Back to top

A tudomány átszövi mindennapjainkat

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitóeseményét november 4-én tartották a Pannon Egyetemen, Veszprémben. Az ünnepi köszöntőkből megtudhattuk, hogy a tudomány művelői napról napra újabb és újabb értékeket teremtenek, legyen szó például a gabonanövények aszálytűrésének genetikai alapjairól, a kutatók új tudással bővítik az emberiség közös tudáskincsét.

Az idei ünnepségsorozat középpontjában „az értékteremtő tudomány” áll. A tudás megszerzésének, alkalmazásának és továbbadásának hármasa az a folyamat, amelyben különböző tudományterületek egymást kiegészítő és egymást erősítő szerepet játszanak, így képviselnek együtt maradandó értéket.

Az új tudás már önmagában is érték, az átlagember számára azonban akkor válik igazán értelmezhetővé, ha azt látja, hogy a saját és a környezete jóllétét is szolgálja.

Nem tűnik magától értetődőnek, pedig a tudomány átszövi mindennapjainkat.

Például amikor valaki megveszi a pékségben a friss, ropogós kenyeret, érthető módon nem a tudomány jár a fejében. Pedig minden negyedik kenyér a martonvásári Mezőgazdasági Intézetben nemesített búzából készül. Az ott dolgozó kutatók közel hét évtizede dolgoznak az ellenállóbb és jobb minőségű búzafajták létrehozásáért – hangsúlyozta Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese.

Az esemény egyik fénypontja volt a díjátadás, mely során a 2019. évi Eötvös József-koszorúk, valamint az MTA és az MTA VEAB (Veszprémi Akadémiai Bizottság, a mai nevén az MTA Veszprémi Területi Bizottsága) 2019. évi tudományos díjainak átadására került sor. Örömteli volt hallani, hogy az agrártudományok területéről, illetve azok közeli rokonterületeiről milyen jelentős arányban kaptak elismerést kutatók, köztük fiatal szakemberek is.

Fotó: Tóth Zsigmond

A Magyar Tudomány Ünnepe napjainkban már országos és határokon is átnyúló programsorozat. A tudomány népszerűsítésének legnagyobb és legfontosabb fóruma. Idén két nyilvános és négy tudomány-népszerűsítő előadást is meghallgathatunk a programsorozat keretein belül, például a lézeralapú kutatásokról és a klímaváltozás következményeiről is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatodszorra kerül a MagyarBrands díj a Magyar Mezőgazdasághoz

Az idén 30 éves Magyar Mezőgazdaság Kft. a „Magyar Mezőgazdaság” márkájával a „Kiváló Üzleti Márka” kategóriában elnyerte a megtisztelő MagyarBrands 2021. díjat.

Biológiai növényvédelem a tripszek ellen

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete tagjainál különböző hajtatóberendezésekben, eltérő fajtatípusoknál és ültetési időben vizsgáltuk a biológiai védekezés hatékonyságát a tripszek ellen 2020-ban. Írásomban a fehér tölteni való paprika fűtetlen hajtatásában tapasztalt eredményeket foglaltam össze.

Kicsi, de hatalmas: mikrozöld

Évtizedekkel ezelőtt divatos, drága, ínyenc zöldségként kezdődött a mikrozöldek története, mára népszerűségre tettek szert a fogyasztók körében táplálkozási profiljuk és magas antioxidáns-tartalmuk miatt. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott tudományos tanulmány szerint hozzájárulhatnak a globális táplálkozásbiztonság megteremtéséhez.

Átadták az OMÉK Marketing Díjakat

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényén, a 80. OMÉK-on átadták a kiállítás legkomplexebb standjainak járó OMÉK Marketing Díjakat. Az elismerő okleveleket és plaketteket dr. Totth Gedeon, a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszermarketing Tagozat vezetője és elnökségi tagja adta át.

Átadták az OMÉK-on a pálinkadíjakat

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként október 7-10. között zajló 80. OMÉK-on megrendezték a Nemzeti Pálinkakiválóság Program díjátadó gáláját. Az eseményen átadták a pálinkaházak és -főzdék remekeinek járó Pálinkakiválóság oklevelet, valamint az idei Agrárminisztérium Pálinkadíját.

Keresd a pávát és az aranyszarvast!

A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyet azzal a céllal hívták életre, hogy a komoly élelmiszerminősítési eljárásokon átesett, laboratóriumban és fogyasztói úgynevezett érzékszervi teszteken is kiválóan szereplő élelmiszereket egy pillantással megtaláljunk az üzletek polcain. A bevezetéséről az OMÉK idején tartottak tájékoztatót.

A növekvő légköri szén-dioxidra fotoszintézisük növelésével válaszolnak az idős tölgyfák

Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére - derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.

Veszélyben az őshonos tízlábú rákok

Természetes vizeink egyre kevésbé alkalmas élőhelyek az őshonos édesvízi tízlábú rákok számára, és az invazív opportunista fajok térhódítása is nehezíti a folyamirák-, a kövirák- és a kecskerák-populációk fennmaradását Európában, így hazánkban is. Eddig 14 idegenhonos tízlábú rákfaj jelenlétéről győződtek meg a kutatók.

A házi macska nem tud ordítani, az oroszlán pedig dorombolni

Ha nagymacskákról készül természetfilm, szinte biztosan belekerül egy olyan snitt, amiben a fejedelmi állat felszegi a fejét, és elnyújtottan ordít egy kiadósat. Oroszlánüvöltést állatkertben is könnyű elcsípni – ez ugye fontos cselekményszál volt a Keménykalap és krumpliorrban is –, de ordít a tigris, és a jaguár is.

Mikroműanyagokkal terjednek a kórokozó gombák

Számos kórokozó gombafaj telepszik meg a talaj mikroműanyag részecskéin, ez állhat a gombás fertőzéses megbetegedések arányának növekedése mögött. Erre az eredményre jutott egy bayreuthi-i, hannoveri-i és müncheni kutatókból álló csoport, miután nagy felbontású mikroszkóppal és DNS-vizsgálatokkal elemezték a Nyugat-Kenya lakott területein begyűjtött talajmintákban található gombatelepeket.