Back to top

„Örülhet” a klímaváltozásnak Észak-Európa mezőgazdasága

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy

a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.

A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.

A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.

A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
Fotó: insideclimatenews.org
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.

Az előrejelzések szerint

a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.

Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt

az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.

A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/profel-europe.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Köszönjük meg nekik: 2973 nap alatt 4644 magot gyűjtöttek be a tudósok

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Idén 16 százalékkal nőtt a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

Idén várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.

Bíznak a jövőben a magyar gazdák

Nem tántorítják el a nehézségek sem a hazai gazdálkodókat attól, hogy megvalósítsák terveiket. Gondolataik, ötleteik vannak, ezért a beruházások lendülete 2020-ban is tovább erősödhet - mondta a Magyar Nemzet keddi számában megjelent interjúban Nagy István agrárminiszter.

Alapvető táplálékunk, mégsem ismerjük

Milyen burgonyafajták vannak? Mire használjuk őket? Hogyan válogassunk belőlük? Változnak a fogyasztói, felhasználói igények, és kismértékben már elindult az ezekre fókuszáló termelésre való átállás a hazai burgonyaszektorban.

Minden jövőbeni kormányt kötelez a klímamegállapodás Dániában

Ambiciózus klímacélokban állapodott meg péntek este a kisebbségben kormányzó dán kormánypárt és hét másik parlamenti párt: az országnak 2030-ra az 1990-es év szintjének 30 százalékára kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Az éghajlatváltozás legnagyobb elszenvedője a mezőgazdaság

Az agrárgazdaság éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívásairól és fejlesztési stratégiáiról tartott tájékoztatást az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) ülésén a Parlamentben.

Gesztenye: jobban alkalmazkodó fákra lenne szükség

A gesztenye főként a karácsonyi ünnepi időszak közeledtével kerül előtérbe: a vásárok kedvenc csemegéje a sült gesztenye. A hazai szelídgesztenye-termőterület az utóbbi két évben stabilizálódott, az éves termésmennyiség közel 500 tonna.

Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe! – 2020 a biodiverzitás éve „A legszebb konyhakertek” programban

Ismét sikeres évet zárt 2019-ban „A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei” kertművelést népszerűsítő országos program, aminek az évértékelő és programmeghirdető rendezvényén Sári Kovács Szilvia ötletgazda, programigazgató meghirdette a 2020-as év kiemelt témáját, ami az eddig fölhalmozódott ismeretek esszenciája: Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe!

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.