Back to top

Megjelentek a referenciaárak és átlaghozam-adatok a 2019. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához

A 2019. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2019. november 30-ig azon károsultak nyújthatják be, akik kárbejelentést tettek a 2019. évi kárenyhítési időszakra.

A károsult termelők 2019-ben is a megszokott módon, elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Magyar Államkincstár erre szolgáló internetes felületén, amely ide kattintva érhető el.

A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, aktualizálni, de a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv – mivel 2019. november 30-a szombatra esik – a 2019. december 2-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi figyelembe.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2020. március végéig születik döntés és az igazoltan károsult gazdák eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2014-2019. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok .

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett az ársávot is megadták, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2014-2018. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2014-2018. évi átlaghozam-adatok mellett a 2019. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgált és ennek keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és nem jogosítja fel a termelőt a korábbi kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) jelenti.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-áig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A 2019. kárenyhítési évben a károsult termelők eddig 296.000 hektár területre, több mint 16.000 db kárbejelentést tettek, amelyből a legnagyobb területek az aszálykár (160.500 hektár), a jégesőkár (37.400 hektár), a viharkár (32.200 ha) és a tavaszi fagykár (28.500 hektár) voltak.

A kárenyhítési alapban az idei évi károk kezelésére mintegy 25 milliárd forint áll rendelkezésre jövő év elején.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Borászati beruházási támogatási program indul

A szőlőfeldolgozáshoz, valamint a borászati technológiához kapcsolódó gépek vásárlására 2020. november 2-ával közel 3,4 milliárd forintos, több ütemben megnyíló támogatási lehetőség érhető el a borászatok számára.

Csipszgyárak lendíthetik fel a termelést

Az agrometeorológiai és pedológiai feltételek alapján a burgonyatermesztés lehetne Székelyföld egyik mezőgazdasági húzóágazata. Évtizedek óta foglalkoznak vele az itteni gazdák, de eddig inkább csak a komplexebb gazdaságok, a vetésforgó miatt, jövedelemkiegészítésként.

Szerkezetátalakítási támogatás

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása keretében ismét lehetőség nyílik az ültetvények korszerűsítésre. Az egyéni tervek benyújtási időszaka - a HNT információi szerint - várhatóan november hónapban nyílik meg, melyre kérjük készüljön fel időben!

Referenciaárak, átlaghozamok a kárenyhítő juttatás benyújtásához

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.

Új államtitkár felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságot

A koronavírus okozta válsághelyzet egyértelművé tette, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés. Az Agrárminisztérium célja, hogy hazánkban továbbra is fenntartsuk, illetve emeljük ennek a mindannyiunkat érintő és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területnek a rangját.

Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot

Jövő év elején az Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot a jelenleg érvényben lévő program beszámolójával együtt - mondta az agrárminiszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtti éves meghallgatásán, ahol a környezet- és természetvédelem területén az elmúlt egy évben elért eredményekről, továbbá a jövőre vonatkozó tervekről és célokról is beszélt.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

9,9 milliárd forint többletforrás a NAK tájékoztatási szolgáltatásához

A kormány az eddigieken felül 9,9 milliárd forint forrást biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára a falugazdász-hálózat működtetéséhez és ahhoz a tudásmegosztáshoz, amely szükséges az uniós pályázati források eredményes felhasználásához – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.