Back to top

Folytatódik a vajdasági gazdaság fejlesztése

2016-ban új korszak kezdődött a vajdasági magyarság életében: elindult a magyar állam gazdaságfejlesztési programja, amit a szerb kormány is elfogadott. Azóta kiderült, hogy a programnak Szerbia és Magyarország is a nyertese, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben Zentán, a magyar állam vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződésaláírási ünnepségén.

Szijjártó Péter: a továbbiakban is számolhatnak a magyar kormány támogatására a Vajdaságban
Szijjártó Péter: a továbbiakban is számolhatnak a magyar kormány támogatására a Vajdaságban
A miniszter felidézte, hogy évekkel ezelőtt, amikor kikérték a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) véleményét arról, hogyan lehetne segíteni a délvidéki magyar közösségnek, a VMSZ elnöke egy gazdaságfejlesztési programot említett, illetve kiegyensúlyozott baráti kapcsolatot szorgalmazott Belgráddal és a szerb kormánnyal. A VMSZ elképzelése egybevágott a magyar kormány elképzeléseivel, aminek az eredménye a sikeres gazdaságfejlesztési program lett.

A programnak köszönhetően eddig 10 426 szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely létesült

– részletezte a külgazdasági és külügyminiszter, és elmondta, hogy további támogatások várhatók.

Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy a határon túli nemzeti közösségeket is hatékonyan tudja támogatni – hangsúlyozta, majd biztosította róla a jelenlevőket, hogy a továbbiakban is számíthatnak a magyar kormány támogatására.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy vállalta a program megvalósításával járó kockázatokat, hiszen ilyen irányú tapasztalata eddig senkinek nem volt a Vajdaságban.

Több mint két és félezer ember gyűlt össze a Zentai Sportcsarnokban a gazdaságfejlesztési program szerződéseinek aláírására
Több mint két és félezer ember gyűlt össze a Zentai Sportcsarnokban a gazdaságfejlesztési program szerződéseinek aláírására
Az ötletből nemzetpolitikai eszköz, a kísérletből nemzetpolitikai siker lett – fogalmazott a VMSZ elnöke. Rámutatott, hogy a vajdaságiak elsődleges célja az, hogy egyről a kettőre jussanak: lássák az unokáikat felnőni, tudjanak szót váltani a szomszédaikkal, és élhessék az életüket, majd azzal folytatta, hogy ehhez az identitás megőrzése mellett egzisztenciális támogatásra van szükségük, és a gazdaságfejlesztési program ezt lehetővé teszi.

„A teljességre való törekvés nélkül: ezúttal 247 falusi házat sikerült megvásárolni, ami azt jelenti, hogy a 3,5 év során eddig mintegy ezer családi ház került fiatal magyar házasok tulajdonába. Ebben a pályázati körben 512 szarvasmarhát, 3795 juhot, 1476 tenyészsertést sze­reztek be, 64 bálázógépet, 488 csepegtetőrend­szert, 837 fóliasátrat vá­­sároltak a pályázók, és ez még nem minden"

– tette hozzá Pásztor István.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Október 11-én a hetedik pályázati körben hirdettek eredményt. Ezúttal 2165 szer­ződést írtak alá, ami 7,52 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással 10,5 mil­liárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé. A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016–2018-as szakaszára eredetileg 50 milliárd forintot szánt Budapest, később azonban növelte a keretösszeget.

A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fektették.

A cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza az idén indult.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem szegte a gazdák beruházási kedvét a koronavírus

A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből*.

Egyetemisták innovációi az agráriumért

Idén két éve annak, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal összefogott, létrehozva ezzel a NAK TechLab egyetemi ötletversenyt, melynek keretében a hallgatói csapatok innovatív ötletekkel, megoldásokkal előre segíthetik a hazai agrárium digitalizációját. A döntőt augusztus 13-án, a kamara székházában rendezték meg egy ötfős szakértő zsűri előtt.

Kétmilliárd forinttal emelkedett a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási keret

Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárd forintra nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kerete, ennek köszönhetően a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65 százalékáról 70 százalékára emelkedett - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében.

Pályázat a hungarikumok megismertetésére

A kormány határozata alapján az idén nyolcszázmillió forint egyszeri többletforrás jut a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésére, és 2021-től szintén nyolcszázmillió forintot biztosít az állam erre a célra - írta a Magyar Hírlap pénteken.

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

Növekvő csapadékhajlam

Az elmúlt napokban az ország nyugati kétharmadán öntözték többfelé záporok a földeket, majd a hét második felétől keleten is több lesz a felhő, ide is átterjed a csapadék, ami kapás növényeink fejlődése szempontjából ideális, ugyanakkor a nedvesebb időben bizonyos növényi kórokozók fertőzésveszélye is megnő. A hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal, a legtöbb helyen megszűnik a kánikula.

Akik nyertesen kerültek ki a pandémiából

Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168%-kal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta. Nem minden felfutás ilyen evidens azonban - a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből.

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

Ősszel tárgyalhatja a parlament az új bortörvényt

Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az új bortörvény, amelynek szükségességét a Világgazdaságnak az agrárminiszter azzal indokolta, hogy az ePincekönyv-rendszer bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja.