Back to top

Számottevően kevesebb a jégkár

Számottevően kevesebb a jégkár az elmúlt két évben, ami a jégkármérséklő rendszer hatékonyságának köszönhető – tudtuk meg Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke sajtótájékoztatóján 2019. november 6-án, Budapesten.

Az eseményen díjazták az országosan legjobb generátorkezelőnek kiírt verseny győztesét, ennek keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkező Szécsi Csabáné vehette át az elismerést.

Fotó: Tóth Zsigmond

Idén a tavalyinál korábban, már április 15-én megkezdte működését az országos jégkármentesítő rendszerünk, mely egyedüliként Európában épült ki az ország teljes lefedettségével.

Már 2018. tavaszán helyezték működésbe, s kedvező hatása már tavaly jelentkezett. A talajgenerátoros jégkármentesítő rendszer kiépítéséhez a Vidékfejlesztési Program nyújtott lehetőséget, s 1,8 milliárd forintos uniós forrást felhasználva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara építette ki. A rendszer működtetésére az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít a kamara számára. A megtérülést nemcsak abban mérhetjük, hogy 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után fizetett kiadásai, de emellett még jelentős károktól védte meg nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági tulajdonban, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, eszközöket és ipari létesítményeket egyaránt.

Idén, azaz a második üzemelési évben a gazdálkodók 37000 hektárra jelentettek be jégkárt, ami körülbelül fele a 2017-es utolsó, országos, védekezés nélkül töltött év mértékének. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül csak 12 százalék volt,

míg korábban többször is elérte a 37 százalékot is, s így a statisztikák szerint az elmúlt öt év átlagához viszonyítva ez a szám a felénél is kevesebbre csökkent.

Idén a védekezést végző talajgenerátorok a szeptember végéig tartó védekezési szezonban 101 napon kaptak riasztást. Az országos jégkár-mérséklő rendszer a megyei adatok alapján legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 447 órát, míg a legkevesebbet Győr-Moson-Sopron megyében 227 órát üzemelt.

Idén a jégkár-mentesítő rendszer védekezési időszakában a zivatarok érkezése, kialakulása a határainkon túlról érkező frontokhoz volt köthető, amelyek orkán erejű széllel viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal érkeztek. 2019-ben is többször tapasztalhattuk a szélsőséges időjárási viszonyokat, heves zivatarokat, többek között borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú jég hullását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.

Az Északi-sarkon rajtol a "környezetkímélő" autóverseny-sorozat

Elindul hamarosan az Extreme E sorozat, amelyben elektromos terepjárókon versenyeznek majd a világ olyan helyszínein, amelyek kiemelten fontosak az ökoszisztéma szempontjából.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Magyarország a vidékfejlesztés terén is segíti a Nyugat-Balkán európai integrációját

A Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (RRD SWG) minden évben magas szintű ülést tart a régió országainak tárcavezetőivel. Az idei ülésre november 12-én került sor a koszovói Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében, Pristinában, ahol az Agrárminisztériumot Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.

Lendületesen nő a megújulóenergia-felhasználás, de ez mégsem elég

Megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme, a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően. Ha ez a tendencia folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a Párizsban elfogadott globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását.