Back to top

Az olcsó pénz kora

Tőkével kombinált hitelprogram, növekedési hitel és az uniós támogatások előfinanszírozása is elérhető a piacon, és a jelek szerint a vállalkozások „éheznek” is a korábbi évtizedekhez képest szokatlanul bőséges és olcsó forrásra. Az agrárvállalkozások kifejezetten érdeklődők a különböző konstrukciók iránt.

A Magyar Fejlesztési Bank október 17-én hirdette meg a megújított MFB Versenyképességi Hitelprogramot, amely tőke és hitelkonstrukció kombinálásával biztosít finanszírozást olyan vállalkozások számára is, amelyek kockázatitőke-programokat vesznek igénybe. Az MFB célja, hogy egészséges tőkeszerkezet kialakítása mellett kedvező hitel nyújtásával bővítse azoknak a vállalkozásoknak a körét, akik a versenyképességüket jelentősen javító beruházásokat hajthatnak végre. A tőkeprogramokban részt vevő vállalkozások már 100 millió forinttól igényelhetik a hitelt.

Tőke és fix kamat

Az MFB 2019. januárjában hirdette meg a Versenyképességi Hitelprogramot, amely tőkepótló jellegével, fix kamatozásával és magas összeghatárával hiánypótló finanszírozási lehetőséget jelent a vállalkozások széles körében.

A termék elindításának célja az volt, hogy kis- és középvállalkozásokat segítsen a versenyképességüket jelentősen javító beruházások megvalósításában.

A hitelprogram másik nagy előnye a piacon fellelhető konstrukciókhoz képest, hogy a hitelösszeg maximum 35 százalékáig ballon típusú forrást biztosít.

A most életbe lépő módosítások lényege, hogy az MFB Versenyképességi Hitelprogram a tőke és a hitelkonstrukció kombinálásával a korábbinál lényegesen alacsonyabb minimumösszeggel teszi lehetővé a finanszírozást kockázatitőke-programokat igénybe vevő vállalkozások számára. A programnak köszönhetően az eddigi 1 milliárd forintos minimum­összegről 100 millió forintra csökken a legalacsonyabb igényelhető hitelösszeg, de maximuma nem változik, továbbra is jelentős, 10 milliárd forint marad.

A hitelprogram olyan vállalkozások számára is elérhető, amelyek tőkefinanszírozást nem vesznek igénybe, ebben az esetben 1 milliárd forint a minimálisan igényelhető összeg.

A fix kamatozás megtartása mellett, futamidőtől és ügylettől függően, forint­alapú hitel esetében 2,4-3,9 százalék éves minimális alapkamattal, míg euró alapú kölcsönnél minimum 1,6-2,4 százalékos éves alapkamattal számolhatnak a vállalkozások. Mint az MFB közleményében megjegyzi, a kamat végső mértéke függ az ügylet jellegétől, az ügyfél minősítésétől, a futamidőtől, valamint a fedezettől.

Az MFB Versenyképességi Hitelprogram továbbra is széleskörűen felhasználható, hiszen a versenyképességet növelő „hagyományos” beruházási célok mellett tartós forgóeszközök finanszírozására és akvizícióra is fordítható. Utóbbi esetben az egyre több cégnél jelentkező generáció­váltás problémáját megoldó felvásárlás finanszírozása is kiemelt cél. A futamidő változatlanul legfeljebb 15 év, és a hitelt mind az agrár-, mind az egyéb ágazatokban tevékenykedő cégek igényelhetik. A törlesztési lehetőségek továbbra is rugalmasak, a lehető legjobban alkalmazkodnak a cégek életciklusához, aktuális piaci helyzetükhöz.

Az agrofood viszi az nhp-t

Eközben a klasszikus támogatott konstrukció, a Növekedési Hitelprogram (NHP) is nagy arányban terjed. Az idei első félévben a K&H Bank több mind 21 milliárd forint értékben kötött NHP fix hitel- és lízingszerződéseket. Az agrár- és élelmiszeripari cégek voltak a legaktívabbak. A bank teljes NHP fix-hitelállományának 60 százalékát ez az ágazat vette igénybe, és a szerződések átlagos hitelösszege 80 százalékkal meghaladta a piaci átlagot, közölte a pénzintézet.

