Back to top

A betakarítást nehezíti, a vetések fejlődését segíti a csapadékos időjárás Zalában

Zala megyében a csapadékos időjárás megnehezíti a betakarítási munkákat, ugyanakkor az esőzések elősegítik a vetések megerősödését - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke hétfőn az MTI-vel.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
A megyében a 29 550 hektárt meghaladó termőterület csaknem 60 százalékán végeztek a kukorica betakarításával, a hektáronkénti átlaghozam 8,6 tonna - jelezte Süle Katalin. Hozzátette, hogy

az esőzések miatt a gazdálkodók leálltak a betakarítással, de minőségi problémák eddig nem fordultak elő, és abban bíznak, hogy az időjárás később sem okoz kárt a kukoricatermésben.

A napraforgó minősége és olajtartama is megfelelő, a 7649 hektáron termesztett napraforgó hektáronkénti átlaghozama 2,85 tonna volt.

Az őszi vetések nagy része már befejeződött, csak azok a területek vannak hátra, ahol a kukorica betakarítása után szeretnének még vetni. Zala megyében a teljes vetésterület 110 ezer hektár: az őszi és a tavaszi vetések tervezett nagysága 43-43 ezer hektár, a terület többi része az állandó kultúráké, egyebek közt a lucernáé, illetve parlag.
Az őszi káposztarepcét 16 110 hektáron, míg az őszi árpát csaknem 3 ezer hektáron vetették el. Az őszi búza vetésterülete közel 21 ezer hektár, 150 hektáron rozs, 1380 hektáron pedig tritikálé került a földbe.

A repce vetések jól fejlettek, nagy részüket már regulátorozták a gazdák, hogy a levélzet helyett a gyökérzet és gyökérnyak erősödjön.

Az eljárás egyben gombaölő szeres kezelés is, a terület nagy részén már szükség volt a rovarkártevők elleni védekezésre. A párnapos csapadék hatására az őszi kalászos vetések már kizöldültek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

Álmosak a tőzsdék

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.

Szecskaporszívó biomassza összegyűjtéshez

A GYRAX egy mozgó padlós utánfutót fejlesztett ki, amelyet opcionálisan felszerelnek egy „porszívóval” is.

Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren

Bőséges szőlőtermést jósoltak a környékbeli hegyközségek gazdái és a Kárpát-medencei borrendek képviselői az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.

Újabb ügyek intézésében segítik a NAK falugazdászai a gazdálkodókat

Tovább bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) feladatainak köre, a köztestület mintegy 600 fős országos falugazdász-hálózata újabb ügyek intézésében segíti a kamarai tagokat. A kamara végzi 2020. január 1-jétől a családi gazdaságok nyilvántartását; emellett átvesz a mezőőr-szolgálattal, hegyőrségekkel és a meg nem művelt mezőgazdasági területek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

2019 lett a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon

A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon - állapította meg az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Döntött a kormány Magyarország közép- és hosszútávú energia- és klímapolitikai prioritásairól

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép- és hosszútávú stratégiai kérdéseit, elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, 2040-es kitekintéssel - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t.