Back to top

„Örülhet” a klímaváltozásnak Észak-Európa mezőgazdasága

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy

a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.

A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.

A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.

A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
Fotó: insideclimatenews.org
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.

Az előrejelzések szerint

a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.

Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt

az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.

A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/profel-europe.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tengeri alga lehet 2021 szuperélelmiszere?

A brit élelmiszerlánc, a Waitrose & Partners 2021 legjobb tápanyagforrásnak nyilvánította tengeri algát, a termék értékesítése tavaly 23% -kal nőtt 2019-hez képest és 71% -kal magasabb, mint 2018-ban.

Az utolsó hó

"Szánkókat hoztak le apák a padlásról, úgy húzták a szánkázás reményében sorakozó csöppségeket. Hógolyócsata vette kezdetét, ahogy árkokból előmászó kamaszok rohamozták meg az út túloldalán húzódó árokparti csapatot." – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Könnyű szüret, gyors metszés

Minden csonthéjasból orsófát nevel Míg József Kecskemét-Törökfáin, mert szerinte az a jövő koronaformája. Kisebb fák nevelhetők, könnyebb a szüret és a növényápolás, hatékonyabb a növényvédelem. Módszereit húsz éve finomítgatja, és a faiskolai termesztésben is hasznosítja.

Rekordokat dönt a vegán étrend

Rekordszámú, mintegy félmillió ember jelentkezett a Veganuary elnevezésű kihívására, vagyis arra, hogy egy hónapig csak növényi eredetű ételeket fogyasztanak. Az idei kampányra csaknem dupla annyian jelentkeztek, mint 2019 januárban.

Hazai fejlesztésű zöldségfelvágott lesz az egészséges táplálkozás új lépcsője

Vegetáriánusok és húsevők számára is különleges innovációt jelentő élelmiszer gyártása kezdődhet a Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. együttműködésével. A SALAdMi egy speciális zöldségfelvágott-termék, mely az egészséges táplálkozás egy új mérföldköve lehet, hiszen egyrészt ízletes fehérje a vegetáriánusoknak, másfelől finom zöldség a húsevőknek.

Téliesebbre fordul időjárásunk

Az elmúlt hetek igen enyhe, nedves időjárása rendkívül sáros talajokat eredményezett, és a kártevők, kórokozók átteleléséhez is kedvező feltételeket nyújtott. További csapadék az ország nagy részén már nem hiányzik, sokfelé telítődtek a talajok nedvességgel. A folytatásban, a hét második felétől végre beköszönt a tél országszerte fagyos éjszakákkal, többfelé havazással.

Hibrid burgonya termesztése - magról

Világszerte hagyományosan gumószaporítással termesztik a burgonyát. A magyar nyelv különbséget tesz aközött, ha valamit generatív úton szaporítunk, mert az maggal történik, míg ha vegetatív úton, akkor ültetést mondunk. Idehaza még szakmai körökben sem teljesen tiszta, hogy a gumó, a burgonya föld alatti módosult szárrésze az nem vetőgumó lenne, hanem ültetőgumó.

Zöldségtermesztés: erősségeink és gyengeségeink

A zöldségtermesztés irányát befolyásolják a fogyasztói igények, fokozhatja vagy ronthatja a termelési kedvet, hogy a felvevőpiac mennyit fizet az adott terményért. A munkaerő-igényes kultúráknál természetesen a munkaerő hiánya is visszafoghatja a termesztést, ahogyan a növényvédelmi nehézségek, valamint a klímaváltozás miatti nagyobb kockázat is.

Génmódosított paradicsom segíthet a Parkinson-kórosokon

Brit kutatók létrehoztak egy génmódosított paradicsomfajtát, amivel eredményesen lehet kezelni a Parkinson-kórt, tartalmazza ugyanis a levodopa nevű anyagot, ami betegek agyában kisebb mennyiségben termelődő dopamint helyettesíti. A levodopa szintézise a tirozin nevű aminosavból indul, és a dopamin közvetlen előanyaga. Manapság vegyileg állítják elő, használata kellemetlen mellékhatásokkal jár.

Japán szuperparadicsom

Japánban az egészségügyi. munkaügyi és jólléti minisztérium engedélyezte a termesztését és forgalmazását a Tsukuba Egyetem és a Sanatech Seeds cég paradicsomújdonságának. A genetikailag módosított fajtán 15 évig dolgoztak a kutatók. Minderre nem sokkal azután került sor, hogy világon elsőként Szingapúrban laboratóriumban készített húst is vásárolhatnak már a fogyasztók.