Back to top

Vedd fel a nyúlcipőt, és fuss!

Nyúlnyelven ezt kommunikálják fajtársaiknak az üregi nyulak, amikor farkuk fehér alsó felét meneküléskor felcsapják, s a kivillanó szín, akárcsak minket a mentőautó villogó fénye, vizuálisan riaszt.

Az üregi nyúl még a jégkorszak előtt szerves részét képezte a Kárpát-medence faunájának, az eljegesedés idején halt ki. Ám az Ibériai-félszigeten mindvégig erős állománya maradt meg, így a rómaiak a katonaság élelmezésére gyakorta fölhasználták. A légiók jóvoltából érkezett vissza Pannónia területére az üregi nyúl, ahol néhány helyen szépen el is szaporodott. Amikor a középkorban divattá vált a nyulaskertek létesítése, elsősorban a kolostorok környékén, újból érkeztek hazánkba üregi nyulak. Az állományokból rendre kiszabadult állatok újabb és újabb kolóniákat alakítottak ki, immár hazánk teljes területén.

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com

Jellemzően a vadonban e faj ott tud tartósan megtelepedni, ahol könnyű üreget ásni, s a talajvíz legalább 2-3 méter mélyen található.

Hazánkban az 1970-es években volt minden bizonnyal az üregi nyulak aranykora, amikor gyakran számoltak be akár 15 ezer példányos éves terítékről is, sőt egyes vadászterületeket egyenesen üregisnek minősítettek. Sok helyen viszont idegenkedtek az üregi nyúltól mezőgazdasági kártételei miatt, annak ellenére, hogy nálunk sosem tudott állománya úgy felduzzadni (mint például Ausztráliában), hogy valóban igazi csapást jelentsen. A ragadozóknak köszönhetően gyérítésük mindig folyamatos volt.

Az 1980-as évektől a természetvédelmi érdekek megerősödésével egyre többen vallották, hogy az üregi nyúl nem való hazánkba, hiszen mesterséges úton visszatelepített faj, mely kedvezőtlenül alakíthatja át az őshonos növényzetet, veszélyeztetve ezáltal flóránkat, faunánkat. Egyes területeken – mint például Bugacon, az ősborókásban – azonban úgy tűnik, jelenléte igencsak kívánatos, ugyanis itt előfordulnak olyan üregi­nyúl-családok, melyek előszeretettel eszik a borókát, így az nem szorít ki más fás szárú őshonos növényeket.

Az üregi nyulak nagyobb telepeken élnek, ahol a bakok és a nőstények között nincs tartós kapcsolat.

Egy-egy várban egy-egy bak és négy-hat nőstény él. A domináns nőstény a vár alagútjának mellékvágatában hozhatja világra utódait, míg az alacsonyabb rendűek gyakorta a váron kívül kénytelenek maguk ásta, mintegy 70 centis üregbe fialni. Ez azt eredményezi, hogy az alacsonyabb rendű nőstények kölykei gyakrabban válnak ragadozók áldozataivá, sőt, a domináns nőtény is gyakorta elpusztítja alacsonyabb rendű társainak fiatalabb utódait. Ez utóbbi esetben azonban a várban élő baknyúl igyekszik megvédeni saját utódait, ha kell, keményen szembeszáll a domináns nősténnyel. A közelmúltban a Fővárosi Állat- és Növénykertben létesített üreginyúl-kolónia megfigyelése nagy élményt nyújthat az érdeklődőknek. 

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A rákosi vipera védelmét szolgáló program indult

A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával.

Miért jön közel a róka?

Az erdők, mezők állatai közül több faj alkalmazkodik az ember teremtette mesterséges környezethez és szívesen fogadja el azt élőhelyként. A vadon élő állat és az ember közvetlen érintkezése azonban gyakran szélsőséges érzelmeket vált ki.

Nemzeti kisállat-kiállítást tartanak Hungexpo-n!

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) szervezésében Nemzeti Galamb-, Baromfi-, Nyúl- és Díszmadár Kiállítást rendeznek a Hungexpo D pavilonjában. A november 29-től december 1-jéig tartó kiállításon ünnepélyes nyitóbeszédet mond Nagy István agrárminiszter.

Ugró nyulakkal lett a magyar fotós az év természetfotósa

Közel 14 ezer kép közül választották ki a Nature Photagrapher of the Year verseny nyertes pályaművét.

Korlátozzák az erdőlátogatást a Szalajka-völgyben

2019. november 21-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete a völgyben és környékén.

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.

ASP: még mindig vannak félreértések

Az elmúlt hónapban, a Nébih és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ország több városában szervezett tájékoztató fórumokat, amelyeken az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be. Milyen volt az érdeklődés? Mennyire tűntek partnernek a termelők a védekezéssel, illetve megelőzéssel kapcsolatos teendőkben – kérdeztük a Nébih-től?

Macskatenyésztésünk továbbra is virágzik

November 3. hétvégéjén rendezték meg az immár határainkon túl is igen nagy népszerűségnek örvendő, hagyományosnak tekinthető Lurdy Ház béli macskakiállítást Budapesten, a Magyar Macskamánia Egyesület szervezésében. A sok szép állat mellett a különféle takarmány-előállítók, kellékgyártók is bemutatták egyre gazdagodó kínálatukat.

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.