Back to top

Növénytermesztés a Marson

Ha az emberek sikeresen gyarmatosítanák a Marsot, a gazdák létfontosságú szerepet töltenének be az ott élők táplálásában. Egy holland tanulmány szerint nem is vagyunk olyan messzire a vörös bolygó talajának kultiválásától. A kutatók szerint kilencféle zöldség termeszthető a marsi talajban.

A paradicsom, a borsó és a póréhagyma csak néhány azok közül a zöldségekből, melyek potenciálisan termeszthetők a vörös bolygón, jelent meg egy holland egyetemen végzett új tanulmányban – írja a Modern Farmer.

A Wageningen Egyetem kutatói tíz különféle növénnyel kísérleteztek szimulált holdi- és marsi, valamint „normál” földi talajban. A talaj a regolitot modellezte, mely a szilárd kérgű égitestek felszínén fizikai aprózódás, illetve kémiai mállás változó arányú hatására képződött törmelékes össz-anyag réteg. A Földön található regolit kialakulásában biológiai folyamatok is közrejátszottak. A regolitfajták jelentős része keményfelszín, de a talaj, illetve a paleotalaj is a regolitréteghez tartozik.

A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a tíz növényből kilenc jól növekedett, de egy, a spenót nem fejlődött jól.

A virágzó növényekből – quinoából, retekből, paradicsomból – képesek voltak ehető terméseket betakarítani. Továbbá kiderült, hogy a földi talajban és a marsi regolitban termesztett növények jobban teljesítettek, mint a holdi teszt- talajokban.

„Nagyon izgatottak voltunk, amikor megláttuk az első olyan paradicsomot, amely a Marsot modellező vörös talajban növekedett. Ez azt jelenti, hogy megtettük a következő lépést a fenntartható, zárt mezőgazdasági ökoszisztéma felé."

– mondta Wieger Wamelink, a tanulmány egyik kutatója.

Az Open Agriculture-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a retek, a kerti zsázsa és a rozs vetőmagjai is termeszthetők ilyen körülmények között.

A múlt hónapban a Közép- Floridai Egyetem két bolygókutatója a New Space-ben közzétett egy tudományos cikket, melyben megvizsgálták, hogy mi kellene egymillió marsi telepes tápanyag- ellátásához. Azt találták, hogy egy ilyen élelmiszer-rendszernek egy évszázadra lenne szüksége ahhoz, hogy elérje az önellátás szintjét, azonban ez alatt az idő alatt az embereknek nagy mennyiségű terményeket kellene szállítaniuk a Földről. A cikk szerzői szerint

a rovartenyésztés és a celluláris mezőgazdaság számottevő lesz majd a marsi lakosság táplálásában. Illetve minden növényt zárt körülmények között kell termeszteni a marsi, külső környezet miatt.

A Wageningeni Egyetem kutatói szerint a marsi, illetve holdi körülmények között történő növénytermesztésben fel lehetne használni a hidroponikát és az aeroponikát, azonban a regolitban növekvő zöldségek termesztése azt jelentené, hogy a gazdasághoz szükséges általános felszerelések mellett csak a magokat kellene elszállítani a Földről.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

Meztelencsiga-irtó robot

A kesseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Mi vár ránk a tavalyi ellentmondásos szőlőszezon után?

A lisztharmatnak a korai kitavaszodás kedvezett, a peronoszpórának a csapadékos május, a botrítisznek pedig mindez együtt… Mi vár ránk ezek után az idén? Jól tesszük, ha bármilyen meglepetésre felkészülünk, lélekben és szakmailag egyaránt.

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

Minden sokkal finomabb, ha kézzel-lábbal esszük

Egy amerikai tanulmány azt állítja, hogy azok az emberek, akik magas önkontrollal rendelkeznek, hajlamosabbak többet enni, ha kézzel is megérinthetik az ételt. Sőt, finomabbnak találják, mintha evőeszközökkel fogyasztanák el ugyanazt a fogást.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.