Back to top

Megmaradt hírmondónak - még lehet rá vadászni

A barátréce, kerceréce, fütyülőréce, böjti réce, csörgő réce védetté nyilvánítása után a tőkés réce maradt meg, mint egyedüli vadászható récefajunk. Az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében hazánkban előforduló récefajaink állománya, valamint vonulásdinamikája megcsappant, így kényszerűvé vált ezen fajok védetté nyilvánítása.

Egyedül egy generalista faj, a tőkés réce tudott alkalmazkodni a megváltozott környezethez, így hazánkban továbbra is stabil állománnyal rendelkezik, és egyik legfontosabb vadászható vízi vadfajunk – várhatóan a későbbiekben is az marad.

Összesen 8 alfaját különítették el különböző szerzők és kutatók, azonban a törzsalakja Észak-Amerikában, Eurázsiában és Izlandon egyaránt elterjedt: mocsarakban, tavaknál, folyók és holtágak, patakok, de mesterséges víztározók, valamint halastavak környékén is megjelenik. A víz kémiai összetevőire nem érzékeny, egyedül a gyors folyású vizeket kerüli.

Az ember közelségét megszokta, már-már domesztikálódott, köszönhető kimagasló alkalmazkodóképességének.

Vadgazdálkodási szempontból kártétele főleg a mezőgazdasági kultúrákban, illetőleg halgazdaságokban jelentkezhet, aminek a megelőzése a vadgazdálkodó feladata.

Augusztus 15. és január 31. között vadászható, de augusztus 15-től 31-ig kizárólag húzáson, a vízparttól számított 50 méteren kívül lehet rá vadászni. Tőkés récéből (ahogyan szárcsából is) naponta személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. A tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül vadászható.

A tőkés réce tenyésztése régóta bevett eljárás, köszönhetően a tőkés réce vadászatának nagy fokú érdeklődése miatt. (Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018/2019. évi adatai szerint a röptetett réce kibocsátása meghaladta a 114 000 példányt, melyből terítékre került több mint 64 500 példány. A vadmadarak terítéke azonos évben több mint 44 500 példány volt.)

A tőkés réce napnyugtakor húz ki a vízről táplálkozni és napkeltével térnek vissza, a pihenő helyeikre.

A vízfelület és a táplálkozási hely között olykor megesik, hogy a távolság eléri akár a 30 kilométert is. Elmondható róla, hogy mindenevő faj: gyommagvak, rovarok, rovarlárvák, csigák, apró halak és békák is szerepelnek táplálkozási repertoárjában. A mezőgazdaságban a nagyüzemi monokultúrák térhódításával a tőkés réce táplálékában egyre inkább a búza és a kukorica vált preferálttá.

Vonuló faj, de akadnak helyben maradó populációi is. A teljesség igénye nélkül az északnyugati és dél-európai populációk nem vonulnak, míg az észak-európai állomány Közép-Európában és a Földközi-tenger nyugati medencéjében töltik a telet.

A hazai állománynagyságról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, egyebek mellett azért sem, mert a Fertő-tavi nádrengetegben élő populációk megszámlálása lehetetlen.

Megközelítőleg minimum 50 000 párra tehető a hazai állomány nagysága, mely mérsékelt növekedést mutat, de függ a vonulástól is, és az itt telelő madarak számától.

Rendkívül fontos a szabadterületi állomány védelme. Negatív hatással lehet rá a házi récékkel való hibridizáció, a ragadozók tojásokban és fészekaljakban okozott jelentős kártétele, a környezetszennyezés, mint a növényvédő szerek által okozott mérgezések vagy az olajszennyezés, emellett különböző betegségek is. A vadászat során a vizes élőhelyre kikerülő ólomsörét szintén mérgezést okoz a vízi madaraknak, ezért a vadászati törvény jogszabálya felsorolja azokat a vizes területeket, ahol nem engedélyezett az ólomsörét használata.

Magyarországon elsősorban a fészkelő egyedek védelmét kell(ene) szem előtt tartani.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.