Back to top

Megmaradt hírmondónak - még lehet rá vadászni

A barátréce, kerceréce, fütyülőréce, böjti réce, csörgő réce védetté nyilvánítása után a tőkés réce maradt meg, mint egyedüli vadászható récefajunk. Az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében hazánkban előforduló récefajaink állománya, valamint vonulásdinamikája megcsappant, így kényszerűvé vált ezen fajok védetté nyilvánítása.

Egyedül egy generalista faj, a tőkés réce tudott alkalmazkodni a megváltozott környezethez, így hazánkban továbbra is stabil állománnyal rendelkezik, és egyik legfontosabb vadászható vízi vadfajunk – várhatóan a későbbiekben is az marad.

Összesen 8 alfaját különítették el különböző szerzők és kutatók, azonban a törzsalakja Észak-Amerikában, Eurázsiában és Izlandon egyaránt elterjedt: mocsarakban, tavaknál, folyók és holtágak, patakok, de mesterséges víztározók, valamint halastavak környékén is megjelenik. A víz kémiai összetevőire nem érzékeny, egyedül a gyors folyású vizeket kerüli.

Az ember közelségét megszokta, már-már domesztikálódott, köszönhető kimagasló alkalmazkodóképességének.

Vadgazdálkodási szempontból kártétele főleg a mezőgazdasági kultúrákban, illetőleg halgazdaságokban jelentkezhet, aminek a megelőzése a vadgazdálkodó feladata.

Augusztus 15. és január 31. között vadászható, de augusztus 15-től 31-ig kizárólag húzáson, a vízparttól számított 50 méteren kívül lehet rá vadászni. Tőkés récéből (ahogyan szárcsából is) naponta személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. A tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül vadászható.

A tőkés réce tenyésztése régóta bevett eljárás, köszönhetően a tőkés réce vadászatának nagy fokú érdeklődése miatt. (Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018/2019. évi adatai szerint a röptetett réce kibocsátása meghaladta a 114 000 példányt, melyből terítékre került több mint 64 500 példány. A vadmadarak terítéke azonos évben több mint 44 500 példány volt.)

A tőkés réce napnyugtakor húz ki a vízről táplálkozni és napkeltével térnek vissza, a pihenő helyeikre.

A vízfelület és a táplálkozási hely között olykor megesik, hogy a távolság eléri akár a 30 kilométert is. Elmondható róla, hogy mindenevő faj: gyommagvak, rovarok, rovarlárvák, csigák, apró halak és békák is szerepelnek táplálkozási repertoárjában. A mezőgazdaságban a nagyüzemi monokultúrák térhódításával a tőkés réce táplálékában egyre inkább a búza és a kukorica vált preferálttá.

Vonuló faj, de akadnak helyben maradó populációi is. A teljesség igénye nélkül az északnyugati és dél-európai populációk nem vonulnak, míg az észak-európai állomány Közép-Európában és a Földközi-tenger nyugati medencéjében töltik a telet.

A hazai állománynagyságról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, egyebek mellett azért sem, mert a Fertő-tavi nádrengetegben élő populációk megszámlálása lehetetlen.

Megközelítőleg minimum 50 000 párra tehető a hazai állomány nagysága, mely mérsékelt növekedést mutat, de függ a vonulástól is, és az itt telelő madarak számától.

Rendkívül fontos a szabadterületi állomány védelme. Negatív hatással lehet rá a házi récékkel való hibridizáció, a ragadozók tojásokban és fészekaljakban okozott jelentős kártétele, a környezetszennyezés, mint a növényvédő szerek által okozott mérgezések vagy az olajszennyezés, emellett különböző betegségek is. A vadászat során a vizes élőhelyre kikerülő ólomsörét szintén mérgezést okoz a vízi madaraknak, ezért a vadászati törvény jogszabálya felsorolja azokat a vizes területeket, ahol nem engedélyezett az ólomsörét használata.

Magyarországon elsősorban a fészkelő egyedek védelmét kell(ene) szem előtt tartani.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.