Back to top

„Örülhet” a klímaváltozásnak Észak-Európa mezőgazdasága

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy

a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.

A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.

A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.

A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
Fotó: insideclimatenews.org
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.

Az előrejelzések szerint

a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.

Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt

az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.

A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/profel-europe.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Washington állam szőlőtermesztőinek szembe kell nézni a filoxérával

A washingtoni Walla Walla völgy szőlőtermesztői az idén ősszel vették észre, hogy a növények gyökerén hemzsegnek a gyökértetvek. Az állami egyetem szaktanácsadója szerint csak most akadtak rá a kártevőre, de valószínűleg már évek óta károsít. Michelle Moyer arra biztatja a szőlőtermesztőket, hogy keressék a karantén kártevőt, mert csak az ellen lehet védekezni, amit ismerünk.

Fejlődés és eredmények: tejágazati konferencia Gárdonyban

Novemberben tartották a IX. Tejágazati Konferenciát Gárdonyban a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács rendezésében, hazai és nemzetközi előadókkal színesítve a palettát. Olyankor hívták össze a tanácskozást, amikor a hazai és az európai tejtermelés is főleg fejlődésről, eredményekről tud beszámolni, így ezúttal nem volt min évődnie azoknak, akik szeretik, ha valami „balhé” is napirenden van.

A világ legnagyobb városi tetőfarmját építik Párizsban

Napi egy tonna gyümölcsöt és zöldséget termelnek majd a 2020-ban nyíló tetőkerti farmon. A Paris Expo Porte de Versailles területén, a most épülő 6-os pavilon lapostetejének hasznosításával két futballpályányi méretű tetőkertet alakítanak ki - írja az agripolis.eu nyomán az epiteszforum.hu.

2019-ben a külkereskedelmi többlet több mint felét az agrárium adja

Magyarország külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja az idén, és ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik - jelentette ki az agrárminiszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei Gazdafórumán csütörtökön, Demjénben.

Fejlesztik az egészségesebb tejtermékeket

Magas biológiai értékű, egészségesebb tejtermékek előállításán dolgozik a Kaposvári Egyetem (KE) és a Fino-Food Kft., a 3 éven át tartó projektre 1,8 milliárd forintot költenek - közölte a felsőoktatási intézmény agrár- es környezettudományi karának dékánja az MTI-vel csütörtökön.

34 milliárd forint támogatást kapott eddig a húsfeldolgozó ágazat

A Vidékfejlesztési program keretében az eddig odaítélt több mint 150 milliárd forint támogatásból 34 milliárd forint jutott a húsfeldolgozó ágazatnak - mondta az agrárminiszter csütörtökön, Hernádon.

Fontos az agráriumban dolgozók társadalmi elismertségének növelése

Az agráriumban és abból élőknek elemi érdeke, hogy az ágazat visszakapja, visszaszerezze társadalmi elfogadottságát, gazdasági súlyát – fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége VII. kongresszusán.

Kertészeti évzárón írták alá az együttműködéseket

Egerben tartja kétnapos évzáró konferenciáját a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Az idei tapasztalatok összegzése, értékelése és a tervezés mellett a rendezvény első napján tették hivatalossá a szervezet már eddig is élő együttműködését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal és a Szent István Egyetemmel az ágazat versenyképességének javítására.

Nemcsak az erdőirtás az oka

Az erdőirtáshoz köthető széndioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz – derült ki egy új tanulmányból.

Ünnepi díszek a természet ajándékaiból

Miért szépek a természetes karácsonyi díszek? Mert a narancs, az alma, a fahéj és fenyő illata végigkísért mindannyiunkat az ünnepek alatt már generációk óta. Érdemes ápolni a régi hagyományt, és az otthonunkat azzal díszíteni, amit a természet ajándékozott számunkra.