Back to top

Nem csak a klímaváltozás sújtja a hazai szőlő- és borágazatot

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Bor Akadémia összefogásában 2017-ben hiánypótló szakmai rendezvényre került sor, aminek házigazdája és tudományos koordinátora címre a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara vállalkozott. A korábbi évek sikereire alapozva az idei évben ismételten megrendezték az Országos Szőlész-Borász Konferenciát.

MMG - A klímaváltozás és a szőlő

A média szinte apokaliptikus képet fest a klímaváltozásról, s bár kerülni kell a hatásvadász előadásokat, a Konferencia kiemelt témájának a klímaváltozás szőlő-bor ágazatra gyakorolt hatását választotta.

A rendezvény gyakorlat-orientált szőlészeti és borászati ismeretek innovatív tudásátadó fóruma, a szervezők nem titkolt célja ugyanakkor az is, hogy közel hozzák egymáshoz a kutatási és oktatási műhelyek képviselőit és a termelésben dolgozókat.

A házigazda SZIE rektora, Palkovics László köszöntőjében kiemelte, az egyetemen otthonra talált a rendezvény, elkötelezettek az ágazat iránt, míg Zilai Zoltán a Magyar Bor Akadémia elnöke a klímaváltozás kapcsán a tudatos témaválasztás fontosságára hívta fel a figyelmet. Légli Ottó, a HNT elnöke a több mint 200 résztvevő kapcsán kifejtette, egyre több a fiatal a sorok között, s a termelők is magukénak érzik a rendezvényt. Olyan döntéseket kell meghozni, melyek évtizedekre vannak kihatással, ebben pedig csak tudással felvértezve lehet felelősen lépni.

A szakember elmondta, két nagy feladat is áll az ágazat előtt, mely sürgős intézkedésre vár. Mélyponton van a hazai borfogyasztás, illetve Európa legolcsóbb borát állítjuk elő.

Légli Ottó, Palkovics László és Zilai Zoltán
Fotó: zsoldos szandra

A plenéris ülésen Jean-Louis Escudier, az OIV – Nemzetközi Borászati Hivatal – szaktanácsadója a bor alkoholtartalmának csökkentését lehetővé tevő módszerekről számolt be. Mint elmondta, kutatói munkájának elején, évtizedekkel korábban az alkoholtartalom növelését célzó vizsgálatokat végeztek, ez a folyamat mára ellentetjébe fordult. A folyamatot az inspirálta, hogy a francia lakosság mintegy harmada egyáltalán nem fogyaszt bort.

A szakember kiemelte, az ezredforduló óta a vizsgált Languedoc-Roussillon borvidéken magasabb a párolgás, mint a lehulló csapadék, ami negatív folyamatokat indított el.

Bár a szőlő viszonylag jól alkalmazkodik a szárazabb körülményekhez, mégis legalább 450 milliméter csapadékra van szüksége vegetációban.

Sokan csak legyintenek, hiszen a szőlő két évezreden keresztül mindig talált magának vizet, miért lenne ez másként napjainkban. Egy biztos, Dél-Amerikában telepítés előtt megnézik, tudnak-e megfelelő hozamú kutat fúrni, különben bele sem kezdenek.

Jean-Louis Escudier és az alkoholcsökkentés
Fotó: zsoldos szandra

A meleg nyarak a szőlőben magasabb mustfokot, és ezáltal a borban magasabb alkoholtartalmat is eredményeznek. Egy 15 térfogatszázalékos alkoholtartalom már nem biztos, hogy vonzza a fogyazstókat, ezért igyekeznek ezt csökkenteni. Tapasztalatok szerint az átlagos ember 2-3 százalékos csökkenést már pozitívan ítél meg. Pedig az alacsony alkoholtartalommal kapcsolatban általában negatívak a vélemények, sokan azt gondolják, nem volt elég érett a szőlő.

Az alkoholtartalom csökkentésére már ma is számos – szőlőtermesztési és borászati – lehetőség áll rendelkezésre. Az ültetvényben megoldás lehet a nagyobb terhelés, míg borász oldalról az erjedés előtti, közbeni vagy utáni beavatkozás.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Újabb ötévnyi bizalom

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) küldöttülése a főtitkárválasztás során újabb öt évre bizalmat szavazott Dr. Brazsil Dávidnak. „Nem az elmúlt négy év folytatása, hanem új öt év indítása a célom” - ígéri Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újraválasztott főtitkára.

Tudományos generációk találkozása a Szent István Egyetemen

A Szent István Egyetem tradicionális rendezvényét, a Szent István Előadást idén dr. Csányi Sándor professzor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója tiszteletére rendezték meg Gödöllőn. Az Egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Zongorabillentyűkre váltott a Liszt borcsalád

A Szekszárdi borvidék meghatározó borászata a Twickel Szőlőbirtok, amelynek belépő borcsaládját Liszt Ferencről nevezték el, a zeneszerző családi kötődésére emlékezve. A fiataloknak szánt kilenc tagú borcsalád most arculatot váltott. Ipacs Géza grafikus az új címkéken már csak zongorabillentyűkkel jelezte a zenei kötődést, nagyobb hangsúlyt kapott a pincészet neve a levegős, modern címkén.

Továbbra is a tej a legjobb választás

A tej és a tejtermékek a kiegyensúlyozott táplálkozás részei, számos olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak megfelelő összetételben, amiket más forrásból nehéz pótolni. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a tej olyan komplex ásványi anyag és vitamin forrás a szervezet számára, aminek a helyettesítése mindennapos odafigyelést igényel, ha valaki csökkenteni szeretné a fogyasztását.

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.