Back to top

Kihalás szélén egy magyar őshonos háziállatfajta

Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amely a záloga lehet a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.

MMG - A kihalás szélén a magyar parlagi kecske

A magyar parlagi kecske eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza. A magyarok által hozott, és a Kárpát-medencében akkor itt élők által tartott kecskék kereszteződéséből alakult ki. Jellemzője 10 cm-es, vagy azt meghaladó szőrhosszúsága, amely a testet tincsesen, a bordaívtől hátra eső testrészt gatyás jellegűen borítja.

2011-12 előtt szinte alig akadt, aki e fajtajelleget viselő kecskék génmegőrzésével foglalkozott volna hazánkban, holott egy évszázaddal ezelőtt még nagy számban voltak jelen Magyarországon. Ám a hagyományos paraszti gazdálkodás átalakulásával, eltűnésével egyre gyakoribbá vált a keverék, keresztezett állomány még a legeldugottabb falusi portákon is.

Szinte az utolsó pillanatban kezdődött a fajta megmentése, amely uniós program segítségével indult. E munkát 2016-tól hazai támogatás is ösztönözi, a Géngyűrű Génmegőrzési Program keretében.

Magyar parlagi kecskék
Magyar parlagi kecskék
Fotó: BNE

A magyar parlagi kecskét a hosszú szőre védi a rovaroktól, extenzíven tartható és az ártéri területek, gátak legeltetésében lehet gazdasági szerepe is.

Mind emellett vizsgálják különlegesen értékes és hasznos tulajdonságaikat, takarmányozási lehetőségeiket és azt is, hogy miként lehet tejtermelésüket javítani.

Napjainkban mintegy 10-11 hazai tenyésztő foglalkozik a fajta megmentésével. A Haszonállat-génmegőrzési Intézet és Magyar Haszonállat Génmegőrző Egyesület közös munkája eredményeként pedig mintegy 30 egyedes állományt tartanak az Intézet gödöllői telepén. Ezek egy része az alföldi tájra jellemző magasabb, míg a másik fele a hegyvidéki alacsonyabb változat. E mellett Haszonállat-génmegőrzési Intézetnek az erdélyi Homoródalmáson is van 40-50-es létszámú magyar parlagi kecske állománya.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti csapás, majd happy end: túlélő tehenek

Három tehenet ragadott magával egy észak-karolinai szigetről a Dorian hurrikán, de élve találtak rájuk, miután az állatok kilométereken át úsztak.

Macskatenyésztésünk továbbra is virágzik

November 3. hétvégéjén rendezték meg az immár határainkon túl is igen nagy népszerűségnek örvendő, hagyományosnak tekinthető Lurdy Ház béli macskakiállítást Budapesten, a Magyar Macskamánia Egyesület szervezésében. A sok szép állat mellett a különféle takarmány-előállítók, kellékgyártók is bemutatták egyre gazdagodó kínálatukat.

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Valósággá vált a cowboyok világa hazánkban

Ha az gondoljuk, hogy a western világának alkonyával eltűntek a Vadnyugat lovai a napi használatból, tévedünk. Nem is kell messzire utaznunk, ha látni akarjuk, hogy miként lehet lasszóval befogni, terelni a pusztában szabadon élő marhát.