Back to top

Növénytermesztés a Marson

Ha az emberek sikeresen gyarmatosítanák a Marsot, a gazdák létfontosságú szerepet töltenének be az ott élők táplálásában. Egy holland tanulmány szerint nem is vagyunk olyan messzire a vörös bolygó talajának kultiválásától. A kutatók szerint kilencféle zöldség termeszthető a marsi talajban.

A paradicsom, a borsó és a póréhagyma csak néhány azok közül a zöldségekből, melyek potenciálisan termeszthetők a vörös bolygón, jelent meg egy holland egyetemen végzett új tanulmányban – írja a Modern Farmer.

A Wageningen Egyetem kutatói tíz különféle növénnyel kísérleteztek szimulált holdi- és marsi, valamint „normál” földi talajban. A talaj a regolitot modellezte, mely a szilárd kérgű égitestek felszínén fizikai aprózódás, illetve kémiai mállás változó arányú hatására képződött törmelékes össz-anyag réteg. A Földön található regolit kialakulásában biológiai folyamatok is közrejátszottak. A regolitfajták jelentős része keményfelszín, de a talaj, illetve a paleotalaj is a regolitréteghez tartozik.

A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a tíz növényből kilenc jól növekedett, de egy, a spenót nem fejlődött jól.

A virágzó növényekből – quinoából, retekből, paradicsomból – képesek voltak ehető terméseket betakarítani. Továbbá kiderült, hogy a földi talajban és a marsi regolitban termesztett növények jobban teljesítettek, mint a holdi teszt- talajokban.

„Nagyon izgatottak voltunk, amikor megláttuk az első olyan paradicsomot, amely a Marsot modellező vörös talajban növekedett. Ez azt jelenti, hogy megtettük a következő lépést a fenntartható, zárt mezőgazdasági ökoszisztéma felé."

– mondta Wieger Wamelink, a tanulmány egyik kutatója.

Az Open Agriculture-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a retek, a kerti zsázsa és a rozs vetőmagjai is termeszthetők ilyen körülmények között.

A múlt hónapban a Közép- Floridai Egyetem két bolygókutatója a New Space-ben közzétett egy tudományos cikket, melyben megvizsgálták, hogy mi kellene egymillió marsi telepes tápanyag- ellátásához. Azt találták, hogy egy ilyen élelmiszer-rendszernek egy évszázadra lenne szüksége ahhoz, hogy elérje az önellátás szintjét, azonban ez alatt az idő alatt az embereknek nagy mennyiségű terményeket kellene szállítaniuk a Földről. A cikk szerzői szerint

a rovartenyésztés és a celluláris mezőgazdaság számottevő lesz majd a marsi lakosság táplálásában. Illetve minden növényt zárt körülmények között kell termeszteni a marsi, külső környezet miatt.

A Wageningeni Egyetem kutatói szerint a marsi, illetve holdi körülmények között történő növénytermesztésben fel lehetne használni a hidroponikát és az aeroponikát, azonban a regolitban növekvő zöldségek termesztése azt jelentené, hogy a gazdasághoz szükséges általános felszerelések mellett csak a magokat kellene elszállítani a Földről.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.