Back to top

ASP: újabb 13 ezer állatot ölnek le Romániában

Csaknem 13 ezer újabb sertés elpusztításáról döntött pénteken a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy Arges és egy Olt megyei farmon - közölte a Mediafax hírügynökség.

Az ANSVSA legutóbbi, szerdán közzétett összesítése szerint Romániában az ASP megjelenése óta 524 590 sertést kellett elpusztítani. Jelenleg az ország 41 megyéje közül 25-ben vannak házi sertéseknél észlelt aktív ASP fertőző gócok, másik hét megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét.

Országszerte 956 aktív fertőzésgócról tud most a szakhatóság, ezek száma csökkenőben van az ANSVSA szerint.

Az Európai Unió viszont a héten a korábbi 25-ről 29-re növelte azon romániai megyék számát, amelyekre korlátozásokat szabott meg - az ASP jelenléte, vagy fertőzési kockázata miatt - a sertéshús-kereskedelem terén.

Továbbra is jelen van az ASP két, Magyarországgal szomszédos romániai megyében: Szatmár megyében 22, Bihar megyében pedig 18 aktív fertőző gócot tartanak nyilván.
A betegség 2017. július 31-án jelent meg először Romániában, az ország észak-keleti térségében, a magyar-ukrán román hármashatár közelében. Azóta 1763 fertőző gócot sikerült felszámolni. Az ANSVSA eddig 11 848 állattartó számára fizetett ki összesen 316 millió lej (21,8 milliárd forint) kártérítést.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Holland porták baromfija - A fríz tyúk

Miközben a tenyésztők el vannak foglalva az ismertebb fajták változatainak kitenyésztésével (szín, alak stb.), új fajták létrehozásával, addig szinte észre sem veszik a lényegében évszázadok óta változatlanul maradt és tenyésztett fajtákat. Ez utóbbiak közé tartozik a fríz tyúk is, amely nálunk szinte ismeretlen, de Hollandián kívül is kevés helyen foglalkoznak vele.

Miért nem megy be a ló a féltető alá? - A télen-nyáron ideális beálló

Sokszor hangzik el a lótulajdonosoktól a kérdés; ott van a beálló a karámban vagy a legelőn, miért nem megy be a lovuk ítéletidőben vagy nyári hőségben sem?

Galambok különös nyelőcsővel - A pomerániai begyes fajta

Valamennyi galambfajtánál előfordulnak hímek, melyek a begyüket – elsősorban turbékolás közben – megtöltik levegővel. Vélhetően ezekből az egyedekből tenyésztették ki a begyes galambokat, amelyek sajátossága, hogy a begyükbe levegőt képesek nyelni, terjedelmes begyet (golyvát) fújnak, s ezt huzamosabb ideig meg is tartják.

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

Alpesi legelők követei a Zemplénben

Épp’ mint a család régi autója… Semmi luxus, de mindenre használható, amire kell. Nem a legnagyobb teljesítményű, de biztosan hozza, amit elvárunk tőle. Nem csillog-villog, de a szemünknek mégis a legkedvesebb.

Növekedhet az uniós baromfitenyésztés

Az uniós baromfitenyésztés növekedni fog, de a koronavírus és a madárinfluenza miatt kihívásokkal néz szembe.

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Kukában az értékes vadhús

Az afrikai sertéspestis 2018. áprilisi hazai megjelenése gyökeresen felforgatta a vaddisznóállomány gazdálkodását. A gyöngyösi eset után sorra érkeztek jelentések, hogy elhullott vaddisznótetemet találtak, amelyekben a virológiai vizsgálat kimutatta, hogy ASP-vel fertőzött állatokról van szó. Napjainkra oda jutottunk, hogy az elejtett sertevad a szeméttelepen köt ki…

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.