Back to top

Szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárások szorításában a gyökérzöldségek

Még a Vajdaságból is érkeztek Makóra a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napjára. Mint ismert, a növényvédelem a zöldségtermesztésnek is sarkalatos pontja és a szakmai rendezvények rendszerint legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája.

Jordán László: az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul
Jordán László: az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul
A szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárásoknak mind nehezebb megfelelni, főként az olyan kis kultúráknál, mint a gyökérzöldségek – hangzott el Makón, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napján.

A Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága tisztában van azzal, hogy a hatóanyagok kivonása komoly kihívás a termesztőknek, főként, hogy a globalizációval újabb károsítók érkeznek, mondta Jordán László igazgató. Nagy segítség az egyes növényvédő szerekre kiadott szükséghelyzeti engedély, annak azonban szigorú feltételei vannak. A döntések hátterének megértéséhez először a növényvédő hatóanyagok és készítmények engedélyeztetéséről tájékoztatott az igazgató.

Hangsúlyozta, hogy növényvédő szert és termésnövelő anyagot csak a hatóság által kiadott engedély alapján szabad forgalmazni és fölhasználni.

Ez alól csak az EK műtrágyák és a kezeletlen istállótrágya kivétel. Egységes uniós engedélyeztetési kötelezettség vonatkozik a növényvédő szernek minősülő gyomirtókra, gomba- és rovarölő szerekre, illetve regulátorokra. Az ellenanyagok, hatásfokozók, segédanyagok engedélyezése egyelőre nemzeti hatáskörbe tartozik. Ugyancsak ide sorolhatók a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású, valamint a makroszervezeteket tartalmazó készítmények, növényvédelmi célú eszközök.

A hatóanyagok és a termékek engedélyezési menete eltérő. A hatóanyagok engedélyeztetése uniós szintű, azaz egy hatóanyag vagy mindenütt használható, vagy sehol.

A hatóanyag értékelésére kijelölt tagállam az Európai Bizottságnak küldi meg szakmai jelentését, és a szervezet dönt, hogy az fölkerülhet-e a pozitív listára, tehát fölhasználható-e növényvédő szer gyártására. A hatóanyagokról szóló szakmai véleményeken alapuló döntést a politika fölülírhatja. Például a sokat emlegetett glifozát újraengedélyeztetésével 2017-ben megbízott német hatóság nem emelt kifogást a hatóanyag használata ellen, a zöldlobbi nyomása azonban erősebb volt a tudományos érveknél, így 15 helyett csak 5 évre kapta meg az engedélyét. Lévén 3 éves a fölülvizsgálat, idén decemberben újra meg kell indítani azt. Franciaország, Hollandia, Svédország és Magyarország együttesen nyújtja be a véleményét arról, hogy a hatóanyag jelent-e elfogadhatatlan kockázatot, és bár a szakmai csoport várhatóan az engedély meghosszabbítását javasolja majd, néhány tagállam már jelezte, hogy nem engedi a glifozát használatát. Jogellenes lépés lesz ugyanakkor a nemzeti tiltás, ha a glifozát uniós szinten forgalmazható marad, magyarázta Jordán László.

Kockázatbecslés

A termékek engedélyeztetése zónás (az EU-t északi, déli és középső zónára osztották), az pedig a gyártók üzletpolitikai döntése, hogy melyik zónában és annak mely országaiban akarják forgalmazni a készítményüket. A gyártó választja ki az országot is, ahol elvégzik az engedélyeztetést. Ha az eredményeket elfogadják az unió érintett szervei, akkor a jelentést tevő tagállam kiadja a készítmény engedélyokiratát, majd 120 napon belül a zóna többi országában is forgalmazható lesz a növényvédő szer.

A gyakran feltett termelői kérdésre tehát, hogy valamely készítményt miért nem használhatjuk, ha az például Ausztriában alkalmazható, az a válasz, hogy a gyártó nem kérte a magyarországi forgalmazást.

A cégek döntését a hatóság sem mindig érti, így ugyanis a termelők sokszor a fekete-szürke technológiát alkalmazzák, ha a növények védelmében mégis kijuttatják az adott készítményt.

Az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul, tehát akkor forgalmazható egy növényvédő szer, ha nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a felhasználókra, a közelben tartózkodókra, a környezetre és a fogyasztókra. Figyelembe veszik a felhasználás körülményeit (például az előírt dózist, védőruházatot, védőtávolságot) is. A jelenlegi gyakorlat bonyolult, de jól működik, nehezítheti azonban a helyzetet, hogy az Európai Unión belül erősödik a veszélyalapú nézet. Pedig ha egy készítmény veszélyes – hiszen méreg – még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a használata veszélyezteti a felhasználót, ha betartja az előírt intézkedéseket.

