Back to top

A tudomány átszövi mindennapjainkat

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitóeseményét november 4-én tartották a Pannon Egyetemen, Veszprémben. Az ünnepi köszöntőkből megtudhattuk, hogy a tudomány művelői napról napra újabb és újabb értékeket teremtenek, legyen szó például a gabonanövények aszálytűrésének genetikai alapjairól, a kutatók új tudással bővítik az emberiség közös tudáskincsét.

Az idei ünnepségsorozat középpontjában „az értékteremtő tudomány” áll. A tudás megszerzésének, alkalmazásának és továbbadásának hármasa az a folyamat, amelyben különböző tudományterületek egymást kiegészítő és egymást erősítő szerepet játszanak, így képviselnek együtt maradandó értéket.

Az új tudás már önmagában is érték, az átlagember számára azonban akkor válik igazán értelmezhetővé, ha azt látja, hogy a saját és a környezete jóllétét is szolgálja.

Nem tűnik magától értetődőnek, pedig a tudomány átszövi mindennapjainkat.

Például amikor valaki megveszi a pékségben a friss, ropogós kenyeret, érthető módon nem a tudomány jár a fejében. Pedig minden negyedik kenyér a martonvásári Mezőgazdasági Intézetben nemesített búzából készül. Az ott dolgozó kutatók közel hét évtizede dolgoznak az ellenállóbb és jobb minőségű búzafajták létrehozásáért – hangsúlyozta Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese.

Az esemény egyik fénypontja volt a díjátadás, mely során a 2019. évi Eötvös József-koszorúk, valamint az MTA és az MTA VEAB (Veszprémi Akadémiai Bizottság, a mai nevén az MTA Veszprémi Területi Bizottsága) 2019. évi tudományos díjainak átadására került sor. Örömteli volt hallani, hogy az agrártudományok területéről, illetve azok közeli rokonterületeiről milyen jelentős arányban kaptak elismerést kutatók, köztük fiatal szakemberek is.

Fotó: Tóth Zsigmond

A Magyar Tudomány Ünnepe napjainkban már országos és határokon is átnyúló programsorozat. A tudomány népszerűsítésének legnagyobb és legfontosabb fóruma. Idén két nyilvános és négy tudomány-népszerűsítő előadást is meghallgathatunk a programsorozat keretein belül, például a lézeralapú kutatásokról és a klímaváltozás következményeiről is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A háziasított lovak eredete

A modern ló háziasítása nagyjából i.e. 2200 körül kezdődött el a Kaukázus északi részén. A következő évszázadokban pedig Ázsiába és Európába is eljutottak ezek az állatok. Egy 162 tudósból álló nemzetközi kutatócsoport 273 ősi lótól származó minta genetikáját fedte fel és elemezte azokat. Ezek a jószágok Eurázsia különböző pontjairól származtak.

A magányos kutyák szorongásának oldására fejlesztenek távhívásos rendszert

Magányos kutyák nemsokára talán "felhívhatják" távollévő gazdájukat egy új eszközzel, amelynek fejlesztésén brit és finn kutatók dolgoznak.

Döntött a bíróság

Egy olaszországi faiskola megsértette a fajtaoltalommal rendelkező dísznövényekre vonatkozó szabályokat. A faiskolának most súlyos bírságot kell fizetnie.

247 millióval kevesebb a veréb

Európában 247 millióval csökkent a házi veréb állománya az elmúlt negyven évben. De több olyan madárfaj állománya is jelentősen visszaszorult a kontinensen, amely korábban sokfelé előfordult – derült ki egy külföldi kutatásból, amely során 455 madárfaj populációját vizsgálták.

Ki mit tud az étrend-kiegészítőkről

Sokan fogyasztanak és jellemzően többfélét is az étrend-kiegészítőkből, ugyanakkor a termékkört érintő alapvető információkkal már nem mindenki van tisztában – derült ki a Nébih online felmérésének eredményeiből. A mintegy 500 fő részvételével lezajlott kérdőíves kutatás a lakosság étrend-kiegészítő vásárlási és fogyasztási szokásaira, ismereteinek feltérképezésére fókuszált.

Katona István díj 2021

A volt Kiskunhalasi Állami Gazdaság egykori igazgatója emlékére, a Magyar Borok Háza Alapítvány által létrehozott Katona István díjat, minden évben két szakembernek adják át, akik munkásságuk során a magyar szőlő-bor ágazatot segítették. Egy olyan személy kapja, aki a tudományt, s egy aki a gyakorlatot műveli kimagasló módon. Az idei díjátadóra Verpeléten került sor.

Besugárzási kísérletek

A Debreceni Egyetemen már a 2000-es évek eleje óta végeznek kutatásokat egynyári, elsősorban díszkertészeti növényekkel. Az eredményekről fajta-összehasonlítások, fajtabemutatók alkalmával tájékoztatták a szűkebb és szélesebb szakmai köröket.

Bakonyi 100

Éppen Károly-napon rendezték a Bakonyi 100 emlékkongresszust a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán, ahol Bakonyi Károly szőlőnemesítő nem hétköznapi személyiségére, szakmai, emberi értékeire emlékeztek.

Fruit Logistica: csak védettségi igazolvánnyal

Frissítette a belépési szabályzatot a kiállításszervező, és közzétette, hogy a 2022. február 9–11. között megrendezendő Fruit Logisticára csak az léphet be, aki igazolja, hogy megkapta a Covid19 elleni oltást, vagy átesett a betegségen. Szputnyik- és Sinovac-oltást nem fogadnak el.

Kadarka Nap – ünnepeljük a Kadarkát!

Közösségi finanszírozással – kilenc borászat összefogásával – elindult az első Kadarka Nap kampánya. Míg 2008-ban még közel 600 hektár Kadarka volt Magyarországon, a HNT friss statisztikái szerint ma már csak 273 hektárnyi maradt, annak ellenére, hogy nemzetközi szinten egyre nagyobb az érdeklődés a fajta iránt.