Back to top

A kókuszvíz az új csapvíz?

Az utóbbi években a kókuszvíz népszerűsége jelentősen megnövekedett, nem meglepő, hiszen úgy emlegetik, hogy a „természetes, egészséges" ital. De vajon valóban egészséges, vagy inkább maradjunk csak a jól bevált csapvíznél? Öt szakértő adott választ a kérdésre.

A pálmafákkal körülölelt trópusi szigeteken a turisták a kókuszdióba szúrt szívószállal közvetlenül a gyümölcsből szürcsölik a kókuszvizet – olvasható az Ecowatch oldalán. A kedvelt nedű azonban ma már számos bolt polcain is elérhető, persze modernebb, kevésbé természetes csomagolásban.

Fontos leszögezni, hogy

a kókuszvíz a még éretlen, zöld kókuszdióban található folyadék, nem szabad tehát összekeverni a magasabb zsírtartalmú rokonával, a kókusztejjel, amit a már érett kókuszdióból nyernek ki.

Az ital népszerűsége elsősorban annak köszönhető, hogy az egészséges életmódot hivatott képviselni, hiszen nagyon alacsony a zsírtartalma, és az összetevőit tekintve a szervezet számára hasznos, jótékony tápanyagokat tartalmaz, mint például B vitaminokat (B2, B3), C vitamint, káliumot és nátriumot. Fontos azonban kiemelni, hogy cukor is van benne.

Az ital természetesen előforduló cukortartalmával kapcsolatban Dr. Alessandro R Demaio arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a kókuszvíz kevesebb cukrot tartalmaz, mint más gyümölcslevek, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ettől függetlenül tartalmaz cukrot, vagyis a fogyasztása szükségtelen cukorbevitelt eredményez. Véleménye szerint

időről időre bátran fogyasztható amolyan finomságként, a mindennapi folyadékbevitel tekintetében viszont a hagyományos csapvizet javasolja.

Clare Collins táplálkozási tanácsadó csakugyan amellett foglalt állást, hogy nem érdemes lecserélni a csapvizet kókuszvízre. Kiemelte, hogy bár van néhány olyan termék a boltok polcain, amik tiszta kókuszvizet tartalmaznak, de a legtöbb más összetevőkkel is kiegészül. Ezeknek a készítményeknek a fogyasztásával a kókuszvíz cukortartalmán felül még plusz, azaz felesleges energiát viszünk be a szervezetünkbe, szemben a csapvízzel, aminek nulla a kalóriatartalma. Érdemes tehát minden terméknek ellenőrizni az összetevőit. 

Emma Beckett, élelmiszer szakértő álláspont az, hogy a kókuszvíz túl van népszerűsítve. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy

nem egy-egy elfogyasztott étel vagy ital az, ami jó vagy rossz, az étrendünk az, ami összességében számít.

A szakértő szerint sokak számára pozitívumnak tűnhet például az, hogy más italokkal összehasonlítva a kókuszvíznek magas a káliumtartalma, a kálium ugyanis fontos a szervezet számára. A legtöbb embernek azonban egyáltalán nem alacsony a kálium a szervezetében, mivel a gyümölcsökkel és a zöldségekkel bőven elegendőt fogyasztunk (például egy normál méretű krumpli annyi káliumot tartalmaz, mint 330 ml kókuszvíz), így nem tekinthető kifejezetten hasznosnak.

A megkérdezettek közül Rebecca Charlotte Reynolds, táplálkozási tanácsadó volt az egyetlen, aki szerint valóban egészséges a kókuszvíz, különösképp mivel vitaminokat, ásványi anyagokat és növényi hormonokat tartalmaz, amik számos módon pozitív hatással lehetnek az egészségre. Kiemelte, hogy hasznos lehet például a rehidratációban sok izzadás, hasmenés vagy hányás esetén.

A szakértő azonban azt is hozzátette, hogy ha figyelnünk kell a testsúlyunkra és a pénztárcánkra, akkor a csapvíz mégiscsak jobb választás.

A kókuszvíz jó rehidratáló tulajdonságát megcáfolva Rosemary Stanton, táplálkozási tanácsadó többek között azt hozta fel érvként a kókuszvíz ellen, hogy egy megbízható tanulmány szerint az ital nem segíti elő jobban a folyadékpótlást, mint a hagyományos csapvíz. A 2017-ben biciklisek segítségével végzett kutatás eredményei szerint ugyanis a kókuszvíz nem javított a kerékpárosok teljesítményén, sőt azok, akik kókuszvizet fogyasztottak, kevesebb folyadékot ittak, mint azok, akik vizet. A szakértő szerint a kókuszvíz alkalmanként jó frissítő ital lehet, de a hagyományos vizet ajánlja.

Forrás: 
Ecowatch

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ételt ne dobj ki – tészta, krumpli és rizs

A világon a megtermelt étel egyharmada kárba megy, aminek 80%-a még ehető is lenne. Eközben már a pazarlás helyétől pár száz méterre akadna olyan, aki szívesen megenné az adott ételt. Erre találta ki három magyar diák a FoodOverflow rendszert, amelyben felajánlhatjuk a megmaradt ételt annak, aki elmegy érte. Ám az ételpazarlás ellen otthon mi magunk tehetjük a legtöbbet.

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Ezért érdemes gyakran kölest enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.