Back to top

Falugazdász program: segíteni egymásnak

A Szlovákiai Agrárkamara (AKS) 1 évvel ezelőtt indította el az ország déli régióiban a Falugazdász Programot (FP). „Segítséget nyújtunk a pályázati dokumentáció összeállításában és ellenőrzésében, szakmai tanácsokkal szolgálunk a gazdáknak a gazdálkodásukkal kapcsolatban" – mondta Patasi Ilona, az AKS elnöke.

„Az értékesítési csatornák felkutatása, kapcsolatok felvétele a felvásárlási központokkal és a gazdák ezzel kapcsolatos tájékoztatása szerepel a programban. Tanácsot adunk a termeléssel, a feldolgozással és az értékesítéssel kapcsolatban” – nyilatkozta Patasi Ilona.

Suba Viktória
Suba Viktória
„Fontosnak tartjuk a gazdák és a vidéki lakosság által megfogalmazott kérdések összegyűjtését, valamint ezen kérdések megfelelő intézményekhez és szakmai szervezetekhez való továbbítását a program keretében.

További lényeges eleme az FP-nek a termeléshez, a feldolgozáshoz és az értékesítéshez szükséges szakhatósági engedélyeztetés elősegítése. Szintén fontosnak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk a gazdálkodóknak a támogatási kérelem térinformatikai (GSAA) megrajzolásánál, valamint a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében” – sorolta céljaikat Suba Viktória, a lévai régió falugazdásza-tanácsadója.

A Lévai a Szlovák Köztársaság legnagyobb járása, az ország legtermékenyebb mezőgazdasági területei itt találhatók. A járás legnagyobb része mezőgazdasági terület, a művelt földek mérete megközelíti a 113 ezer hektárt. Az erdőterületek kiterjedése 29 ezer hektár, a réteké mintegy 6,6 ezer hektár. Összességében tehát a mezőgazdasági földterületek aránya 71,8 százalék a járásban, az erdőterületeké pedig 19,1 százalék.

A szántóföldek hivatalosan jegyzett nagysága 93 561 hektár, a szőlőké 2790 hektár, kertek pedig 2740 hektárra vannak bejegyezve, gyümölcsösök 507 hektárt, legelők pedig 11 733 hektárt foglalnak el. A járás teljes területe 155 110 hektár.

„A járás fő növénykultúrái az őszi és a tavaszi búza, a tavaszi árpa, továbbá a szemesnek termesztett kukorica, a takarmánykukorica, a vetőmag-hasznosítású kukorica, a repce, a napraforgó, a cukorrépa, továbba a szója, a szőlő, a burgonya és a borsó. A lakosság foglalkoztatottsága az ágazatban lényeges eltérést mutat az országos átlagtól. A Lévai járás gazdaságilag aktív népességének 8,5 százaléka az agráriumban dolgozik, miközben az országos átlag csak 4,3 százalék körül van. A járás gazdaságilag aktív lakosságának 50,3 százalék munkás, ebben az esetben az országos átlag 45,4 százalék. A járás gazdaságában a Léván és Garamtolmácson összpontosuló gépipari, energetikaiipari – mohi atomerőmű –, textilipari és élelmiszeripari üzemek a meghatározóak.

Járásunkban jelentős ásványvízkészlet található, elsősorban Szántón és Szalatnyán. E készletek gazdasági hasznosítása folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A régió agráriumában fontos szerepet tölt be a szőlészet és a borászat, és ezek egyúttal fontos idegenforgalmi vonzerőt jelentenek”

– mondta Suba Viktória.

A régiós falugazdász ezen kívül rámutatott arra, hogy a turisztikai infrastruktúra hiányosságai miatt még sem a borturizmus, sem a vidéki turizmus nem tudott meghatározóvá válni. Hasonlóan sok a pótolnivaló a feldolgozóiparban, mindenekelőtt a zöldség- és a gyümölcsfeldolgozó üzemek hiánya aggasztó. A termelők legnagyobb gondja, hogy a megtermett gyümölcsöt és zöldséget nehezen tudják értékesíteni, és probléma számukra a termények tárolása, elfogadható áron való értékesítése és feldolgozása. Kedvezőtlennek tartják továbbá az agrárpiacot, mert csak komoly terméshozamokkal lehetett nyereséget elérni.

Erre a problémára a tárolókapacitás bővítése, a raktárak, gabonaszárítók és -tisztítók számának növelése lehetne a megoldás.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a 
www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.

Suba Viktória kiemelte, hogy falugazdászként elsősorban adminisztrációs munkával tudja segíteni a gazdákat. Mivel az ő családja is mezőgazdasággal foglalkozik, közvetlen tapasztalatai vannak a gazdákat érintő, a termesztéssel, állattartással vagy értékesítéssel kapcsolatos problémákról, amelyek egy részét együttműködéssel és hatékony összefogással meg lehet oldani.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Sikeres a székelyföldi gazdaságélénkítő program

A magyar állam támogatásának köszönhetően a Pro Economica Alapítványon keresztül 130 millió eurót sikerült tavaly a székelyföldi gazdaságélénkítő programra fordítani. Összesen 66 nyertes pályázat volt, a támogatások értéke pedig mintegy 23 milliárd forint, azaz 70 millió euró.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Támogatás és versenyképesség - További fejlesztésekre van szükség

Évek óta kiszámítható és átlátható támogatási feltételek szerint működik a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás is, amely több termékpályán jó eredményeket hozott. A jövőben azonban tovább kell erősíteni a versenyképességet és a hatékonyságot, a támogatás ugyanis elsősorban a fejlesztések erősítésére, megvalósítására szolgál.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Bécsben tárgyalt Nagy István agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter kedden Elisabeth Köstinger, szövetségi mezőgazdasági ügyekért, régiókért és turizmusért felelős újonnan kinevezett miniszter meghívására Bécsbe látogatott. A két miniszter áttekintette az országok közötti agrár- és környezetügyi kapcsolatokat, kiemelt figyelmet fordítva a Közös Agrárpolitika (KAP) és a többéves pénzügyi keret kérdésére, valamint, a mezőgazdaság digitalizációjára és a klímaváltozás ügyeire.