Back to top

Falugazdász program: segíteni egymásnak

A Szlovákiai Agrárkamara (AKS) 1 évvel ezelőtt indította el az ország déli régióiban a Falugazdász Programot (FP). „Segítséget nyújtunk a pályázati dokumentáció összeállításában és ellenőrzésében, szakmai tanácsokkal szolgálunk a gazdáknak a gazdálkodásukkal kapcsolatban" – mondta Patasi Ilona, az AKS elnöke.

„Az értékesítési csatornák felkutatása, kapcsolatok felvétele a felvásárlási központokkal és a gazdák ezzel kapcsolatos tájékoztatása szerepel a programban. Tanácsot adunk a termeléssel, a feldolgozással és az értékesítéssel kapcsolatban” – nyilatkozta Patasi Ilona.

Suba Viktória
Suba Viktória
„Fontosnak tartjuk a gazdák és a vidéki lakosság által megfogalmazott kérdések összegyűjtését, valamint ezen kérdések megfelelő intézményekhez és szakmai szervezetekhez való továbbítását a program keretében.

További lényeges eleme az FP-nek a termeléshez, a feldolgozáshoz és az értékesítéshez szükséges szakhatósági engedélyeztetés elősegítése. Szintén fontosnak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk a gazdálkodóknak a támogatási kérelem térinformatikai (GSAA) megrajzolásánál, valamint a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében” – sorolta céljaikat Suba Viktória, a lévai régió falugazdásza-tanácsadója.

A Lévai a Szlovák Köztársaság legnagyobb járása, az ország legtermékenyebb mezőgazdasági területei itt találhatók. A járás legnagyobb része mezőgazdasági terület, a művelt földek mérete megközelíti a 113 ezer hektárt. Az erdőterületek kiterjedése 29 ezer hektár, a réteké mintegy 6,6 ezer hektár. Összességében tehát a mezőgazdasági földterületek aránya 71,8 százalék a járásban, az erdőterületeké pedig 19,1 százalék.

A szántóföldek hivatalosan jegyzett nagysága 93 561 hektár, a szőlőké 2790 hektár, kertek pedig 2740 hektárra vannak bejegyezve, gyümölcsösök 507 hektárt, legelők pedig 11 733 hektárt foglalnak el. A járás teljes területe 155 110 hektár.

„A járás fő növénykultúrái az őszi és a tavaszi búza, a tavaszi árpa, továbbá a szemesnek termesztett kukorica, a takarmánykukorica, a vetőmag-hasznosítású kukorica, a repce, a napraforgó, a cukorrépa, továbba a szója, a szőlő, a burgonya és a borsó. A lakosság foglalkoztatottsága az ágazatban lényeges eltérést mutat az országos átlagtól. A Lévai járás gazdaságilag aktív népességének 8,5 százaléka az agráriumban dolgozik, miközben az országos átlag csak 4,3 százalék körül van. A járás gazdaságilag aktív lakosságának 50,3 százalék munkás, ebben az esetben az országos átlag 45,4 százalék. A járás gazdaságában a Léván és Garamtolmácson összpontosuló gépipari, energetikaiipari – mohi atomerőmű –, textilipari és élelmiszeripari üzemek a meghatározóak.

Járásunkban jelentős ásványvízkészlet található, elsősorban Szántón és Szalatnyán. E készletek gazdasági hasznosítása folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A régió agráriumában fontos szerepet tölt be a szőlészet és a borászat, és ezek egyúttal fontos idegenforgalmi vonzerőt jelentenek”

– mondta Suba Viktória.

A régiós falugazdász ezen kívül rámutatott arra, hogy a turisztikai infrastruktúra hiányosságai miatt még sem a borturizmus, sem a vidéki turizmus nem tudott meghatározóvá válni. Hasonlóan sok a pótolnivaló a feldolgozóiparban, mindenekelőtt a zöldség- és a gyümölcsfeldolgozó üzemek hiánya aggasztó. A termelők legnagyobb gondja, hogy a megtermett gyümölcsöt és zöldséget nehezen tudják értékesíteni, és probléma számukra a termények tárolása, elfogadható áron való értékesítése és feldolgozása. Kedvezőtlennek tartják továbbá az agrárpiacot, mert csak komoly terméshozamokkal lehetett nyereséget elérni.

Erre a problémára a tárolókapacitás bővítése, a raktárak, gabonaszárítók és -tisztítók számának növelése lehetne a megoldás.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a 
www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.

Suba Viktória kiemelte, hogy falugazdászként elsősorban adminisztrációs munkával tudja segíteni a gazdákat. Mivel az ő családja is mezőgazdasággal foglalkozik, közvetlen tapasztalatai vannak a gazdákat érintő, a termesztéssel, állattartással vagy értékesítéssel kapcsolatos problémákról, amelyek egy részét együttműködéssel és hatékony összefogással meg lehet oldani.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Történelmi rekord napraforgóból: befejeződött a szántóföldi növények betakarítása

A szántóföldi növények őszi betakarítása november első felében sikeresen befejeződött Magyarországon, a betakarított növényeket biztonságosan betárolták.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.