Back to top

„Örülhet” a klímaváltozásnak Észak-Európa mezőgazdasága

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy

a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.

A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.

A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.

A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
Fotó: insideclimatenews.org
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.

Az előrejelzések szerint

a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.

Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt

az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.

A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/profel-europe.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Recept: gyógynövényes méz és üdítőital alap

Ha gyógynövényeket, fűszernövényeket frissen vagy szárítottan mézhez adunk, a méz magába szívja az adott növény hatóanyagait és aromáját. Amellett, hogy ízletes és különleges keverékhez jutunk, a méz gyógyhatása kiegészül az adott növény gyógyhatásával.

A hazai görögdinnye idénye is később indul

Az áprilisi fagyok miatt megfáztak a fóliába vagy az alagutakba kiültetett palánták. Így ha nem lesz extrém meleg május-júniusban, várhatóan 10-15 nap késéssel kezdődik a szedés, azaz július 5-10. előtt legföljebb hajtatásból vehetünk hazai görögdinnyét, jelezte Sándor László, a Nunhems vetőmagcég termékfelelőse.

Erdőtelepítés a klímavédelem jegyében

Erdőtelepítési támogatások aktuális eredményeiről számolt be április 30-án Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár a Lajosmizséről Kerekegyházára vezető közút 8-as kilométerénél fekvő dűlőút melletti friss erdőtelepítésnél. A sajtótájékoztatón a klímavédelem és a biodiverzitás fontosságára is felhívták a figyelmet.

Jó gyakorlat: A Magyar Nemzeti Bank erdőtelepítéssel lesz karbonsemleges

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a teljes működésének szén-dioxid-terhelését ettől az évtől kezdve élőhely-helyreállítási ökológiai beruházással kompenzálja. A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet javaslatára idén 27 hektár erdőt telepítenek.

Magyar Méhek Napja: Ügyfeleivel közösen támogatja a méhészeti szektort a Takarékbank

A Magyar Bankholding csoporthoz tartozó Takarékbank a hazai pénzügyi piacról eddig hiányzó, a fenntartható fejlődést támogató lakossági terméket vezet be. A bank így reagál a klímaváltozásra, a társadalom egyre erősödő környezettudatossági igényére, valamint a Magyar Nemzeti Bank elvárásaira.

Trükközni kell a háziméhekkel, ha zárt térben, irányított beporzásra akarjuk rávenni őket

Számos olyan eset lehetséges, amikor a gazdálkodónak zárt térben kell használnia a háziméhek elengedhetetlen munkájára. Ilyen eset lehet például a növénynemesítés bizonyos formái, mely során a méheknek sátorban kell teljesíteni a kötelességüket. Ennek mikéntjéről kérdeztük Bross Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét.

Jön a csapadék, de a növények lemaradásban vannak

Az áprilisi hideg, gyakran fagyos éjszakák miatt kultúrnövényeink lemaradtak a fejlődésben a szokásoshoz képest. A hét végéig többfelé várható zápor, zivatar, de tartós, egész napos csapadék nem valószínű. A több eső északkeleten hullhat, pedig délen lenne rá nagyobb szükség. A jövő hét első felében jöhet szárazabb, naposabb időjárás egy átmeneti lehűléssel.

A mezőgazdaság "megreformálásával" védené a környezetet a PepsiCo

A PepsiCo bejelentette új "Pozitív Mezőgazdasági" programját, amelynek keretében 2030-ra mintegy 3 millió hektárra szeretnék kiterjeszteni a megújító, regeneratív gazdálkodási gyakorlat elterjedését. A programban említett földterület nagysága megegyezik a kólaóriás teljes ökológiai lábnyomával. Ezzel a kezdeményezéssel 2030-ra legalább 3 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást kívánnak megszüntetni.

Előrelépés a fenntarthatóságban

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat segítséget mind klímavédelmi, biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaja védelme szempontból.

A klímaváltozás áldozata lesz a kávé? Egy rég elfeledett faj lehet a megoldás

A tudósok Sierra Leone sűrű trópusi erdeiben újra felfedeztek egy olyan kávéfajt, amelyet már évtizedek óta nem láttak vadon teremni. Egy olyan növényre bukkantak, amely szerintük segíthet biztosítani a kávézás jövőjét, ami az éghajlatváltozás miatt veszélyben forog.