„Az év elején indult Növekedési Hitel Fix (NHP fix) keretében a K&H Banknál szerződött hitel- és lízingállomány június végén elérte a 21,05 milliárd forintot. Az MNB adatai szerint június végén a program keretkihasználtsága 175 milliárd forint volt, így 12,04 százalékos piaci részesedésessel rendelkezünk

– tájékoztatott az eddigi eredményekről Hodina Péter, a K&H vállalati értékesítési igazgatóságának vezetője. – A K&H-nál a minimum 3 éves, maximum 10 éves futamidőre, kizárólag új beruházások finanszírozására igényelhető hitel-, illetve lízingügyletek átlagos hitelösszege 27 százalékkal, mintegy 25 millió forinttal magasabb a piaci átlagnál” – tette hozzá Hodina Péter.

Az agrárium finanszírozása a program keretében meghatározó a K&H-nál. „Az eddigi tapasztalatok alapján azt látjuk, hogy kiugró az agrár- és élelmiszeripari cégek aktivitása, mivel ezen cégek képviselik a szerződött összegek 60 százalékát.

Az agráriumon belül a gabonafélék és olajos magvak termesztésével foglalkozó vállalkozások, valamint a növénytermesztő és tejhasznú szarvasmarhát tenyésztők dominanciája érzékelhető, a szerződött hitelállomány több mint 40 százalékát ennek a három ágazatnak a finanszírozására fordítottuk.

A hitelösszegeket tekintve is figyelemfelkeltő az agrárium aránya. Az első tíz legmagasabb összeggel szerződött ügylet az ágazat beruházásainak finanszírozására nyújtott forrás, és az agrárszektor cégei esetében fordul elő leginkább, hogy maximálisan kihasználják a legmagasabb, 1 milliárd forintos hitel­összeget, aminek következtében a nálunk megkötött szerződések átlagos értéke mintegy 80 százalékkal magasabb, mint a piaci átlag” – részletezte az eredményeket a szakember.

A támogatás késése sem gond?

Magyarországon indul az 5 milliárdos vízalap

A Magyar Fejlesztési Bank csoportjához tartozó MFB Invest Zrt. befektetésével és a Susterra Capital Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésében 5 milliárd forint kezdőtőkével indul el novemberben az első európai vízalap, a Water Impact Fund. Az összesen 200 millió euróra tervezett kockázati tőkealap elsősorban olyan jelentős növekedési potenciállal, fenntartható és skálázható üzleti modellel rendelkező vállalkozásokba invesztálható, amelyek hozzájárulnak olyan globális vízügyi problémák megoldásához, mint a tiszta ivóvízhez és a szennyvízhálózathoz való tartós, megfelelő minőségben és megfizethető áron történő hozzáférés. Szintén fontos cél a vízintenzív iparágak (mint amilyen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar) vízfelhasználásának hatékonyabbá tétele (water impact), különös tekintettel az aszály okozta gazdasági károkra, amelyek Magyarországon is számottevő GDP-kiesést okozhatnak.

Az idén novemberben induló alap célja, hogy a portfóliójába tartozó társaságokon keresztül – a pénzügyi megtérülés mellett – mérhető nagyságú, fenntartható és pozitív környezeti hatást fejtsen ki.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a 2018-as stockholmi Víz Világhéten jelentette be egy vízügyi fejlesztéseket támogató magyar befektetési alap létrehozását, amely új, innovatív finanszírozási eszközzel járul hozzá a globális vízkrízis enyhítéséhez.

A kockázati tőkealap további nemzetközi és hazai intézményi befektetők bevonását tervezi 2020 és 2021 folyamán. Ennek érdekében a Susterra Capital Partners nemzetközi befektetőkkel, a többi között az AIIB, az EIF, a német Finance-in-Motion képviselőivel folytat tárgyalásokat. Az alap az első zárástól a második zárásig Magyarországon, további befektetők belépése után pedig – a hazai kihelyezések preferenciája mellett – a közép-kelet-európai és a DACH-régióban, a lehetséges ázsiai befektetők belépése után pedig közvetve Ázsiában tervezi kihelyezni a rábízott tőkét.

