Back to top

Az automatizált mezőgazdaság környezetszennyezőbb?

A mezőgazdasági és a gépjárműipart átalakította az automatizálás - de ha hagyjuk „elszabadulni” a fejlett technológiát, a bolygó szenvedni fog. Minderről Laurie Wright, a southamptoni Solent Egyetem tanszékvezetője beszélt az Independent című brit lapban.

Az emberek által jelenleg elvégzendő feladatok közel felét már a technológia jelenlegi szintjén is lehetett automatizálni. A következő évtizedben valószínű, hogy a társadalom nagy része új munkahelyeket fog keresni.

Mindezt negyedik ipari forradalomnak vagy „ipar 4.0” -nak hívják. Az első ipari forradalom gőzenergiát használt a termelés gépesítéséhez. A második elektromos energiát használt a tömegtermeléshez, míg a harmadik számítógépeket vezetett be a termelés automatizálására. Az ipar 4.0 forradalom jelenleg zajlik, ebben az úgynevezett diszruptív, vagyis az iparágakat átformáló technológiák - ideértve a „dolgok internetét” (ilyenek például az interneten elérhető háztarási gépek, fűtésvezérlés stb.), a virtuális valóságot, a robotikát és a mesterséges intelligenciát -, megváltoztatják azt a módot, ahogy kommunikálunk, ahogy dolgozunk, vagyis az életvitelünket.

A nagymértékben automatizált, intelligens rendszerek azt ígérik, hogy átalakítják az emberek életét, de ezzel együtt magát az ember szerepét is megkérdőjelezik.

A szélerőmű sem mindenütt rentábilis
Mit jelent ez az éghajlatváltozás szempontjából? A válasz bonyolult. Ezek az innovációk jelentősen csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és példátlan mértékű rálátást és adatokat nyújtanak a klímaváltozás csökkentéséhez. Megfelelő megfontolás nélkül azonban a tömeges automatizálás rossz lehet, ami növeli a fogyasztást és a kibocsátást is.

Annak bemutatására, hogy mi a tömeges automatizálás környezeti hatása, lássunk két olyan ágazatot, ahol az emberi munkát már nagyrészt helyettesítették a gépek: a mezőgazdaságot és az autókat.

Autót mindenkinek

A 20. század elején az autó kizárólag a gazdagok játéka volt. De amint Henry Ford megalkotta a futószalagos termelést, hamarosan az amerikai autópiac közel felét uralta.

A Ford előtt az autók kézműves termékek voltak, amelyeket speciálisan képzett mesteremberek készítettek. Csak miután az egyik autó elkészült, utána kezdett a csapat a következőn dolgozni.

Ford átszervezte ezt a folyamatot: több állomás volt, mindegyiken az összeszerelési folyamat egy-egy részével foglalkoztak, és az autók sorrendben haladtak az egyik gyártási folyamattól a másikig.

Manapság az autógyártás nagyrészt teljesen automatizált, az emberi csapatokat robotmunkások helyettesítik. A robotok és az ipar 4.0 egyéb technológiái hatékonyabb energiagazdálkodást tesznek lehetővé a gyárakban. A jobb adatok azt jelentik, hogy jobban irányított ellátási láncok vannak. Ez lehetővé tette a gyártók számára, hogy csökkentsék a hulladékot és a kibocsátást a termékek, például az autók teljes életciklusa alatt - a kiindulási fémektől és ásványoktól kezdve a termékek forgalomba hozatalához szükséges energiáig.

A gazdálkodásnak óriási környezeti hatása van

Akárcsak a Ford autói, a gépesítés fejlődése - traktorok, kombájnok és így tovább - lehetővé tette, hogy több élelmet kevesebb munkaerővel lehessen előállítani. Ennek ellenére, mivel a világ népessége és az élelmiszer iránti igény gyorsan növekszik, a mezőgazdaság felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséért és a nagy területen pusztuló környezetért.

Létfontosságú, hogy módszereket találjunk a hatékonyság további javítására és az élelmiszer-előállításból származó kibocsátás csökkentésére.

