Back to top

Vedd fel a nyúlcipőt, és fuss!

Nyúlnyelven ezt kommunikálják fajtársaiknak az üregi nyulak, amikor farkuk fehér alsó felét meneküléskor felcsapják, s a kivillanó szín, akárcsak minket a mentőautó villogó fénye, vizuálisan riaszt.

Az üregi nyúl még a jégkorszak előtt szerves részét képezte a Kárpát-medence faunájának, az eljegesedés idején halt ki. Ám az Ibériai-félszigeten mindvégig erős állománya maradt meg, így a rómaiak a katonaság élelmezésére gyakorta fölhasználták. A légiók jóvoltából érkezett vissza Pannónia területére az üregi nyúl, ahol néhány helyen szépen el is szaporodott. Amikor a középkorban divattá vált a nyulaskertek létesítése, elsősorban a kolostorok környékén, újból érkeztek hazánkba üregi nyulak. Az állományokból rendre kiszabadult állatok újabb és újabb kolóniákat alakítottak ki, immár hazánk teljes területén.

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com

Jellemzően a vadonban e faj ott tud tartósan megtelepedni, ahol könnyű üreget ásni, s a talajvíz legalább 2-3 méter mélyen található.

Hazánkban az 1970-es években volt minden bizonnyal az üregi nyulak aranykora, amikor gyakran számoltak be akár 15 ezer példányos éves terítékről is, sőt egyes vadászterületeket egyenesen üregisnek minősítettek. Sok helyen viszont idegenkedtek az üregi nyúltól mezőgazdasági kártételei miatt, annak ellenére, hogy nálunk sosem tudott állománya úgy felduzzadni (mint például Ausztráliában), hogy valóban igazi csapást jelentsen. A ragadozóknak köszönhetően gyérítésük mindig folyamatos volt.

Az 1980-as évektől a természetvédelmi érdekek megerősödésével egyre többen vallották, hogy az üregi nyúl nem való hazánkba, hiszen mesterséges úton visszatelepített faj, mely kedvezőtlenül alakíthatja át az őshonos növényzetet, veszélyeztetve ezáltal flóránkat, faunánkat. Egyes területeken – mint például Bugacon, az ősborókásban – azonban úgy tűnik, jelenléte igencsak kívánatos, ugyanis itt előfordulnak olyan üregi­nyúl-családok, melyek előszeretettel eszik a borókát, így az nem szorít ki más fás szárú őshonos növényeket.

Az üregi nyulak nagyobb telepeken élnek, ahol a bakok és a nőstények között nincs tartós kapcsolat.

Egy-egy várban egy-egy bak és négy-hat nőstény él. A domináns nőstény a vár alagútjának mellékvágatában hozhatja világra utódait, míg az alacsonyabb rendűek gyakorta a váron kívül kénytelenek maguk ásta, mintegy 70 centis üregbe fialni. Ez azt eredményezi, hogy az alacsonyabb rendű nőstények kölykei gyakrabban válnak ragadozók áldozataivá, sőt, a domináns nőtény is gyakorta elpusztítja alacsonyabb rendű társainak fiatalabb utódait. Ez utóbbi esetben azonban a várban élő baknyúl igyekszik megvédeni saját utódait, ha kell, keményen szembeszáll a domináns nősténnyel. A közelmúltban a Fővárosi Állat- és Növénykertben létesített üreginyúl-kolónia megfigyelése nagy élményt nyújthat az érdeklődőknek. 

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Járványok - A természet visszavág

A hozzáférhető adatok szerint az újonnan megjelenő fertőző betegségek 60 százalékáért az állatvilág felelős. Ezen úgynevezett zoonózisok 72 százaléka mögött a természetes fauna áll, csupán alig egyharmada köthető a háziasított fajok tenyésztéséhez. Mindezekből az is következik, hogy a vadon élő állatokból származó hús (bushmeat) fogyasztása komoly egészségügyi kockázattal jár.

Családi örökség

Egy nagy családban kivételes erő lakozik, különösen, ha a családtagok többségét a hivatása is összeköti. A népes Gyenes családban sincs ez másként. Egymás iránti szeretetük és tiszteletük mellett erős kapocs közöttük az erdő és természet iránti vonzalmuk.

Vadásztrófeák

A trófea megbecsülése szinte egyidős az emberiséggel. A sportban győzelmi jelkép, a vadászatban viszont teljesen mást jelent: a sikeres vadászat emlékét. Ezt az emléket a vad egészének vagy részének megfelelő tartósításával, ízléses kikészítésével őrizhetjük meg.

Idén is költhet a kucsmás sármány a Bácskában

A dekoratív kucsmás sármány egyelőre ritka vendég hazánkban. Elsősorban a mediterrán térségben költ: Olaszországban és attól keletre, a Balkán-félszigeten, a Fekete-tenger partvidékén, Kis-Ázsiában a Kaszpi-tengerig, Iránig jelen van.

Kovács Zoltán: a vadászati turizmus nagy bevételt termelő ágazat

A vadászati turizmus nagy bevételt termelő ága a turizmusnak – hangsúlyozta Kovács Zoltán, az Egy a Természettel vadászati és természeti világkiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos hétfőn a közmédiának a tapolcai emlékerdő átadó ünnepségén.

„Tigrispótló” oroszlánok - túl sok a fogságban született nagymacska

Dél-Afrikában az oroszlántenyésztés igen jó üzletnek számít. Köztudott, hogy a faj igen jól szaporodik fogságban, annyira, hogy a XX. század második felében már gondot okozott az európai állatkertekben, cirkuszokban tartott példányok utódainak elhelyezése. Nem véletlen, hogy az 1990-es évektől gyakorta a nőstényekbe helyezett fogamzásgátló implantátummal vették elejét a nem kívánt kölyökáldásnak.

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Az erdei kutya rejtélye

A kutyafélék Madagaszkár és Új-Zéland kivételével az ember segítsége nélkül is el tudtak terjedni. Egyedül az örök fagy birodalmai maradtak meghódíthatatlanok számukra. A mintegy 10 nemzetség 35 fajába tartozó, rendkívül változatos fajösszetételű család tagjai közt azonban vannak olyanok, melyek sok megfejthetetlen talányt rejtenek a mai napig is a tudomány számára. Ilyen az erdei kutya is.

Vadkár az uszódi határban

Képünk a Bács-Kiskun megyei Uszód határában készült. A fotón látható őznek vélhetően gidája született itt az árpatáblában, mert nem menekült messzire tőlünk, s ahogy távolodtunk, vissza is tért.

Állattitkok, emberkalandok

Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.