Back to top

„Örülhet” a klímaváltozásnak Észak-Európa mezőgazdasága

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy

a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.

A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.

A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.

A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
A nagy meleg mellé társuló áradásszerű esőzések miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége
Fotó: insideclimatenews.org
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.

Az előrejelzések szerint

a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.

Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt

az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.

A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/profel-europe.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ausztrálok már több mint 2000 éve termesztettek banánt

A 2145 éves leleteket – banán-mikrokövületeket, kőszerszámokat, faszenet és támfaltöredékeket – az ausztrál kontinenstől északra, a Torres-szoros egy kicsiny szigetén tártak fel régészek.

Hűtőkamrák és posztharveszt eszközök is beszerezhetők a támogatásból

Több mint 300-an regisztráltak a IX. Magyar Paprika Napjára, melyet idén újra Szentesen tartottak. Ezúttal a hajtatott paprika került a középpontba, a technológián belül pedig a növényvédelem. A támogatások a hajtató kertészet munkáját is segítik, ezért ez a téma sem maradhatott ki. A legújabb pályázat részleteit Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár ismertette.

Fókuszban a szőlő – Növényvédelmi előrejelzés 37. hét

A szeptember beköszöntével megérkezett lehűlés bőven hozott esőt, ami persze nemcsak a növényeknek kedvez, hanem a kórokozóknak is. Talán az érőfélben lévő, sok helyen már szüretelt szőlőre irányul most leginkább a fókusz, és van is miért figyelni rá. Ugyanakkor ne lankadjon a figyelmünk egyebek között a nyugati dióburok-fúróléggyel kapcsolatban sem.

Milyen a gin, ha magyar – és holland?

Évente körülbelül 2 millió kilogramm gyümölcsöt dolgoznak fel Újszilváson, amiből 140 ezer liter 50 fokos pálinka készül. A Bolyhos név igen jól cseng a hazai pálinkabirodalomban, és újabban már ginnel is próbálkoznak, a család holland tagjának kezdeményezésére.

Szinte egész éves kullancsszezon várható a klímaváltozás miatt

Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat közleménye szerint a klímaváltozás miatt kialakuló változó környezetei körülményekhez is rendkívül jól képes alkalmazkodni a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), emiatt horizontálisan és vertikálisan is egyre magasabban fekvő területeket hódít meg.

Állattenyésztés a trópusi Európában

Franciaország azon kevés országok egyike, amelyik megtartott valamennyit korábbi gyarmataiból. Igaz, ezek ma már mind Franciaország szerves részét képezik, zömük ugyanolyan jogi státust élvez, mint az európai területükön lévő megyék, ilyenformán magától értetődően az Európai Unió részei.

Esőadó a telek tulajdonosoknak?

Az adó akár tizedére is csökkenhet, ha a tulajdonos esővizet gyűjt, például hordóban, derül ki abból a rendelettervezetből, amit lengyel vízügyi hatóságok kezdeményeznek. Az elhúzódó aszályos idősszakok hatásait szeretnék enyhíteni ezzel a megoldással.

A pisztácia honában

A pisztácia Magyarországon szabadban nem termeszthető, néhányfokos fagytól már károsodnak a rügyei és a háncsszövete. Emiatt más mediterránban honos növényektől eltérően valószínűleg a globális fölmelegedés sem hozza meg a hazai termesztés lehetőségét, viszont számos dél-európai országban találkozhatunk vele.

Hihetetlen drága lenne minden élelmiszer, ha a "valódi" árukat kéne megfizetnünk

A Penny Market egyik németországi boltjában 16 élelmiszer dupla árcímkét kap: az egyiken az az ár látható, amit a pénztárnál fizetni kell érte, a másikon pedig, amennyibe akkor kerülne, ha beleszámolnák az árába az előállításához igénybe vett összes környezeti erőforrást. Az augsburgi egyetem kutatása alapján kalkulált számok megdöbbentőek.

Amerikai kutatók szerint újragondolhatjuk a vetésforgó jelentőségét

Amerikai kutatók a talaj mikrobiom vizsgálata alapján megállapították, hogy újra kell gondolnunk a vetésforgóról vallott eddigi nézeteinket. Kísérleti eredményeik alapján sokkal lazább forgót is kialakíthatunk. A terméshozamok növelése a célja annak a kutatásnak, amely a talajban élő baktériumok és gombák életközösségét, változását vizsgálja.