Back to top

Korlátozzák a műanyag zacskók használatát Németországban

A német szövetségi kormány elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette szerdán a kiskereskedelemben használatos műanyag zacskók forgalmazásának korlátozására készített javaslatát.

A műanyag hulladék mennyiségének csökkentését szolgáló javaslat szerint a kiskereskedelmi vállalkozások nem hozhatnak forgalomba 15 és 50 mikrométer közötti falvastagságú műanyag tasakokat, vagyis áruházi szatyrokat.

Betiltják az úgynevezett biozacskókat is, a csomagolási törvényt módosító javaslat indoklása szerint azért, mert nehezen bomlanak le, és az alapanyagnak használt növények termesztéséhez gyakran rendkívül sok rovarirtó szert használnak, és így nem jelentenek igazán környezetbarát, fenntartható alternatívát a hagyományos műanyag zacskók helyett.

A tilalom megsértése 100 ezer euróig (33 millió forint) terjedő pénzbüntetéssel sújtandó - áll a javaslatban, amely fél év türelmi idő után válhat törvénnyé, ha elfogadja a törvényhozás mindkét kamarája, a Bundestag és a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat.

A 15 mikrométernél vékonyabb falú, ultrakönnyű tasakokat nem tiltják be.

Ezek a zacskók főleg a darabonként árult zöldség és gyümölcs higiénikus szállítását szolgálják, nemigen van helyettük környezetbarát alternatíva, és használatuk korlátozása arra ösztönözhetné a termelőket, gyártókat és kereskedőket, hogy még több terméket forgalmazzanak eleve műanyag csomagolásban - emelte ki közleményében a német kormány, megjegyezve, hogy a vonatkozó európai uniós irányelv is kivételt tesz az ilyen zacskókkal.

A kormány 2016-ban megállapodott a kiskereskedelmi ágazat képviselőivel, hogy külön törvény nélkül, önként díjkötelessé teszik az addig ingyenes áruházi műanyag zacskókat. Ennek hatására az egy főre jutó zacskófogyasztás csaknem kétharmaddal csökkent, évi 68 darabról 24-re.

Azonban a lakossági csomagolóanyag-felhasználás így is történelmi csúcson van Németországban, és folyamatosan növekszik.

Egyszer használatos műanyag vagy papír pohárból például átlagosan óránként 320 ezer darab fogy, és a műanyag hulladék mennyisége valamennyi típust együttvéve 2015 óta 3,9 százalékkal emelkedett, 6,15 millió tonnára.

Ezért további lépéseket tesznek a műanyagok használatának csökkentésére és az újrahasznosítási arány növelésére, például a környezetvédelmi minisztérium vezetésével tárgyalnak az érintett érdekképviseletekkel arról, hogy miként lehet minél hamarabb, és a 2021-es határidő előtt teljesíteni azt az európai uniós előírást, amely tiltani rendeli az egyszer használatos műanyagok számos fajtája, köztük a tányérok, evőeszközök és szívószálak forgalmazását.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Az Északi-sarkon rajtol a "környezetkímélő" autóverseny-sorozat

Elindul hamarosan az Extreme E sorozat, amelyben elektromos terepjárókon versenyeznek majd a világ olyan helyszínein, amelyek kiemelten fontosak az ökoszisztéma szempontjából.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Tiltakozás az áruházi almaakciók miatt

Felháborodtak az almatermelők azon, hogy a hazai gyümölcsöt az egyik áruházlánc mélyen a piaci ár alatt kínálta akciójában. Szerintük a piaci helyzet nem indokolja az alacsony árakat.