Back to top

Egészségesebb a városi méz?

Az idei szezon nem volt könnyű a méhek számára. A hosszú aszályos időszak jelentősen csökkentette a nektárt adó növények virágzási idejét, ami rendkívül fontos a méhek számára. Ezért az idén Európa nagy részén nem számíthatnak rekord méz mennyiségre. De mi a helyzet a minőséggel?

A lengyel állami növényegészségügyi és vetőmagellenőrző szolgálat egy kis méhészetet állított fel Toruń városában a regionális méhészeti szövetséggel közösen. Csendes és biztonságos elhelyezkedésük mellett

a méhek potenciális alapigényeit is figyelembe vették, és a méh menüt minden évben gazdagították kedvenc méznövényeikkel.

A méhek által begyűjtött méz változatos és nagyon gazdag összetételét megerősítik a nektár növények pollentartalmának eredményei, amelyeket a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minőségbiztosításának fő laboratóriumában végeztek Lublinban. A parkban virágzó fák, például a gesztenye, a hárs, a fűzfa és az akác pollenjei mellett az alma és a málna, valamint a zöldségek, dísznövények és vadon élő növények pollenjei is megtalálhatók a mézben.

Az idei laboratóriumi eredmények azt bizonyítják, hogy a városi méz nem tartalmaz növényvédőszer maradványokat.

Az érzékeny gáz- és folyadékkromatográfiás technikákkal végzett elemzések és a kettős spektrofotometria megerősítik, hogy a méz mentes 248 olyan vegyülettől, amelyek a leggyakrabban használt növényvédő szerek hatóanyagai.

- A városi, települési méz minőségével kapcsolatban gyakran ismételt kérdések elsősorban a méz nehézfém tartalmával kapcsolatosak, amelyek jelen vannak a városi környezetben. A Nemzeti Állatorvosi Intézetben végzett magas szintű laboratóriumi elemzések azt mutatják, hogy az arzén (0,002 mg /kg),  a króm (0,006),  a kadmium (0,001), a nikkel (0,074), az ólom (0,010) és a higany (<0,001) minimális szinten található a kísérleti mézben. Ezek az értékek sokkal alacsonyabbak, mint amiket a kereskedelmi forgalomban kapható mézben ki lehet mutatni - tájékoztatott a vizsgálatokat végző intézet.

A 2017 óta zajló lengyel kísérlet eredménye megerősítette, hogy a méhek jelenlétét a településeken  erősíteni kell.

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Tetris Challenge – méhész verzió

Berobbant az internet világába egy új „kihívás”, melyben különböző szakmák mutatják meg hivatásuk eszközeit szépen elrendezett struktúrában, madártávlatból fotózva. A „Tetris Challenge” történetében először a méhészek eszközeit mutatta be a Nyerges Méhészet

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.