Back to top

Szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárások szorításában a gyökérzöldségek

Még a Vajdaságból is érkeztek Makóra a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napjára. Mint ismert, a növényvédelem a zöldségtermesztésnek is sarkalatos pontja és a szakmai rendezvények rendszerint legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája.

Jordán László: az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul
Jordán László: az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul
A szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárásoknak mind nehezebb megfelelni, főként az olyan kis kultúráknál, mint a gyökérzöldségek – hangzott el Makón, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napján.

A Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága tisztában van azzal, hogy a hatóanyagok kivonása komoly kihívás a termesztőknek, főként, hogy a globalizációval újabb károsítók érkeznek, mondta Jordán László igazgató. Nagy segítség az egyes növényvédő szerekre kiadott szükséghelyzeti engedély, annak azonban szigorú feltételei vannak. A döntések hátterének megértéséhez először a növényvédő hatóanyagok és készítmények engedélyeztetéséről tájékoztatott az igazgató.

Hangsúlyozta, hogy növényvédő szert és termésnövelő anyagot csak a hatóság által kiadott engedély alapján szabad forgalmazni és fölhasználni.

Ez alól csak az EK műtrágyák és a kezeletlen istállótrágya kivétel. Egységes uniós engedélyeztetési kötelezettség vonatkozik a növényvédő szernek minősülő gyomirtókra, gomba- és rovarölő szerekre, illetve regulátorokra. Az ellenanyagok, hatásfokozók, segédanyagok engedélyezése egyelőre nemzeti hatáskörbe tartozik. Ugyancsak ide sorolhatók a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású, valamint a makroszervezeteket tartalmazó készítmények, növényvédelmi célú eszközök.

A hatóanyagok és a termékek engedélyezési menete eltérő. A hatóanyagok engedélyeztetése uniós szintű, azaz egy hatóanyag vagy mindenütt használható, vagy sehol.

A hatóanyag értékelésére kijelölt tagállam az Európai Bizottságnak küldi meg szakmai jelentését, és a szervezet dönt, hogy az fölkerülhet-e a pozitív listára, tehát fölhasználható-e növényvédő szer gyártására. A hatóanyagokról szóló szakmai véleményeken alapuló döntést a politika fölülírhatja. Például a sokat emlegetett glifozát újraengedélyeztetésével 2017-ben megbízott német hatóság nem emelt kifogást a hatóanyag használata ellen, a zöldlobbi nyomása azonban erősebb volt a tudományos érveknél, így 15 helyett csak 5 évre kapta meg az engedélyét. Lévén 3 éves a fölülvizsgálat, idén decemberben újra meg kell indítani azt. Franciaország, Hollandia, Svédország és Magyarország együttesen nyújtja be a véleményét arról, hogy a hatóanyag jelent-e elfogadhatatlan kockázatot, és bár a szakmai csoport várhatóan az engedély meghosszabbítását javasolja majd, néhány tagállam már jelezte, hogy nem engedi a glifozát használatát. Jogellenes lépés lesz ugyanakkor a nemzeti tiltás, ha a glifozát uniós szinten forgalmazható marad, magyarázta Jordán László.

Kockázatbecslés

A termékek engedélyeztetése zónás (az EU-t északi, déli és középső zónára osztották), az pedig a gyártók üzletpolitikai döntése, hogy melyik zónában és annak mely országaiban akarják forgalmazni a készítményüket. A gyártó választja ki az országot is, ahol elvégzik az engedélyeztetést. Ha az eredményeket elfogadják az unió érintett szervei, akkor a jelentést tevő tagállam kiadja a készítmény engedélyokiratát, majd 120 napon belül a zóna többi országában is forgalmazható lesz a növényvédő szer.

A gyakran feltett termelői kérdésre tehát, hogy valamely készítményt miért nem használhatjuk, ha az például Ausztriában alkalmazható, az a válasz, hogy a gyártó nem kérte a magyarországi forgalmazást.

A cégek döntését a hatóság sem mindig érti, így ugyanis a termelők sokszor a fekete-szürke technológiát alkalmazzák, ha a növények védelmében mégis kijuttatják az adott készítményt.

Az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul, tehát akkor forgalmazható egy növényvédő szer, ha nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a felhasználókra, a közelben tartózkodókra, a környezetre és a fogyasztókra. Figyelembe veszik a felhasználás körülményeit (például az előírt dózist, védőruházatot, védőtávolságot) is. A jelenlegi gyakorlat bonyolult, de jól működik, nehezítheti azonban a helyzetet, hogy az Európai Unión belül erősödik a veszélyalapú nézet. Pedig ha egy készítmény veszélyes – hiszen méreg – még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a használata veszélyezteti a felhasználót, ha betartja az előírt intézkedéseket.

