Back to top

A tudomány átszövi mindennapjainkat

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitóeseményét november 4-én tartották a Pannon Egyetemen, Veszprémben. Az ünnepi köszöntőkből megtudhattuk, hogy a tudomány művelői napról napra újabb és újabb értékeket teremtenek, legyen szó például a gabonanövények aszálytűrésének genetikai alapjairól, a kutatók új tudással bővítik az emberiség közös tudáskincsét.

Az idei ünnepségsorozat középpontjában „az értékteremtő tudomány” áll. A tudás megszerzésének, alkalmazásának és továbbadásának hármasa az a folyamat, amelyben különböző tudományterületek egymást kiegészítő és egymást erősítő szerepet játszanak, így képviselnek együtt maradandó értéket.

Az új tudás már önmagában is érték, az átlagember számára azonban akkor válik igazán értelmezhetővé, ha azt látja, hogy a saját és a környezete jóllétét is szolgálja.

Nem tűnik magától értetődőnek, pedig a tudomány átszövi mindennapjainkat.

Például amikor valaki megveszi a pékségben a friss, ropogós kenyeret, érthető módon nem a tudomány jár a fejében. Pedig minden negyedik kenyér a martonvásári Mezőgazdasági Intézetben nemesített búzából készül. Az ott dolgozó kutatók közel hét évtizede dolgoznak az ellenállóbb és jobb minőségű búzafajták létrehozásáért – hangsúlyozta Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese.

Az esemény egyik fénypontja volt a díjátadás, mely során a 2019. évi Eötvös József-koszorúk, valamint az MTA és az MTA VEAB (Veszprémi Akadémiai Bizottság, a mai nevén az MTA Veszprémi Területi Bizottsága) 2019. évi tudományos díjainak átadására került sor. Örömteli volt hallani, hogy az agrártudományok területéről, illetve azok közeli rokonterületeiről milyen jelentős arányban kaptak elismerést kutatók, köztük fiatal szakemberek is.

Fotó: Tóth Zsigmond

A Magyar Tudomány Ünnepe napjainkban már országos és határokon is átnyúló programsorozat. A tudomány népszerűsítésének legnagyobb és legfontosabb fóruma. Idén két nyilvános és négy tudomány-népszerűsítő előadást is meghallgathatunk a programsorozat keretein belül, például a lézeralapú kutatásokról és a klímaváltozás következményeiről is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.

Új, természetes kínai peszticidek

Az évszázadok során a hagyományos kínai orvoslásban a parazitafertőzések – például bélgiliszták és fejtetvek – ellen a Stemona sessilifolia növényt használták gyógyszerként. A kutatók magyarázatot találtak a növény hatékonyságára.

A biodiverzitás szolgálatában

Élénk érdeklődés kísérte a Szent István Egyetem Budai Campusán a Magyar Permakultúra Egyesület, az AFINET agroerdészeti hálózat, a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat, valamint az Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke által rendezett konferenciát.

Baktériumokkal a méhkártevők ellen

A University of Texas at Austin kutatói új stratégiát fejlesztettek ki a mézelő méhek védelmére, a kaptárelhagyásként ismert pusztító folyamat ellen – a genetikailag módosított baktériumtörzsek alkalmazását.

Érkezik az egészségesebb fehér kenyér? A rák, a cukorbetegség és az elhízás kockázatát is csökkentheti

Öt éven belül a boltok polcaira kerülhet az egészségesebb fehér kenyér, a tudósok ugyanis felfedezték, hogyan duplázható meg a rosttartalma.

Vágtatempóban halad a lóversenysport népszerűsítése

„Onnan, a túlsó sarokból, kezemben egy hatalmas távcsővel, a törzsfogadók élcelődései közepette igyekeztem közvetíteni a galoppversenyeket” – emlékezett vissza találkozásunkkor a kezdeti szárnypróbálgatásaira Pécsi István.

Kóstolt már umami ízű paradicsomot? Berlinben egy ilyen nyert

A Fruit Logistica idei innovációs díját egy kívül-belül szuper paradicsomfajta nyerte, amelynek remek a színe és kimagasló a vitamintartalma, mégis talán az umami-íze az a tulajdonsága, amire a legjobban felkapja a fejét az egyszerű kiállításlátogató.

Szüret az űrben

Tavaly november óta kísérleteznek a Wageningen Egyetemen a spárgabab termesztésével mesterséges marsi és holdi talajon. A kísérlet különlegessége az, hogy a növényeket az emberi vizeletben is jelenlévő struvittal táplálták – sikeresen, ugyanis az első termést nemrégiben takarították be.

Bioszén és klímaváltozás: milyen lehetőséget kínál a növényi szén?

A klímaváltozással párhuzamosan egyre sürgetőbb, hogy a káros hatással járó termelési folyamatok helyettesítésére alternatívát kell találni. Egy ilyen megoldás lehet növényi maradványokból előállított bioszénnel való talajtakarás.

Káposzta konferencia: középpontban a tárolás

Idén is megrendezte káposztatárolási szakmai találkozóját a Rijk Zwaan Budapest Kft. Bugyin, a Karibi Bt. telephelyén. Az új fajtákról, az európai piaci helyzetről, a hatékony gyomirtási és tápanyag-utánpótlási technológiákról szóló előadások mellett innovatív talajművelő eszközöket és manipulálóberendezéseket is bemutattak.