0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Így növelhető az export

Különösen a hűtő- és konzervipari termékek, valamint a feldolgozott húsipari termékek iránti külföldi kereslet kielégítése jelenthet kitörési pontot a hazai agrárvállalkozások számára, mert ezáltal növelhető lenne az agrár-kkv szektor ma még meglehetősen alacsony exportteljesítménye – véli Bognár Róbert a Budapest Bank agrárszakértője.

Bognár Róbert szerint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége nagy, de vonakodnak kilépni a külpiacokra. Ennek megváltoztatása érdekében növelni kell a hazai hozzáadott érték növelését célzó feldolgozóipari beruházásokat.

„A kis- és középvállalkozási szektor, azon belül az agrár-kkv-kör is jól teljesít, ám a jelentőségükhöz képest kicsi az exportteljesítményük – nyilatkozta lapunknak Bognár Róbert. A bank agrárszakértője hozzátette: – Magyarországon a kis- és középvállalkozások adják a vállalati foglalkoztatás 71 és a hozzáadott érték 47 százalékát, a szektor képviselőinek tehát komoly gazdasági jelentősége van. A kivitel tekintetében azonban egyelőre csak 20 százalék körüli a hazai kkv-k részesedése, és azon belül is jelentős a koncentráció: száz cégből mindössze hat szállít külpiacra.” Ez az agrárszektor esetében is így van. A Budapest Bank által augusztusban publikált Agrár Gazdasági Index (AGI) kutatásának
eredményeiből kitűnik, hogy a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, exportpiacra még nem sikerült betörnie.

A hazai kkv-körnek, azon belül is a mezőgazdaságban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak tehát az exportpiac potenciálja jelenthet további növekedési lehetőséget, tette hozzá a szakértő. 

Bognár Róbert szerint figyelemre méltó, hogy felméréseik szerint az agráriumon belül inkább az idősebbek, a hatvan felettiek nyitottak az exporttevékenységre. Ennek az lehet az oka, hogy ők koruknál fogva személyes emlékekkel és élő kapcsolatokkal rendelkeznek a kivitelt illetően, megőrizték egykori külföldi üzleti kötődéseiket. Ennek a korosztálynak 7 százaléka gondolkodik abban, hogy kizárólag külföldre szállítson, míg a fiatalabbak közül csak 2 százalék válaszolt így. Igaz, ha a külföldre és a belföldre való szállításról is szó van, akkor már jobb az arány. Ilyen kettősségben, vagyis a bel- és külpiacot is figyelembe vevő üzletpolitikában főleg azok a mezőgazdasági szereplők gondolkodnak, akik 300 hektárt vagy annál nagyobb területet művelnek. Bognár Róbert leszögezte: az exporttevékenység mind volumenében, mind a hozzáadott értéket tekintve jelentősen növelhető az agrár-kkv-k körében. Ennek érdekében szerinte a feldolgozóipart kellene fejleszteni. Már csak azért is ebbe az irányba kell fejlődni, mert a jobban feldolgozott és nagyobb hozzáadott értéket képviselő mezőgazdasági, illetve élelmiszertermékeknek komoly felvevőpiaca van külföldön. Ezért egy ilyen jellegű beruházás jó stratégiai döntés lehet, amibe bele kell vágni – tette hozzá. 

A hozzáadott érték növelése általában is a magyar mezőgazdaság fejlesztésének az egyik célja, de ennél konkrétabb célokat is meg lehet jelölni.

Ezért a célért profilbővítéssel, a feldolgozásba való beszállással, és az ezekhez szükséges fejlesztésekkel, kapacitásbővítéssel, végső soron a hozzáadott érték növelésével, illetve megteremtésével lehet tenni – vélekedett Bognár Róbert. Az előrelépéshez több dolog szükséges.
Ezek egyike a hazai mezőgazdaság szerkezetének javítása, annak elősegítése, hogy a feldolgozásban jobb jövedelmezőség alakuljon ki.
A klasszikus szántóföldi növénytermesztés jobb megtérülést biztosít, mint például a tőkeigényes tejfeldolgozás, és szükséges a húsipar fejlesztése is. A konzerv- és a hűtőipar ugyanakkor már most is nagyon korszerű, jó eredményeket felmutató terület, amely mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve képes exportképes árualap előállítására. 

Végső soron a feldolgozást elősegítő beruházások megvalósítása az, amely érdemben közelebb tudná vinni az ágazatot az exporttevékenység élénkítése felé.

„Érdemes ezeket a fejlesztéseket meglépni, egy hűtőházat, feldolgozót létesíteni, hiszen ezzel minőségi lépést lehet tenni az export felé. Ráadásul a források ma kifejezetten jó kondíciók mellett érhetők el. A hitel olcsó, lehet pályázni a Növekedési Hitelprogram (NHP) forrásaira is. Ha valaki meg tudja termelni az árut, akkor vágjon bele a feldolgozásba, nyisson az exportpiacok felé, így a hozzáadott érték is nála marad” – fejtette ki Bognár Róbert. (x)

Forrás: Budapest Bank Zrt.