Back to top

„Örülhet” a klímaváltozásnak Észak-Európa mezőgazdasága

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy

a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.

A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.

A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.

A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
Fotó: insideclimatenews.org
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.

Az előrejelzések szerint

a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.

Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt

az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.

A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/profel-europe.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

Zöldségbemutató 4 méterrel a tenger szintje alatt

Egy kiváló zöldségbemutatón, jó 4 méterrel a tenger szintje alatt mi sem jut az ember eszébe, mint hogy ezen a helyen 400 éve még bálnavadászok hajtották a ladikjukat. Vajon újabb 400 év múlva mi lesz a holland polderekből? Szeptember utolsó hetében évek óta megnyitja kapuit a Bejo Zaden. A vetőmag-nemesítő és -előállító cég warmenhuizeni kísérleti központja ilyenkor négy napra átjáróházzá válik.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Gyerekrajzokon a családok kedvenc zöldségei

Idén is nagy sikernek örvendett a Bonduelle óvodásokat és általános iskolásokat megszólító, "A család kedvenc zöldségei" címmel meghirdetett rajzversenye. A díjátadó ünnepséget a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermében rendezték.

Történelmi rekord napraforgóból: befejeződött a szántóföldi növények betakarítása

A szántóföldi növények őszi betakarítása november első felében sikeresen befejeződött Magyarországon, a betakarított növényeket biztonságosan betárolták.

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.