Back to top

„Örülhet” a klímaváltozásnak Észak-Európa mezőgazdasága

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy

a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.

A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.

A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.

A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
Fotó: insideclimatenews.org
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.

Az előrejelzések szerint

a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.

Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt

az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.

A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/profel-europe.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az év sztárgyümölcse: az áfonya

Az utóbbi években a fogyasztók egyre jobban kedvelik az áfonyát. Nemcsak önmagában, hanem turmixokban, gyümölcsös desszertekben, müzliben vagy süteményekben is szívesen fogyasztják.

Több alma, körte, szőlő

A kedvező időjárás miatt Kínában nagyobb termésmennyiséggel számolnak az idén almából, körtéből és szőlőből is.

A káliumműtrágyázás hatása a körtefákra

A talajban lévő, kationcserére képes kálium mennyisége nem mindig felel meg a körtefák tápanyagigényének, és ilyenkor elengedhetetlen a káliumtartalmú műtrágya használata.

Elkészült a CLAAS tízezredik rizskombájnja Indiában

Tavasz elején gördült ki a tízezredik Crop Tiger 30 Terra Trac rizskombájn a CLAAS indiai Morindában működő gyárából. A kombájn sok másik délkelet-ázsiai országban is népszerű.

Még több termék eredetét lesz kötelező feltüntetni

Július 15-étől a nem előrecsomagolt gyümölcsöknél és zöldségeknél kötelező lesz feltüntetni a boltokban, hogy milyen országból származnak – június 26-i Magyar Közlönyben megjelent agrárminiszteri rendelet szerint.

Repedt a cseresznye - Többletmunkával járt a betakarítás

Június elején heves esőzések nehezítették a munkát Dél-Olaszország cseresznyeültetvényeiben. Több gond is adódott Puglia térségében.

Terjed az USA-ban az almalégy

Washington állam szigorított az almalégy elleni karanténintézkedéseken, írja a Good Fruit Grower. A kártevő a cseresznyelégy, az amerikai keleti cseresznyelégy és a dióburok-fúrólégy rokona, a Rhagoletis pomonella. Észak-Amerika északi vidékein őshonos, eredetileg vad galagonyafajokon élt, mára azonban almakártevővé lépett elő.

Bővített a fehérgyarmati konzervgyár

A fehérgyarmati Jonaco Kft. 1,2 milliárd forintos beruházással teljesen megújította a konzervgyár technológiai folyamatait, amivel növelte a kapacitást és új termékekkel is előáll. Szabó Péter ügyvezetőt az idei terveikről is kérdeztük.

Több mint háromszázmilliós fejlesztést adtak át a szarvasi állatparkban

Több mint háromszázmillió forintos európai uniós támogatásból fejlesztették a szarvasi Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkot, a beruházást Nagy István agrárminiszter adta át csütörtökön.

Melyik kajszifajta bírta ki az idei fagyot?

Somogytúron rendezett szabadtéri kajszitanácskozást a Balaton Ker-Tész Szövetkezet, ahol az idei fagykár után nyert tapasztalatokat osztották meg egymással a termesztők. Jónéhány fajta kiesett a rostán.