Az alap futamideje 10 év, amiből 5 év a befektetési és 5 év az exitperiódus, várható hozama 12 százalék.

Geográfiai, szektorális és vállalati érettségi fókuszával a vízalap paradigmaváltást kíván hozni a víz-finanszírozásban, és jó példát mutat a nemzetközi kockázati tőkebefektetőknek a vízszektor Budapest Water Summiten megfogalmazott kihívásainak megoldására.

Az alap célvállalkozásai olyan több éve működő társaságok, amelyek saját fejlesztésű és technológiailag igazoltan bevált termékkel vagy szolgáltatással rendelkeznek, de nem áll rendelkezésükre kellő tőke új, globális piacok eléréséhez. Az alapkezelő a befektetendő tőke mellett több évtizedes műszaki, befektetési, pénzügyi és üzletfejlesztési szakértelmével kívánja lehetővé tenni, hogy ezek a cégek középtávon megvethessék a lábukat a világpiacon, és megoldásaikkal hozzájáruljanak a globális vízválság enyhítéséhez.

A bőséges likviditási, forgóeszköz- és beruházási forrás a jelek szerint az uniós támogatási rendszer késlekedéseit is képes elegyengetni. Az OTP Bank a napokban közölte, hogy a gazdák az uniós programok csúszása esetén is számolhatnak a támogatások előfinanszírozásával. Mint a pénzintézet közleményében megjegyezte, a sajtó is cikkezett már arról, hogy ha az uniós tagállamoknak nem sikerül az év végéig megállapodnia a következő költségvetési ciklus, a 2021 és 2027 közötti évek közösségi költségvetéséről, akkor több 2021-re tervezett támogatási program elindítása veszélybe kerülhet.

A magyar gazdák azonban akkor is támaszkodhatnak gyors, egyszerű és kiszámítható előfinanszírozási forrásra, ha csak jövőre születik megállapodás a büdzséről, és emiatt 2021 átmeneti év lesz, amelyre a 2020. évi szabályok vonatkoznak.

A következő uniós költségvetési ciklus programjainak esetleges késéséről szóló sajtóhírek után nemrég az Európai Bizottság is úgy fogalmazott közleményében, hogy „egyre nagyobb szükség van a vezetők stratégiai útmutatására ahhoz, hogy az új programokat 2021. január 1-jén késedelem nélkül el lehessen indítani”.

Váratlan helyzetek miatt előfordulhat, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknak év közben likviditási gondja akad, például hogy a vállalkozás számláján nincs elegendő forrás a beszállítók kifizetésére.

A likviditási problémák áthidalását segíti az OTP Zöld Kártya – Támogatás Faktoring konstrukció, amit az OTP Agrár az uniós és állami mezőgazdasági támogatások előfinanszírozására alakított ki.

Fontos információ, hogy az érintettek már nemcsak a jövő évre, hanem 2021-re is igényelhetik, közölte a bank.

Többféle támogatásra is

„Az akár 2 évre is igényelhető OTP Zöld Kártya – Támogatás Faktoringnak köszönhetően a gazdáknak nem kell tartaniuk a támogatási programok esetleges csúszásától, továbbra is kiszámítható pályán tervezhetnek. Az áthidaló kölcsön igénylői röviddel a szükséges dokumentumok benyújtását követően hozzájuthatnak az előfinanszírozáshoz” – mondta Szabó István, az OTP Agrár ügyvezetőigazgató-helyettese.

A konstrukció csaknem harminc uniós és állami támogatási jogcím előfinanszírozására használható, amelyeket öt fő kategória valamelyikébe lehet besorolni: egységes területalapú támogatások (SAPS), zöldítés, agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG), fiatal mezőgazdasági termelők támogatása és Natura 2000-gyepterületek kompenzációs kifizetései.

Ugyanúgy, ahogy a jogosultak többféle támogatást is igénybe vehetnek, akár többet is előfinanszírozhatnak egyszerre.

