Back to top

Így növelhető az export

Különösen a hűtő- és konzervipari termékek, valamint a feldolgozott húsipari termékek iránti külföldi kereslet kielégítése jelenthet kitörési pontot a hazai agrárvállalkozások számára, mert ezáltal növelhető lenne az agrár-kkv szektor ma még meglehetősen alacsony exportteljesítménye – véli Bognár Róbert a Budapest Bank agrárszakértője.

Bognár Róbert szerint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége nagy, de vonakodnak kilépni a külpiacokra. Ennek megváltoztatása érdekében növelni kell a hazai hozzáadott érték növelését célzó feldolgozóipari beruházásokat.

Bognár Róbert: érdemes a fejlesztéseket meglépni
„A kis- és középvállalkozási szektor, azon belül az agrár-kkv-kör is jól teljesít, ám a jelentőségükhöz képest kicsi az exportteljesítményük – nyilatkozta lapunknak Bognár Róbert. A bank agrárszakértője hozzátette: – Magyarországon a kis- és középvállalkozások adják a vállalati foglalkoztatás 71 és a hozzáadott érték 47 százalékát, a szektor képviselőinek tehát komoly gazdasági jelentősége van. A kivitel tekintetében azonban egyelőre csak 20 százalék körüli a hazai kkv-k részesedése, és azon belül is jelentős a koncentráció: száz cégből mindössze hat szállít külpiacra.” Ez az agrárszektor esetében is így van. A Budapest Bank által augusztusban publikált Agrár Gazdasági Index (AGI) kutatásának
eredményeiből kitűnik, hogy a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, exportpiacra még nem sikerült betörnie.

A hazai kkv-körnek, azon belül is a mezőgazdaságban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak tehát az exportpiac potenciálja jelenthet további növekedési lehetőséget, tette hozzá a szakértő. 

Bognár Róbert szerint figyelemre méltó, hogy felméréseik szerint az agráriumon belül inkább az idősebbek, a hatvan felettiek nyitottak az exporttevékenységre. Ennek az lehet az oka, hogy ők koruknál fogva személyes emlékekkel és élő kapcsolatokkal rendelkeznek a kivitelt illetően, megőrizték egykori külföldi üzleti kötődéseiket. Ennek a korosztálynak 7 százaléka gondolkodik abban, hogy kizárólag külföldre szállítson, míg a fiatalabbak közül csak 2 százalék válaszolt így. Igaz, ha a külföldre és a belföldre való szállításról is szó van, akkor már jobb az arány. Ilyen kettősségben, vagyis a bel- és külpiacot is figyelembe vevő üzletpolitikában főleg azok a mezőgazdasági szereplők gondolkodnak, akik 300 hektárt vagy annál nagyobb területet művelnek. Bognár Róbert leszögezte: az exporttevékenység mind volumenében, mind a hozzáadott értéket tekintve jelentősen növelhető az agrár-kkv-k körében. Ennek érdekében szerinte a feldolgozóipart kellene fejleszteni. Már csak azért is ebbe az irányba kell fejlődni, mert a jobban feldolgozott és nagyobb hozzáadott értéket képviselő mezőgazdasági, illetve élelmiszertermékeknek komoly felvevőpiaca van külföldön. Ezért egy ilyen jellegű beruházás jó stratégiai döntés lehet, amibe bele kell vágni – tette hozzá. 

Hova szállítanának az agrárszereplők?

A hozzáadott érték növelése általában is a magyar mezőgazdaság fejlesztésének az egyik célja, de ennél konkrétabb célokat is meg lehet jelölni.

Ezért a célért profilbővítéssel, a feldolgozásba való beszállással, és az ezekhez szükséges fejlesztésekkel, kapacitásbővítéssel, végső soron a hozzáadott érték növelésével, illetve megteremtésével lehet tenni – vélekedett Bognár Róbert. Az előrelépéshez több dolog szükséges.
Ezek egyike a hazai mezőgazdaság szerkezetének javítása, annak elősegítése, hogy a feldolgozásban jobb jövedelmezőség alakuljon ki.
A klasszikus szántóföldi növénytermesztés jobb megtérülést biztosít, mint például a tőkeigényes tejfeldolgozás, és szükséges a húsipar fejlesztése is. A konzerv- és a hűtőipar ugyanakkor már most is nagyon korszerű, jó eredményeket felmutató terület, amely mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve képes exportképes árualap előállítására. 

Végső soron a feldolgozást elősegítő beruházások megvalósítása az, amely érdemben közelebb tudná vinni az ágazatot az exporttevékenység élénkítése felé.

„Érdemes ezeket a fejlesztéseket meglépni, egy hűtőházat, feldolgozót létesíteni, hiszen ezzel minőségi lépést lehet tenni az export felé. Ráadásul a források ma kifejezetten jó kondíciók mellett érhetők el. A hitel olcsó, lehet pályázni a Növekedési Hitelprogram (NHP) forrásaira is. Ha valaki meg tudja termelni az árut, akkor vágjon bele a feldolgozásba, nyisson az exportpiacok felé, így a hozzáadott érték is nála marad” – fejtette ki Bognár Róbert. (x)

Forrás: 
Budapest Bank Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Árutőzsde: enyhe emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Lesz-e még a régi az orosz piac?

A spanyolországi exportőrszövetség, a FEPEX értesülései szerint az idén januártól áprilisig majdnem egyharmaddal több növényházi zöldség termett Oroszországban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az idén év végén elvileg véget ér az uniós áru importtilalma, de kérdés, mekkora hely maradt az európai árunak több mint öt év embargó után.

Feleannyi kajszi, ötödével kevesebb nektarin

A szüreti időszakban pontosabb termésbecslést adtak a spanyol nektarin és az olasz kajszi várható idei terméséről. Nemcsak a tavaszi fagyok miatti kiesés sújtja az ágazatokat, hanem a munkaerőhiány is, nincs aki leszedje a megmaradt gyümölcsöt. Az igény pedig nagy ezekre a gyümölcsökre, ami máris áremelkedéshez vezetett, számol be a Freshplaza.it.

A román mezőgazdaság a koronavírus-járvány árnyékában

Felkészületlenül érte a romániai hatóságokat a koronavírus-járvány kirobbanása és terjedése. A második világháború óta nem volt precedens arra, hogy katonai rendeletekkel kormányozzák az országot, így az egészségügyi intézkedések mellett – érthetően – más téren is összevisszaság alakult ki. A járvány és következményei a mezőgazdaságot is érintették.

A koronavírus-járvány lendületet ad a bioélelmiszereknek

A járvány ideje alatt a kiskereskedők világszerte jelentős növekedést tapasztaltak a bioélelmiszerek eladásában. Az Ecovia Intelligence piackutató előrejelzése alapján ez a tendencia az elkövetkezendő években is folytatódni fog.

Árutőzsde: Párizsban csökkenés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Jól indul a német karalábészezon

Végéhez közeledik a karalábé betakarítása Olaszországban és Spanyolországban, egyre kevesebb áru kerül a piacra ezekből az országokból. Kedvezőek a feltételek a dél-németországi korai karalábé betakarításának elkezdéséhez.