Back to top

Így növelhető az export

Különösen a hűtő- és konzervipari termékek, valamint a feldolgozott húsipari termékek iránti külföldi kereslet kielégítése jelenthet kitörési pontot a hazai agrárvállalkozások számára, mert ezáltal növelhető lenne az agrár-kkv szektor ma még meglehetősen alacsony exportteljesítménye – véli Bognár Róbert a Budapest Bank agrárszakértője.

Bognár Róbert szerint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége nagy, de vonakodnak kilépni a külpiacokra. Ennek megváltoztatása érdekében növelni kell a hazai hozzáadott érték növelését célzó feldolgozóipari beruházásokat.

Bognár Róbert: érdemes a fejlesztéseket meglépni
„A kis- és középvállalkozási szektor, azon belül az agrár-kkv-kör is jól teljesít, ám a jelentőségükhöz képest kicsi az exportteljesítményük – nyilatkozta lapunknak Bognár Róbert. A bank agrárszakértője hozzátette: – Magyarországon a kis- és középvállalkozások adják a vállalati foglalkoztatás 71 és a hozzáadott érték 47 százalékát, a szektor képviselőinek tehát komoly gazdasági jelentősége van. A kivitel tekintetében azonban egyelőre csak 20 százalék körüli a hazai kkv-k részesedése, és azon belül is jelentős a koncentráció: száz cégből mindössze hat szállít külpiacra.” Ez az agrárszektor esetében is így van. A Budapest Bank által augusztusban publikált Agrár Gazdasági Index (AGI) kutatásának
eredményeiből kitűnik, hogy a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, exportpiacra még nem sikerült betörnie.

A hazai kkv-körnek, azon belül is a mezőgazdaságban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak tehát az exportpiac potenciálja jelenthet további növekedési lehetőséget, tette hozzá a szakértő. 

Bognár Róbert szerint figyelemre méltó, hogy felméréseik szerint az agráriumon belül inkább az idősebbek, a hatvan felettiek nyitottak az exporttevékenységre. Ennek az lehet az oka, hogy ők koruknál fogva személyes emlékekkel és élő kapcsolatokkal rendelkeznek a kivitelt illetően, megőrizték egykori külföldi üzleti kötődéseiket. Ennek a korosztálynak 7 százaléka gondolkodik abban, hogy kizárólag külföldre szállítson, míg a fiatalabbak közül csak 2 százalék válaszolt így. Igaz, ha a külföldre és a belföldre való szállításról is szó van, akkor már jobb az arány. Ilyen kettősségben, vagyis a bel- és külpiacot is figyelembe vevő üzletpolitikában főleg azok a mezőgazdasági szereplők gondolkodnak, akik 300 hektárt vagy annál nagyobb területet művelnek. Bognár Róbert leszögezte: az exporttevékenység mind volumenében, mind a hozzáadott értéket tekintve jelentősen növelhető az agrár-kkv-k körében. Ennek érdekében szerinte a feldolgozóipart kellene fejleszteni. Már csak azért is ebbe az irányba kell fejlődni, mert a jobban feldolgozott és nagyobb hozzáadott értéket képviselő mezőgazdasági, illetve élelmiszertermékeknek komoly felvevőpiaca van külföldön. Ezért egy ilyen jellegű beruházás jó stratégiai döntés lehet, amibe bele kell vágni – tette hozzá. 

Hova szállítanának az agrárszereplők?

A hozzáadott érték növelése általában is a magyar mezőgazdaság fejlesztésének az egyik célja, de ennél konkrétabb célokat is meg lehet jelölni.

Ezért a célért profilbővítéssel, a feldolgozásba való beszállással, és az ezekhez szükséges fejlesztésekkel, kapacitásbővítéssel, végső soron a hozzáadott érték növelésével, illetve megteremtésével lehet tenni – vélekedett Bognár Róbert. Az előrelépéshez több dolog szükséges.
Ezek egyike a hazai mezőgazdaság szerkezetének javítása, annak elősegítése, hogy a feldolgozásban jobb jövedelmezőség alakuljon ki.
A klasszikus szántóföldi növénytermesztés jobb megtérülést biztosít, mint például a tőkeigényes tejfeldolgozás, és szükséges a húsipar fejlesztése is. A konzerv- és a hűtőipar ugyanakkor már most is nagyon korszerű, jó eredményeket felmutató terület, amely mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve képes exportképes árualap előállítására. 