„Nagyon gyorsan és gördülékenyen zajlott az OTP Zöld Kártya – Támogatás Faktoring igénylése” – fogalmazott a 15 éve szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó Oláh Judit. A Hajdú-Bihar megyei családi gazdálkodó két jogcímen is elnyert támogatást előfinanszírozott a hiteltermékkel, amiket telephelye fejlesztésére fordított. „Minden olyan támogatásra jogosult gazdálkodónak bátran ajánlom az előfinanszírozás lehetőségét, akinek valamilyen okból gyorsan szüksége van plusz forrásra. A dokumentáció egyszerű és könnyen teljesíthető. A hitel kiszámítható, rugalmas, és nincs szükség banki biztosítékra sem” – tette hozzá Oláh Judit.

A konstrukció hatékony segítséget jelenthet mindazok számára, akik jogosultak a támogatásra, de például nem elegendő nekik az előleg, vagy nem tudják megvárni, amíg megérkezik számlájukra az összeg.

A Magyar Államkincstár 2019. október 16-án kezdte meg a mezőgazdasági termelőknek nyújtott agrártámogatások előlegének kifizetését.

Év végéig mintegy 200 milliárd forintot fizetnek ki a közvetlen támogatásokból, míg a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból összesen 30 milliárd forint előleg kifizetése várható.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.

Magyarország a vidékfejlesztés terén is segíti a Nyugat-Balkán európai integrációját

A Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (RRD SWG) minden évben magas szintű ülést tart a régió országainak tárcavezetőivel. Az idei ülésre november 12-én került sor a koszovói Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében, Pristinában, ahol az Agrárminisztériumot Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.

Újabb 2,4 milliárd forint támogatás a kisvállalkozások munkahelyteremtésére

Mintegy 150 vállalkozás összesen 2,4 milliárd forint támogatást nyert el a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtését segítő programban, ez 3000 munkahely létrehozásához vagy megőrzéséhez járul hozzá - jelentette be Varga Mihály.

Kecsketartók figyelem! Most kell beadni de minimis kérelmeket

A kecsketenyésztőknek december 10-ig lehet benyújtani az anyakecske-tartás után igényelhető de minimis támogatási kérelmüket – figyelmeztet a szakmai szövetség.

Stratégiai megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése csak egy széleskörű társadalmi összefogás keretében valósulhat meg – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Között létrejött partnerségi megállapodás aláírását követően, hétfőn, Budapesten.

A kormány 100 millió forinttal segíti a kóbor ebek ivartalanítását

Magyarországon jelenleg az egyik legnagyobb probléma a kóbor ebek magas száma, melyet a nem kívánt szaporulatok megelőzésével, az ivartalanítás támogatásával lehet a legelfogadhatóbb módon csökkenteni. A kormány elkötelezett amellett, hogy a programnak köszönhetően újabb mérföldkőhöz érkezzünk az állatvédelem és a felelős állattartás terén.

Szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárások szorításában a gyökérzöldségek

Még a Vajdaságból is érkeztek Makóra a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napjára. Mint ismert, a növényvédelem a zöldségtermesztésnek is sarkalatos pontja és a szakmai rendezvények rendszerint legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája.

Mi kell a mezőgazdaság további fejlődéséhez? Stabil támogatás és a versenyképesség erősítése

Kulcsfontosságú, hogy ne csökkenjenek a magyar gazdáknak adható támogatások 2020 után – mondta Nagy István az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán. A tárcavezető szerint a versenyképességben még vannak tartalékok. A gazdák is érzik, hogy fejleszteni kell, ezt jelzi a nagymértékű, stabil hitelállomány és az igény a pályázati forrásokra, illetve kamattámogatási konstrukciókra.

A kormány kiemelten támogatja az élelmiszeripari beruházásokat

A kormány kiemelten támogatja a nagyszabású, bátor és jövőbemutató élelmiszeripari beruházásokat - mondta az agrárminiszter szerdán a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban, a Kurucz cégcsoport sertés vágó- és feldolgozó üzemének átadásán.