A rákkeltő, a mutagén, az örökítőanyagot károsító vagy a hormonrendszert zavaró anyagokat viszont biztosan kizárják.

A gyökérzöldségek nagy tápanyagigényűek
A gyökérzöldségek nagy tápanyagigényűek

Tápanyagigényesek

Különböző talajféleségeken egészen más tápanyag-utánpótlási technológiát kell követni a nagy hozamok és a jó termésminőség érdekében, és minden év újabb kihívásokat is hozhat, hangsúlyozta Pecznyik Béla, a Malagrow Kft. szaktanácsadója. A megfelelő tápanyag-ellátásnak köszönhetően a növényvédelmi megpróbáltatásokat is jobban viselik a növények. A termelők a leggyakrabban arra kíváncsiak, hogy mennyi tápanyagot adagoljanak, és azt mikor és milyen formában juttassák ki. A válasz mindenekelőtt a talajban keresendő, a tápanyagok hasznosulását ugyanis a talajtípus is befolyásolja. A Makó környéki talajok kémhatása például gátolja a tápanyagok felvételét, bár a 7–7,5–8-as pH csökkentésére viszonylag kevés a lehetőségünk. Az AM kézi mérőműszerrel ugyanakkor pontosan megtudhatjuk, hogy mennyi az oldott, azaz a növények számára fölvehető tápanyag a talajban, különben szinte „vakon” adagoljuk a tápanyagot, lehet, hogy feleslegesen.

A szerves trágya használatáról megoszlanak a vélemények, többen annak gyommag-fertőzöttsége miatt ellenzik. Pedig azzal, hogy javítja a talajéletet, bizonyítottan növeli a hozamokat. Homoktalajokon akár 20–30 százalékkal is több termést eredményezhet, a többi technológiai elemtől függetlenül.

Technológiai döntés, hogy az alap- vagy a fejtrágyázásra helyezzük a hangsúlyt és mono- vagy komplex műtrágyákat adagolunk. Pecznyik Béla szerint alacsony humusztartalmú homoktalajokon célszerű kevés alaptrágyát adni, mert mire nagy mennyiségű vízzel kikelesztjük a gyökérzöldségek magját, már nem marad a gyökérzónában hasznosítható tápanyag. Minden 10 milliméternyi eső- vagy öntözővíz ugyanis 7–8 centiméter mélységig lemossa a kiszórt műtrágyát.

A gyökérzöldségek tápanyagigénye magas. Homoktalajon hektáronként 1120 kilogramm hatóanyag szükséges 1 tonna terméshez. A hektáronkénti 80 tonnás terméshez a szaktanácsadó 320 kilogramm nitrogén, 120 kilogramm foszfor, 400 kilogramm kálium 160 kilogramm kalcium és 120 kilogramm magnézium adagolását javasolja. A kötött talajok tápanyag-szolgáltató képessége jobb, ezért ott ennek akár a fele vagy a harmada is elegendő.

Technológiai rések

A hatóanyagok engedélye általában 10, legfeljebb 15 évre szól, utána automatikusan felülvizsgálják, a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva. Így fordulhat elő, hogy a korábban ártalmatlannak tartott hatóanyagok lekerülnek a pozitív listáról, és ez az oka, hogy 2011 óta 45 hatóanyag engedélyét visszavonták. Ez idő alatt mindössze 12 új hatóanyagot engedélyeztek, de ezeknek is csak a fele széles hatásspektrumú kémiai anyag, a másik 6 biológiai, általában csak egy-egy károsítóval szemben vethető be.

A 45 hatóanyag kivonásával keletkezett technológiai rések nem tölthetők be maradéktalanul az újakkal, ezért mind több a kezelhetetlen növényvédelmi gond.

Emellett a kockázatok mérséklésére néhány hatóanyag dózisát olyan alacsonyra szorították, amellyel az már nem hatásos. Például a fogyasztók egészségének védelmében számottevően csökkentették a klórpirifosz maradékértékeit, ezért több kultúrából már törölték. Súlyos csapás a zöldségtermesztőknek, hogy a jól bevált és széles körben alkalmazott tirám engedélyét is visszavonták. Április 30-ától már nem forgalmazhatók a hatóanyagot tartalmazó permetező- és csávázószerek, tirámmal csávázott magokat pedig legfeljebb 2020. január 30-áig vethetnek a palántanevelők, termelők.

Visszavonják az egyetlen burgonya-csírázásgátló anyag engedélyokiratát is.

Bár az elemi réz felülvizsgálatakor is „rezgett a léc”, olasz és magyar kérelemre 7 évre mégis megújítják a hatóanyag engedélyét azzal a korlátozással, hogy nem éves szinten határozták meg a kijuttatható mennyiséget. A gazdálkodók maguk dönt­hetik el, hogyan adagolják a 7 év alatt hektáronként engedélyezett legfeljebb 28 kilogrammot.

