A dokumentum szerint a német mező- és élelmiszer-gazdaság jelenleg 4,7 millió főt foglalkoztat, és évi 194 milliárd euró bruttó érték megteremtésével, a német gazdaság teljes értékteremtésének 6,6 százalékával járul hozzá Európa vezető hatalmának gazdasági teljesítményéhez.
A Made in Germany felirat már az agráriumban is egyre ismertebb és kedveltebb eredetmegjelölés: a német mezőgazdaság által előállított termékeknek immár a harmadát exportálják, a mezőgazdasági gépeket pedig még nagyobb arányban. Az ágazat minden 4 euró árbevételéből 3 exportból származik.
A jelentés nyilvánosságra hozatala alkalmából Julia Klöckner hangsúlyozta, hogy
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaságban végbemenő szerkezetváltást. A mezőgazdasági üzemek száma 2010 és 2016 között 23,7 ezerrel mérséklődött, kb. 275,4 ezerre. Ez évi 1,4 százalékos csökkenést jelent, ami a folyamat lassulását jelzi az előző jelentéstételi időszakokhoz képest.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az európai támogatások rendszere a kis- és középgazdaságok fejlődését is serkenti, és ennek köszönhetően az ágazatnak jól képzett és motivált fiatal munkavállalókra van szüksége, majd annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a pályakezdők megfelelő pénzügyi támogatásban részesülnek például a gazdaságok átvételekor.
A miniszter ennek ellenére óva intett a túlzott derűlátástól, arra figyelmeztetett, hogy ebben a gazdasági évben a gazdák jövedelme elmarad a két legutóbbi, magas jövedelmet hozó év átlagától.
A jelentés készítői nyolc pontban foglalták össze a modern és innovatív mezőgazdaság agrárpolitikai perspektíváinak alapjait. Ezek közé sorolták a vonzó és jövőorientált vidékfejlesztést, a német mezőgazdaság versenyképes telephelyi feltételeinek biztosítását, a természetes életfeltételek (azaz a fenntartható, forráskímélő és a 2050-ig előirányzott klímacélok megvalósítása) iránti felelősség vállalását, az állatjólét fejlesztését, az erdők fenntartható hasznosítással történő védelmét, az ivóvízkészletek megőrzését, az innováció és digitalizáció erősítését a mezőgazdaság szolgálatában, valamint az éhezés felszámolását a világ kevésbé fejlett országaiban, különös tekintettel a szabad és fair kereskedelemre, mint a globális élelmiszer-biztonság egyik előfeltételére.