Végső soron a feldolgozást elősegítő beruházások megvalósítása az, amely érdemben közelebb tudná vinni az ágazatot az exporttevékenység élénkítése felé.

„Érdemes ezeket a fejlesztéseket meglépni, egy hűtőházat, feldolgozót létesíteni, hiszen ezzel minőségi lépést lehet tenni az export felé. Ráadásul a források ma kifejezetten jó kondíciók mellett érhetők el. A hitel olcsó, lehet pályázni a Növekedési Hitelprogram (NHP) forrásaira is. Ha valaki meg tudja termelni az árut, akkor vágjon bele a feldolgozásba, nyisson az exportpiacok felé, így a hozzáadott érték is nála marad” – fejtette ki Bognár Róbert. (x)

Forrás: 
Budapest Bank Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyerekrajzokon a családok kedvenc zöldségei

Idén is nagy sikernek örvendett a Bonduelle óvodásokat és általános iskolásokat megszólító, "A család kedvenc zöldségei" címmel meghirdetett rajzversenye. A díjátadó ünnepséget a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermében rendezték.

KSH: 10,9 százalékkal nőtt az export szeptemberben

Szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn első becslése alapján.

Online Számla 2.0: Indul a visszaszámlálás

Elnyerte végső formáját az Online Számla rendszer, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) valós idejű számla-adatszolgáltatás támogatására fejlesztett rendszere. A 2.0 verziószámot viselő változtatási csomag mind az Online Számla rendszert, mind a valós idejű számla-adatszolgáltatást jelentősen érinti.

Újabb brazil piacszerzés Kínában

Kína további hét brazil vágóhídnak, illetve sertéshús-csomagolónak adta meg az engedélyt az export elindításához. A kínaiak által akkreditált vágóüzemek Santa Catarina államban vannak, innen származik a brazil sertéstermelés egyharmada. Az állam állategészségügyi státusza magas, többek között mentes a ragadós száj- és körömfájástól is, ami a kínai szakemberek döntésében fontos szerepet játszott.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

Sertésspermát is szállít Franciaország Kínába

Emmanuel Macron, francia elnök Pekingben tett látogatása során 15 milliárd dollárt érő szerződéseket kötött Kínával. Az egyezség része többek között, hogy Franciaország disznóspermát is exportálni fog Kínába.

A kkv-knak gondot okoz a kötelező béremelések kigazdálkodása

A cégek jelentős részének, főleg az 50 fő alatti kis- és mikrovállalkozásoknak gondot okozott a legkisebb adható bér idei emelése, a kétéves megállapodás alapján pedig jövőre újabb 8 százalékkal nőnek a minimálbérek - olvasható a Népszava pénteki számában.

Az európai gyümölcspiac telítődött, de India ígéretes lehet

India mind fontosabb piac az európai zöldség- és gyümölcstermelők számára, ugyanakkor az indiaiak is több lehetőséget látnak Európában.

Mi kell a mezőgazdaság további fejlődéséhez? Stabil támogatás és a versenyképesség erősítése

Kulcsfontosságú, hogy ne csökkenjenek a magyar gazdáknak adható támogatások 2020 után – mondta Nagy István az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán. A tárcavezető szerint a versenyképességben még vannak tartalékok. A gazdák is érzik, hogy fejleszteni kell, ezt jelzi a nagymértékű, stabil hitelállomány és az igény a pályázati forrásokra, illetve kamattámogatási konstrukciókra.

Jelentés a német agrárgazdaságról

Julia Klöckner (CDU) szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter október utolsó hetében terjesztette be a német kormány elé a szaktárca idei, az elmúlt 4 év eredményeit és agrárpolitikai intézkedéseit összefoglaló jelentését.