Az idei ünnepségsorozat középpontjában „az értékteremtő tudomány” áll. A tudás megszerzésének, alkalmazásának és továbbadásának hármasa az a folyamat, amelyben különböző tudományterületek egymást kiegészítő és egymást erősítő szerepet játszanak, így képviselnek együtt maradandó értéket.
Az új tudás már önmagában is érték, az átlagember számára azonban akkor válik igazán értelmezhetővé, ha azt látja, hogy a saját és a környezete jóllétét is szolgálja.
Nem tűnik magától értetődőnek, pedig a tudomány átszövi mindennapjainkat.
Például amikor valaki megveszi a pékségben a friss, ropogós kenyeret, érthető módon nem a tudomány jár a fejében. Pedig minden negyedik kenyér a martonvásári Mezőgazdasági Intézetben nemesített búzából készül. Az ott dolgozó kutatók közel hét évtizede dolgoznak az ellenállóbb és jobb minőségű búzafajták létrehozásáért – hangsúlyozta Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese.
Az esemény egyik fénypontja volt a díjátadás, mely során a 2019. évi Eötvös József-koszorúk, valamint az MTA és az MTA VEAB (Veszprémi Akadémiai Bizottság, a mai nevén az MTA Veszprémi Területi Bizottsága) 2019. évi tudományos díjainak átadására került sor. Örömteli volt hallani, hogy az agrártudományok területéről, illetve azok közeli rokonterületeiről milyen jelentős arányban kaptak elismerést kutatók, köztük fiatal szakemberek is.

A Magyar Tudomány Ünnepe napjainkban már országos és határokon is átnyúló programsorozat. A tudomány népszerűsítésének legnagyobb és legfontosabb fóruma. Idén két nyilvános és négy tudomány-népszerűsítő előadást is meghallgathatunk a programsorozat keretein belül, például a lézeralapú kutatásokról és a klímaváltozás következményeiről is.