Back to top

Vedd fel a nyúlcipőt, és fuss!

Nyúlnyelven ezt kommunikálják fajtársaiknak az üregi nyulak, amikor farkuk fehér alsó felét meneküléskor felcsapják, s a kivillanó szín, akárcsak minket a mentőautó villogó fénye, vizuálisan riaszt.

Az üregi nyúl még a jégkorszak előtt szerves részét képezte a Kárpát-medence faunájának, az eljegesedés idején halt ki. Ám az Ibériai-félszigeten mindvégig erős állománya maradt meg, így a rómaiak a katonaság élelmezésére gyakorta fölhasználták. A légiók jóvoltából érkezett vissza Pannónia területére az üregi nyúl, ahol néhány helyen szépen el is szaporodott. Amikor a középkorban divattá vált a nyulaskertek létesítése, elsősorban a kolostorok környékén, újból érkeztek hazánkba üregi nyulak. Az állományokból rendre kiszabadult állatok újabb és újabb kolóniákat alakítottak ki, immár hazánk teljes területén.

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com

Jellemzően a vadonban e faj ott tud tartósan megtelepedni, ahol könnyű üreget ásni, s a talajvíz legalább 2-3 méter mélyen található.

Hazánkban az 1970-es években volt minden bizonnyal az üregi nyulak aranykora, amikor gyakran számoltak be akár 15 ezer példányos éves terítékről is, sőt egyes vadászterületeket egyenesen üregisnek minősítettek. Sok helyen viszont idegenkedtek az üregi nyúltól mezőgazdasági kártételei miatt, annak ellenére, hogy nálunk sosem tudott állománya úgy felduzzadni (mint például Ausztráliában), hogy valóban igazi csapást jelentsen. A ragadozóknak köszönhetően gyérítésük mindig folyamatos volt.

Az 1980-as évektől a természetvédelmi érdekek megerősödésével egyre többen vallották, hogy az üregi nyúl nem való hazánkba, hiszen mesterséges úton visszatelepített faj, mely kedvezőtlenül alakíthatja át az őshonos növényzetet, veszélyeztetve ezáltal flóránkat, faunánkat. Egyes területeken – mint például Bugacon, az ősborókásban – azonban úgy tűnik, jelenléte igencsak kívánatos, ugyanis itt előfordulnak olyan üregi­nyúl-családok, melyek előszeretettel eszik a borókát, így az nem szorít ki más fás szárú őshonos növényeket.

Az üregi nyulak nagyobb telepeken élnek, ahol a bakok és a nőstények között nincs tartós kapcsolat.

Egy-egy várban egy-egy bak és négy-hat nőstény él. A domináns nőstény a vár alagútjának mellékvágatában hozhatja világra utódait, míg az alacsonyabb rendűek gyakorta a váron kívül kénytelenek maguk ásta, mintegy 70 centis üregbe fialni. Ez azt eredményezi, hogy az alacsonyabb rendű nőstények kölykei gyakrabban válnak ragadozók áldozataivá, sőt, a domináns nőtény is gyakorta elpusztítja alacsonyabb rendű társainak fiatalabb utódait. Ez utóbbi esetben azonban a várban élő baknyúl igyekszik megvédeni saját utódait, ha kell, keményen szembeszáll a domináns nősténnyel. A közelmúltban a Fővárosi Állat- és Növénykertben létesített üreginyúl-kolónia megfigyelése nagy élményt nyújthat az érdeklődőknek. 

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Fuss, Forest! – Szeptemberben rendezik a Budakeszi Vadaspark jótékonysági terepfutóversenyét

Szeptember 5-én, szombaton rendezi a Budakeszi Vadaspark a Fuss, forest! elnevezésű terepfutóversenyt. A járványügyi helyzet miatt áprilisban elhalasztott verseny egyszerre jótékonysági és családi futás, amelyen a néhány száz méterestől a félmaratonig 6 táv közül választhatnak az indulók.

Vadkár a szőlőben – kettőn áll a vásár

Ahol a vad jelen van, ott a vadkár valamilyen formája elkerülhetetlen. Ezért a kárért a vadászatra jogosult felelősséggel tartozik. Így van ez a szőlőültetvények esetében is, azonban a gazdák és a vadgazdálkodók között továbbra is rendszeres probléma, hogy a vad által okozott kárt ki fizeti meg. Több pincészetet, szőlőgazdát megkérdeztünk, a helyzetkörkép meglehetősen vegyes képet mutat.

Csaknem negyven ország jelezte már részvételi szándékát a jövő évi vadászati és természeti világkiállításon

Közel negyven ország jelezte már részvételét a jövő ősszel Magyarországon rendezendő vadászati és természeti világkiállításon - közölte az eseményt szervező iroda szakmai igazgatója kedden a Baranya megyei Martonfán.

Tudósok vizsgálják, hogy hatott az állatvilágra az emberi tevékenységek szüneteltetése

Egy brit vezetésű kutatócsoport vizsgálja, hogyan hatottak a koronavírus-világjárvány megállítására hozott korlátozások a vadon élő állatok világára - számolt be róla a BBC hírportálja.

Kutyásodnak a városi rókák?

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a városi, vörös rókák egyre jobban hasonlítanak a kutyákra. A jelenség a városi környezethez való alkalmazkodással állhat összefüggésben.

Dámborjak és szikaszarvas született a Budakeszi Vadasparkban

A tavaszi bébibumm után a nyár elejével tovább gyarapodott a Budakeszi Vadaspark állatállománya: a napokban két dám- és egy szikaszarvas borjú született.

Dübörög a vargánya szezon!

Megjelentek a legértékesebb és legkeresettebb vadon termő gombák. Gyűjtésükre pontos szabályok vonatkoznak, amiket minden kezdő és gyakorlott gombavadásznak érdemes betartani a saját egészségük és a gombák előhelyeinek védelme érdekében.