azt sokan tévesen gondolják. Most a kereskedelemben leggyakrabban kínált fajról, a sisakos vagy jemeni kaméleonról (Chamaelo calyptratus) adunk közre néhány tudnivalót.