Back to top

A sivatagi róka nem házi kutya!

E bájos kutyaféle egyelőre még nem veszélyeztetett, de állománya mindinkább ritkul. Számos példányt fognak be hobbicélra, élőhelye is szűkül, nem beszélve arról, hogy a mind nagyobb számban tartott, illetve elvadult kutyák is nagy veszélyt jelentenek számára a vadonban. Amellett, hogy meg is ölhetik, még olyan halálos betegségeket is terjesztenek, amelyekre a sivatagi rókák különösen érzékenyek.

A faj megközelítően akkora, mint egy csivava, a fej és a törzs együttes hossza 33,3-40,7 cm, míg farka 18-31 cm. Marmagassága 20 cm körüli. Apró testéhez viszont hatalmas, 10-15 centiméter hosszú fülek társulnak. Testtömege 0,7-1,87 kg között lehet.

Fotó: Kovács Zsolt
Természetes viselkedéséről nagyon keveset tudunk. Sivatagi élőhelyén alkonyattól pirkadatig jár tápláléka után. Egyfelől ekkor már az ő számára is elviselhetőbb a hőmérséklet, másfelől zsákmányállatai is ilyenkor tevékenykednek.

Rovarokat, hüllőket, kisemlősöket, madártojásokat, gyümölcsöket eszik.

Kietlen élőhelyén nem lehet válogatós. Vizet is iszik, de hosszú ideig elvan ivás nélkül, ilyenkor zsákmánya nedvességtartalma tartja életben. Nemcsak ő vadászik, hanem rá is vadásznak. Ellenségei között megtaláljuk a nagyobb testű rókákat, hiénákat, elvadult házi kutyákat, sakálokat, uhukat stb.

Ha sikerül tenyésztett egyedhez hozzájutnunk, az első, amit figyelembe kell vennünk, hogy bár kutyaféle, mégsem házi kutya, így ne várjuk tőle, hogy úgy viselkedjen, mint a legalább 40 000 éve háziasított ebünk. A sivatagi róka megszelídül, szobatisztaságra nevelhető. Szereti a meleget, ezért a kifutójában mindenképpen helyezzünk el egy infralámpát. Fontos, hogy legyen ásási és elvonulási lehetősége. A kutyabetegségek ellen védőoltást kell kapnia, s ügyelni kell arra, nehogy közelebbi ismeretségbe kerüljön a házi kutyákkal, lévén azok nagy veszélyt jelentenek a számára. Táplálásuk hasonlítson ahhoz, amit a természetben is esznek. Szaporításukhoz nagy nyugalomra, sok türelemre és még sokkal több szerencsére van szükség! A kölyköket gyakran mesterségesen kell felnevelni, ami még a gyakorlott szakemberek számára is nagy feladat. A sivatagi rókák a természetben maximum 10, fogságban 14 évig élnek.

Mint a fentiekből is kitűnik, a sivatagi róka nem hobbiállat.

Írásunk Kovács Zsoltnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikkének felhasználásával készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A kedvencével utazna? Mutatjuk, hova mehet

Olaszországban van a legtöbb olyan szálloda, ahová magukkal vihetik a gazdák a kutyájukat. A kutyabarát szálláshelyek toplistájának élén Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Horvátország és Spanyolország áll. A legjobb szolgáltatást pedig a francia, a brit és az olasz szálláshelyek nyújtják a kedvencükkel utazók számára.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.

Egy apró madár Madagaszkárról - A szürkefejű törpepapagáj

A madarászok által kedvelt törpepapagáj-fajok kizárólag az óvilágban, Afrikában és a környező szigeteken fordulnak elő. Sok fajuk régóta eredményesen szaporodik a tenyésztőknél, több fajuknak van sokféle színváltozata, ezek számára kiállításokat is rendeznek.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Egy papagáj a messzi Indiából

A nagy sándorpapagáj neve sok mindent elárul az emberiség kultúrtörténetéből: elnevezése összefüggésbe hozható Nagy Sándorral, aki indiai hadjárata során mint értékes zsákmánnyal, nagy sándorpapagájokkal is gazdagodva érkezett vissza Európába. De nemcsak papagájt hozott magával, hanem sok más olyan fajt, mely kellően ellenálló volt, jól bírta a hosszú – több hetes – szállítás viszontagságait.

Nem lehet követni a szabályozásokat - a holland gazdák külföldre költöznek

Egyre több holland állattartó fontolgatja gazdasága eladását és külföldön akar új életet kezdeni. Különösen a fiatal gazdák gondolkodnak el azon, vajon van-e még jövőjük Hollandiában. Ennek oka a bevezetett foszfát-kvóta.