Back to top

Folytatódik a vajdasági gazdaság fejlesztése

2016-ban új korszak kezdődött a vajdasági magyarság életében: elindult a magyar állam gazdaságfejlesztési programja, amit a szerb kormány is elfogadott. Azóta kiderült, hogy a programnak Szerbia és Magyarország is a nyertese, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben Zentán, a magyar állam vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződésaláírási ünnepségén.

Szijjártó Péter: a továbbiakban is számolhatnak a magyar kormány támogatására a Vajdaságban
Szijjártó Péter: a továbbiakban is számolhatnak a magyar kormány támogatására a Vajdaságban
A miniszter felidézte, hogy évekkel ezelőtt, amikor kikérték a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) véleményét arról, hogyan lehetne segíteni a délvidéki magyar közösségnek, a VMSZ elnöke egy gazdaságfejlesztési programot említett, illetve kiegyensúlyozott baráti kapcsolatot szorgalmazott Belgráddal és a szerb kormánnyal. A VMSZ elképzelése egybevágott a magyar kormány elképzeléseivel, aminek az eredménye a sikeres gazdaságfejlesztési program lett.

A programnak köszönhetően eddig 10 426 szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely létesült

– részletezte a külgazdasági és külügyminiszter, és elmondta, hogy további támogatások várhatók.

Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy a határon túli nemzeti közösségeket is hatékonyan tudja támogatni – hangsúlyozta, majd biztosította róla a jelenlevőket, hogy a továbbiakban is számíthatnak a magyar kormány támogatására.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy vállalta a program megvalósításával járó kockázatokat, hiszen ilyen irányú tapasztalata eddig senkinek nem volt a Vajdaságban.

Több mint két és félezer ember gyűlt össze a Zentai Sportcsarnokban a gazdaságfejlesztési program szerződéseinek aláírására
Több mint két és félezer ember gyűlt össze a Zentai Sportcsarnokban a gazdaságfejlesztési program szerződéseinek aláírására
Az ötletből nemzetpolitikai eszköz, a kísérletből nemzetpolitikai siker lett – fogalmazott a VMSZ elnöke. Rámutatott, hogy a vajdaságiak elsődleges célja az, hogy egyről a kettőre jussanak: lássák az unokáikat felnőni, tudjanak szót váltani a szomszédaikkal, és élhessék az életüket, majd azzal folytatta, hogy ehhez az identitás megőrzése mellett egzisztenciális támogatásra van szükségük, és a gazdaságfejlesztési program ezt lehetővé teszi.

„A teljességre való törekvés nélkül: ezúttal 247 falusi házat sikerült megvásárolni, ami azt jelenti, hogy a 3,5 év során eddig mintegy ezer családi ház került fiatal magyar házasok tulajdonába. Ebben a pályázati körben 512 szarvasmarhát, 3795 juhot, 1476 tenyészsertést sze­reztek be, 64 bálázógépet, 488 csepegtetőrend­szert, 837 fóliasátrat vá­­sároltak a pályázók, és ez még nem minden"

– tette hozzá Pásztor István.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Október 11-én a hetedik pályázati körben hirdettek eredményt. Ezúttal 2165 szer­ződést írtak alá, ami 7,52 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással 10,5 mil­liárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé. A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016–2018-as szakaszára eredetileg 50 milliárd forintot szánt Budapest, később azonban növelte a keretösszeget.

A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fektették.

A cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza az idén indult.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Ötszáz kilogramm méz erdélyi árváknak a „Legyen minden nap mézes nap” keretében

A méhészek által felajánlott négyszáz kilogramm mézadományhoz további száz kilogrammot ajánlott fel az Agrármarketing Centrum, így összesen ötszáz kilogramm mézet adományoztak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak.

Több használható víz a mezőgazdaságnak

A kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására fogadott el a napokban előzetes megállapodást az Európai Bizottság azért, hogy minél több használható víz álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

A biodiverzitás évét hirdették meg 2020-ra „A legszebb konyhakertek” programban

A Magyarország legszebb konyhakertjei elnevezésű országos program az otthoni kertgazdálkodást népszerűsíti, célja, hogy a kertművelők munkája kellő elismerést kapjon, és példájuk nyomán minél többen műveljék kiskertjeiket, hiszen így öröklődhet tovább az évszázadok során összegyűlt tudás, tapasztalat a generációk között - fogalmazott az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az országos program évzáró ünnepségén.

Agrárpályára terelnék a fiatalokat

Tízéves, gyakorlati programot indít az Agrárminisztérium a mezőgazdasági generációváltás elősegítésére. A kezdeményezés megnyerné a fiatalokat az agráriumnak és megkönnyítené a stafétabot átadását.

Az agrárium versenyképességének növekedését segíti a Vidékfejlesztési Program

A 2014-20 közötti időszakban összesen 1300 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Program keretében. Az idei évi programmódosítás középpontjában az erdőtelepítések támogatásai álltak – mondta Viski József vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, a Portfólió Agrárszektor konferencián, Siófokon.

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.

Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.