Szükséghelyzetben

A hatóanyagok köre tehát szűkül és mind több a megoldatlan növényvédelmi gond. Ezek áthidalására termelői (FruitVeB) kérésre indokolt esetben legfeljebb 120 napra szóló szükséghelyzeti engedélyt ad ki a Nébih a hazánkban nem engedélyezett készítményekre.

Erre azonban csak akkor van mód, ha vészhelyzetben, hirtelen föllépett növényvédelmi probléma kezelésére nincs más lehetőség, például karanténkárosító jelent meg.

A szükséghelyzeti engedély tehát eredendően nem a technológiai lyukak befoltozására, a kis kultúrák megvédésére való, mondta az igazgató. A hatóság is kénytelen volt azonban szabadabban értelmezni a szükséghelyzeti engedély kiadását, hogy a termelők ne forduljanak az illegális technológiák felé. Bár az ilyen megoldásokat az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel, más tagállamok is hasonlóan járnak el.

Uniós rendelet szerint a kérelmet a nemzeti hatóságokhoz az Európai Bizottság által üzemeltetett honlapon angolul kell beadni, hogy a szervezet pontos képet kapjon a tagállamok gyakorlatáról. A Nébih azonban a papír alapon benyújtott kérelmet is elbírálja, és többnyire megadja az engedélyt. A korábban széles körben alkalmazott, de már nem engedélyezett készítményekre viszont nem adja ki, mert ezeknél kisebb dózissal sem tartható be az időközben jócskán csökkentett megengedett szermaradék-határérték, amelyet a kereskedők szigorúan ellenőriznek.

Akkor sem adható ki a szükséghelyzeti engedély egy készítményre, ha az adott gondra van más engedélyezett technológia.

Jordán László elismerte, hogy az engedélyek kiadása időnként lassú, csúsznak a határ­idők, mert a hatóság nem tud elegendő munkát fordítani a területre.

Az eseményről bővebben a Kertészet és Szőlészet 44. száma tudósított.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az árvácska növényvédelme

Az ibolyafélék családjába tartozó árvácska (viola x wittrockiana) gyakran ültetett kétnyári dísznövény. Nagy- és kisvirágú változatai parkokban, kertekben, balkonládákban igen kedves színfoltot adnak. Egyik őse a nálunk is vadon élő háromszínű árvácska.

Hatalmas pontyot keres a Nébih - horgászok segítségét kérik

A horgászok segítségét kéri a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata egy, korábban a Gyékényesi kavicsbánya-tavakból többször megfogott ponty jelenlegi élőhelyének maghatározásában.

Szinte semmiről nem volt papírja - a lefoglalt zöldség felét megsemmisítik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai Békés megyében ellenőrizték azt a csaknem két tonna különféle zöldséggel és gyümölccsel megrakott teherautót, amiről kiderült, hogy áruja nagy részéről nincsenek papírok és még a sofőr is feketén dogozott.

Spanyolországban aláírták az ipariparadicsom-szerződéseket

A spanyol ipariparadicsom-termelők 70 €/tonna (74,8 USD/t) ex-field árat fognak kapni ebben szezonban Extremadura és Andalúzia tartományokban, valamint a gyárakba beszállított ipari paradicsom ára várhatóan 76-78 €/t körül fog alakulni a gyár és a termőföld távolságának függvényében.

Kell a magyar torma

A torma a zöldségágazaton belül a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát szednek, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is.

Az áttelelő zöldségfélék védelme

Ahhoz, hogy egészségünk, munkaerőnk töretlen maradjon, a frisszöldség-fogyasztás nagyon fontos a téli hónapokban is. Ezért nem szabad megfeledkeznünk azokról a hidegtűrő, áttelelő zöldségfélékről, amelyek télen is szedhetők, folyamatosan használhatók ételeinkben, emellett a házikert téli hasznosítását is szolgálják. Közülük most a bimbóskel és a póréhagyma kórokozóit és kártevőit mutatjuk be.

Kezdődhet a lemosó permetezés, ne sajnáljuk a permetlét

A napok előrehaladtával egyre jobban érezhető a tavasz közeledte, mi is újra jelentkezünk a növényvédelmi előrejelzéssel. A legelső teendő a fák megtisztítása a tavalyi gyümölcsmúmiáktól, valamint a metszés és a lemosó permetezés. Nem mindegy, milyen szert választunk a lemosáshoz, előtte nézzük át a fákat és azonosítsuk az ellenségeinket.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Szépek és hasznosak a vadrózsák

Őshonos növény lévén mindenki jól ismeri a vadrózsát, aminek a termését, a csipkebogyót sokféleképpen hasznosíthatjuk. Több más vadrózsafajt is termesztésbe vontak és nemesítenek Európában.

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.