Back to top

„Örülhet” a klímaváltozásnak Észak-Európa mezőgazdasága

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy

a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.

A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.

A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.

A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
Fotó: insideclimatenews.org
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.

Az előrejelzések szerint

a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.

Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt

az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.

A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/profel-europe.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyitották Erdély legkorszerűbb szárnyasvágóhídját

A román–magyar gazdasági együttműködésnek is köszönhetően adták át februárban Erdély leg­­korszerűbb szárnyasvágóhídját a Maros megyei Kerelőszentpálon. Az üzemet az Oprea Avicom Kft. hozta létre.

A COVID végét várja a hűtő- és konzervipar

Drágább lesz-e a hazai gyorsfagyasztott és konzerv zöldség, illetve gyümölcs a tavaszi fagyok miatt? Hogyan hat a feldolgozó üzemekre az elhúzódó járványhelyzet és a gazdasági válság? Erről kérdeztük Sebesta Pétert, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) elnökét.

Kevés az alma Hollandiában

Az alma- és körtepiac között jelenleg nagy a különbség, állapítja meg Erik Kieftenburg, a holland MJ Pronk kereskedelmi cég képviselője. Az alma esetében minden fajtájukból hiány van.

Biológiailag lebomló szaporítóedény

Akár otthoni körülmények között is teljesen lebomló, komposztálható cserepeket hozott forgalomba a Jiffy Topf Original. A cég szerint az edények hidroponikus rendszerekhez és városi kertészkedéshez is használhatók. A kaspókban számos növény, így például gyógynövény, zöldségfélék, egynyári és balkonnövények, évelők, de akár facsemeték is szaporíthatók.

Már kapható a friss hazai fóliás szamóca

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint már országszerte kapható a hazai fóliás szamóca a piacokon, üzletekben. A magyar szamóca – amit a köznyelvben epernek hívnak – ízében, állagában nagyságrendekkel jobb a külföldről, több ezer kilométerről behozottnál, hiszen frissen kerül a fogyasztókhoz.

Szilva üvegházból

A törökországi Asi család különleges módon, télen üvegházakban termeszt szilvát. A családban mindenki agrármérnök végzettségű, és nagyon elkötelezettek a mezőgazdasági termelés iránt. A családi vállalkozás üvegházaiban már elkezdték a szilva szedését. A gyümölcs ugyan a megszokottnál lényegesen kisebb, az íze és a minősége viszont kimagasló.

Ideális moníliaidő van – Növényvédelmi előrejelzés 17. hét

A csapadékosabb időszak a kórokozók számára ideális feltételeket teremtett, így a csonthéjas gyümölcsű fák esetében a virágfertőző monília járványos terjedésének esélye maximális. A betegség nemcsak a virágzásban lévő fajokra veszélyes, hanem az éppen elvirágzottakra is, így minden csonthéjast permetezni kell.

Jégesők előrejelzése, mérséklése

A növénytermesztésen kívül sok más szempontból is hasznos, ha tudjuk mikor lehet jégsőre számítani. Például, ha ekkor beparkolunk a garázsba, és nem az utcán hagyjuk a kocsit, sokat spórolhatunk a fényezés javításán... De ha a növényeink jégkárt szenvedtek, növényvédelmi kezeléssel előzhetjük meg a bakteriális, vagy gombás felülfertőződést, és biostimulátorokkal csökkenthető az emiatti stressz.

Folyamatosan nő a Takarék AgrárTrend Index értéke

Tovább javultak a magyar agrárium kilátásai az idei év első negyedévében a tavalyi utolsó három hónaphoz képest. A gazdák helyzetértékelését összegző Takarék AgrárTrend Index 31,8-ról 32-re emelkedett, a bizalmi index így már tizenkét hónapja folyamatosan javuló tendenciát mutat.

Az Unió élelmiszerimportja is származzon fenntartható termelésből

A Közös Agrárpolitika fenntarthatóbbá tétele mellett az EU-nak a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások megkötése során is különös figyelemmel kell lennie arra, hogy csak a magas szintű európai környezeti, állatjóléti és termelési követelményeknek megfelelő termékek érkezhessenek az európai piacra – mondta Feldman Zsolt az uniós agrárminiszterek videokonferenciáján.