A tárcavezető mindenekelőtt elismerését fejezte ki a sajtóesemény helyszínét adó szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szakembereinek, akik szavai szerint olyan tudományos bázist hoztak létre és tartanak fenn, amelyre óriási szüksége van a magyar mezőgazdaságnak. Annál is inkább, mivel napjainkban – az éghajlatváltozás korában – az ágazat számos kihívás előtt áll, amelyekre a leghathatósabb válaszokat a nagy hagyományokkal bíró, növénynemesítésre épülő kutatói munka adhatja.
Természetesen Afrikában is szembe kell nézni a változó klíma következményeivel, sőt: a kontinens népességének nagymértékű növekedése mindezt tetézi, ebből adódóan agráriumuk egyre nehezebben tudja tartani a lépést e tendenciákkal. „Az afrikai kontinens gazdaságának fejlesztése egy olyan befektetés, amelyből hazánk nem maradhat ki. Mindez kulcskérdés a magyar mezőgazdaság versenyképessége, különös tekintettel a hazai vetőmagelőállítás és -forgalmazás jövőbeni sikeressége szempontjából is” – magyarázta a tárcavezető.
Ennek érdekében nyolc országot lefedő mintafarm-hálózatot hoznak létre, így eltérő éghajlati körülmények közt tesztelhetik a magyar vetőmagok alkalmazkodóképességét, a farmoknak emellett képzési és oktatószerepük is lesz. Az agrárminiszter hozzátette, e törekvések amellett, hogy új dimenziókat nyithatnak meg a magyar mezőgazdasági ágazat számára, a helyiek szülőföldön történő boldogulását is elősegítheti.
A sajtótájékoztatón felszólalt Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója is, akinek szavai szerint az elmúlt évtizedekben komoly elismertséget szereztek maguknak Afrikában a magyar agrárszakemberek, akik a többi közt részt vettek öntözést, illetve halászatot fejlesztő projektekben is.
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy hasonló terveik vannak egyes magyar kalászos fajtákkal is, főképp a kontinens keleti részét célozva velük.
Gyuricza Csaba elmondta, a magyar szakemberek jelenleg több technológiai jellegű kísérletet végeznek Észak-Afrika-szerte is, különös tekintettel az erdészet, a kertészet, a növénytermesztés, a méhészet és a halászat területére. „Ez a térség számunkra egy „élő laboratórium, ahol a klímaváltozás hosszútávú hatásait vizsgálhatjuk” – tette hozzá a NAIK-főigazgató.