Back to top

A hullámos nem törpepapagáj!

Sajnos még napjainkban is gyakran előfordul, hogy a hullámos papagájt tévesen törpepapagájnak nevezik, s ebből számos félreértés is akad. Hajdan ugyanis, amíg a ma törpepapagájnak nevezett fajok nem jelentek meg Magyarországon, addig a hullámos papagájt – mivel ez volt a nálunk előforduló legkisebb papagájfaj, melyhez könnyen hozzá lehetett jutni – törpepapagájnak nevezték.

Hivatalosan azonban törpepapagájoknak az Agapornis nemzetség fajait nevezzük, melyek Afrikában honosak. Rövid farkuk, erőteljes testfelépítésük nagyban különbözik a hosszúfarkú, kecses hullámos papagájétól. Ez utóbbi Ausztrália végeláthatatlan bozótosait, félsivatagos területeit népesíti be, s nevét a fején található csíkokról, azaz hullámokról kapta. Igaz, ez a hullám ma már nem minden színváltozaton látszik. De a vadasoknál talán a legkifejezettebb.

A hullámos papagájt nálunk még pár évvel ezelőtt jelentősebb mennyiségben tenyésztették: úgy Kelet-, mint Nyugat-Európába tízezerszám exportáltuk.

Mára ez a mennyiség lényegesen szerényebb, ennek ellenére beszerzése nem jelent gondot, amennyiben megelégszünk fajtajelleg nélküli példányokkal.

A közönséges hullámos papagájnak ugyanis ma már nemcsak számtalan színváltozata ismeretes, hanem léteznek különböző alakváltozatai, pl. kontyosak, fodrosak, s az úgynevezett standard hullámos papagájok iránt is növekszik az igény. Ezek a közönségesnél lényegesen nagyobbak, erőteljesebbek, ugyanakkor sokkal kényesebbek, s áruk is viszonylag magas. Magyarországon több nemzetközileg is elismert standard hullámospapagáj-tenyészet is van, melyekből nem egy világbajnok madár is kikerült.

A hullámos papagáj viszonylag kis helyen tartható, de madarunkkal akkor teszünk igazán jót, ha a lehetőségekhez képest a legnagyobb férőhelyet biztosítjuk számára. Párban tartva szinte biztos a fiókaáldás, ha pedig „beszélő papagájt” szeretnénk, akkor hímet – minél fiatalabbat – vásároljunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiállítás a kisállattenyésztés jövőjéért

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége, illetve az Agrármarketing Centrum által a Hungexpón megrendezett Nemzeti galamb-, baromfi-, nyúl- és díszmadár kiállítás november 29-től december 1-jéig várja a szakmabelieket, tenyésztőket és az érdeklődő közönséget.

A malacok is szeretnek játszani

A sertés telepeken a fül- és farokrágások miatt rendkívüli módon képes romlani a teljesítmény, nagy károkat okozva a gazdáknak. Ráadásul sok esetben az effajta veszteség elkerülhető lenne. A falkásításokból fakadó stressz elkerülése érdekében született meg egy játékszer, melyet kifejezetten sertéseknek terveztek.

2019-ben a külkereskedelmi többlet több mint felét az agrárium adja

Magyarország külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja az idén, és ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik - jelentette ki az agrárminiszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei Gazdafórumán csütörtökön, Demjénben.

Az orosz tehenek virtuális valóság szemüveggel relaxálnak

Egy orosz farmon virtuális valóság szemüveget adtak a teheneknek, hogy csökkentsék a szorongásukat. A kezdeti tesztek szerint javult a hangulatuk.

Szürkemarha borjak százai az új állattartó telepen

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) tavaly átadott Montág-pusztai Állattartó Telepén is megszülettek az első magyar szürke szarvasmarha borjak. A hónap első hetében három bika- és három üszőborjú jött világra; a februári végig tartó ellési időszak végéig kétszáznál is több jövevényre számít az igazgatóság.

Eye breed – az okos célzás

Az Eye Breed azon szarvasmarhatartók számára készült eszköz, akik maguk akarják elvégezni állataik mesterséges megtermékenyítését.

Sztárparádé Fóton

Csakúgy, mint tavaly, idén is csodálatos időben rendezték meg szeptember utolsó hétvégéjén a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti Lovasterápiás és Oktató Központjában a hagyományos nemzetközi és nemzeti díjlovaglóversenyt, melyen idén 17 ország 65 lovasa és 80 lova nevezett.

Több tojást, de ne ketreces tartásból? - A hazai tojáságazat helyzetéről

A magyar tojástermelők jelentős hányada 2012-ben áttért a korábbi hagyományos ketreces tartásról a megnövelt alapterületű, berendezett, EU-konform ketrecek használatára. Az új rendszert, aminek költségei elérték a 14-16 milliárd forintot, akkor az állatvédők bevonásával alakították ki. Sokan még törlesztik az átalakításokhoz felvett hiteleket, ugyanakkor az áruházláncok már egy újabb technológiai váltást sürgetnek.

Fehéroroszország vezető szerepre pályázik a takarmány-adalékanyag piacon

A Belarusz Nemzeti Biotechnológiai Társaság (BNBC) arra törekszik, hogy belátható időn belül az európai takarmány-aminosavak behozatalának 5–10%-át biztosítsa - jelentette be Ilja Snopkov, a BNBC stratégiai fejlesztési és tervezési igazgatója egy állami tulajdonú hírcsatornának.

Fertőző kevésvérűséget igazolt a Nébih két Pest megyei lónál

A betegség miatt jelenleg egy dunakeszi és két sóskúti lótartó helyen rendelt el forgalmi korlátozást a helyi hatóság.