Önvezető traktorok munka közben
De az autókhoz hasonlóan a mezőgazdaság is alapvetően megváltozik a tömeges automatizálás és az intelligens technológiák megjelenésével. A robotok az öntözéstől a kártevő irtásig vagy a betakarításig már számos mezőgazdasági feladatban felváltják az emberi munkaerőt. Még a traktorok is önvezetők lesznek. Teljesen automatizált, függőleges gazdaságok épülnek, maximalizálva a helyet és a termelés hatékonyságát. Ezek és számos más innováció és kialakulóban lévő technológia, ideértve a hálózatfüggetlen megújuló energiarendszereket is, a hatékonyabb élelmiszertermelés és csökkenő kibocsátás ígéretét hordozzák.

A visszahatás vagy rebound

A fejlesztések azt sugallhatják, hogy ezek a technológiák csökkentik a kibocsátást és segítik a környezetet. Elvégre a robotok hatékonyabban építenek autót és termelnek élelmiszert, mint az emberek, nem igaz?

Nagyüzemi szarvasmarhatartás
A helyzet az, hogy a jelentősen javuló energia- és erőforrás-hatékonyság, abszolút mértékben nem csökkentette a környezeti hatást. Valójában az általános környezeti hatás növekszik.

Néhány kommentátor azt mondja, hogy a technológiai fejlesztések valójában a növelték a fogyasztást.

Ezt a jelenséget általában „rebound hatásnak” nevezik.

Például az autók esetében a robotok által elért hatékonyság azt jelentette, hogy több ember engedheti meg magának az autóvásárlást, növelve az autók számát és az onnan származó összkibocsátást. Még ha ezeket az autókat nulla kibocsátású elektromos autókra cserélik is, továbbra is van kibocsátás a gyártás, a szállítás, valamint az elektromos ellátás területén.

Hasonlóképpen, az automatizált folyamatok és a hatalmas iparosított mezőgazdasági üzemek azt jelentik, hogy több élelmiszer hatékonyabban termelhető.

Ugyanakkor az olcsóbb élelmiszer és az egyre növekvő átlagos jólét növeli a nagy beltartalmú élelmiszerek, például a vörös hús fogyasztását, ami valószínűleg jelentős hatással van a klímaváltozásra és a biodiverzitásra.

Tehát az egyre növekvő automatizálás és az intelligens technológiák átfogó társadalmi változásokat ígérnek, azzal a lehetőséggel, hogy felszabadítsák az emberi népességet a röghöz kötöttségből. Ha gondosan kezelik, akkor ez a technológiai forradalom jelentős környezeti előnyökkel járhat. De van itt egy nagy ha. Az automatizálás nem feltétlenül eredményez pozitív eredményt a fenntarthatóság szempontjából - kezelnünk kell a fogyasztásunkat, még akkor is, amikor a legújabb technológiai forradalom előttünk áll.

Forrás: 
The Independent

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ételt ne dobj ki – tészta, krumpli és rizs

A világon a megtermelt étel egyharmada kárba megy, aminek 80%-a még ehető is lenne. Eközben már a pazarlás helyétől pár száz méterre akadna olyan, aki szívesen megenné az adott ételt. Erre találta ki három magyar diák a FoodOverflow rendszert, amelyben felajánlhatjuk a megmaradt ételt annak, aki elmegy érte. Ám az ételpazarlás ellen otthon mi magunk tehetjük a legtöbbet.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Ezért érdemes gyakran kölest enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

A Case IH két „Az év gépe 2020” díjat kapott a hannoveri Agritechnica-n

A CNH konszernhez tartozó Case IH újdonságát, az LB 436 HD hasábbálázóját és az új DataConnect nevű, különböző gyártók gépeiből álló vegyes flották összeköttetését biztosító információs rendszerét is díjazták az Agritechnica kiállításon.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Tetris Challenge – méhész verzió

Berobbant az internet világába egy új „kihívás”, melyben különböző szakmák mutatják meg hivatásuk eszközeit szépen elrendezett struktúrában, madártávlatból fotózva. A „Tetris Challenge” történetében először a méhészek eszközeit mutatta be a Nyerges Méhészet