Back to top

Új meztelencsiga-fajok bukkantak fel, sok jóra ne számítsunk

A betegségek és kártevők túlnyomó többsége nyugalomba vonult, csupán néhány, az évszakra jellemző, növényvédelmi szempontból kevésbé fontos bagolylepkefaj repül még. Szomorú tapasztalat ugyanakkor, hogy rengeteg a telelésre elvermelő csupaszcsiga, azok közül is a spanyol csiga. Sőt, az idén újabb, hazánkban eddig ismeretlen csupaszcsiga-fajokat találtak.

Az október végi száraz, meleg időt kihasználva a migráló levéltetűfajok még intenzíven keresték gazdanövényeiket. Az érő és erjedő gyümölcsökön és szőlőn még most is sok a pettyesszárnyú muslica. Mérhető gazdasági kárt már nem tudnak okozni, a jövő évi populációt azonban még erősíthetik.

Feketefejű csiga (Krynickillus melanocephalus)
Az alma kivételével minden lombhullató haszon- és dísznövény intenzíven vetkőzi le leveleit. A füvesített kertekben a lehullott lombot el kell távolítani, mielőtt még maradandó károkat okozna, mert a tartós takarás alatt – különösen, ha nedves is a falevél – befülledhet a pázsit. Legjobb megoldás, ha néhány naponként összegyűjtjük a lehullott lombot és komposztáljuk.

A lehető legrosszabb döntés az elégetés, mert azzal nemcsak a levegőt szennyezzük, de értékes szerves anyagot, illetve tápanyagokat semmisítünk meg.

A hideg idő közeledtével már fölszedhető a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller és a cékla. Tartós tárolásra csak az egészséges, sérüléstől mentes termés alkalmas,

a csökkent értékűeket a lehető leggyorsabban dolgozzuk föl.

Malaccsiga (Tandonia kusceri)
A hidegtűrő káposztafélék betakarításával még várhatunk, sőt, a leveles kel, a bimbóskel akár télire kint is hagyható a kertben. A póréhagyma áttelelő változata szintén alkalmas szabadföldi tárolásra.

Az eddigi kerti munkák szomorú tapasztalata, hogy rengeteg a telelésre elvermelő csupaszcsiga, azok közül is a spanyol csiga. Az idén újabb, hazánkban eddig ismeretlen csupaszcsiga-fajokat találtak, így a malaccsigát és a feketefejű csigát.

Még nem ismeretes, hogy miként viselkednek az itteni klímán, de sok jóra ne számítsunk.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megjelent inváziós fajok többsége akklimatizálódott és természetes ellenségeik híján nagy nehézségeket okoz kordában tartásuk.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Spanyolcsiga (Arion vulgaris)

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.