A rákkeltő, a mutagén, az örökítőanyagot károsító vagy a hormonrendszert zavaró anyagokat viszont biztosan kizárják.

A gyökérzöldségek nagy tápanyagigényűek
A gyökérzöldségek nagy tápanyagigényűek

Tápanyagigényesek

Különböző talajféleségeken egészen más tápanyag-utánpótlási technológiát kell követni a nagy hozamok és a jó termésminőség érdekében, és minden év újabb kihívásokat is hozhat, hangsúlyozta Pecznyik Béla, a Malagrow Kft. szaktanácsadója. A megfelelő tápanyag-ellátásnak köszönhetően a növényvédelmi megpróbáltatásokat is jobban viselik a növények. A termelők a leggyakrabban arra kíváncsiak, hogy mennyi tápanyagot adagoljanak, és azt mikor és milyen formában juttassák ki. A válasz mindenekelőtt a talajban keresendő, a tápanyagok hasznosulását ugyanis a talajtípus is befolyásolja. A Makó környéki talajok kémhatása például gátolja a tápanyagok felvételét, bár a 7–7,5–8-as pH csökkentésére viszonylag kevés a lehetőségünk. Az AM kézi mérőműszerrel ugyanakkor pontosan megtudhatjuk, hogy mennyi az oldott, azaz a növények számára fölvehető tápanyag a talajban, különben szinte „vakon” adagoljuk a tápanyagot, lehet, hogy feleslegesen.

A szerves trágya használatáról megoszlanak a vélemények, többen annak gyommag-fertőzöttsége miatt ellenzik. Pedig azzal, hogy javítja a talajéletet, bizonyítottan növeli a hozamokat. Homoktalajokon akár 20–30 százalékkal is több termést eredményezhet, a többi technológiai elemtől függetlenül.

Technológiai döntés, hogy az alap- vagy a fejtrágyázásra helyezzük a hangsúlyt és mono- vagy komplex műtrágyákat adagolunk. Pecznyik Béla szerint alacsony humusztartalmú homoktalajokon célszerű kevés alaptrágyát adni, mert mire nagy mennyiségű vízzel kikelesztjük a gyökérzöldségek magját, már nem marad a gyökérzónában hasznosítható tápanyag. Minden 10 milliméternyi eső- vagy öntözővíz ugyanis 7–8 centiméter mélységig lemossa a kiszórt műtrágyát.

A gyökérzöldségek tápanyagigénye magas. Homoktalajon hektáronként 1120 kilogramm hatóanyag szükséges 1 tonna terméshez. A hektáronkénti 80 tonnás terméshez a szaktanácsadó 320 kilogramm nitrogén, 120 kilogramm foszfor, 400 kilogramm kálium 160 kilogramm kalcium és 120 kilogramm magnézium adagolását javasolja. A kötött talajok tápanyag-szolgáltató képessége jobb, ezért ott ennek akár a fele vagy a harmada is elegendő.

Technológiai rések

A hatóanyagok engedélye általában 10, legfeljebb 15 évre szól, utána automatikusan felülvizsgálják, a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva. Így fordulhat elő, hogy a korábban ártalmatlannak tartott hatóanyagok lekerülnek a pozitív listáról, és ez az oka, hogy 2011 óta 45 hatóanyag engedélyét visszavonták. Ez idő alatt mindössze 12 új hatóanyagot engedélyeztek, de ezeknek is csak a fele széles hatásspektrumú kémiai anyag, a másik 6 biológiai, általában csak egy-egy károsítóval szemben vethető be.

A 45 hatóanyag kivonásával keletkezett technológiai rések nem tölthetők be maradéktalanul az újakkal, ezért mind több a kezelhetetlen növényvédelmi gond.

Emellett a kockázatok mérséklésére néhány hatóanyag dózisát olyan alacsonyra szorították, amellyel az már nem hatásos. Például a fogyasztók egészségének védelmében számottevően csökkentették a klórpirifosz maradékértékeit, ezért több kultúrából már törölték. Súlyos csapás a zöldségtermesztőknek, hogy a jól bevált és széles körben alkalmazott tirám engedélyét is visszavonták. Április 30-ától már nem forgalmazhatók a hatóanyagot tartalmazó permetező- és csávázószerek, tirámmal csávázott magokat pedig legfeljebb 2020. január 30-áig vethetnek a palántanevelők, termelők.

Visszavonják az egyetlen burgonya-csírázásgátló anyag engedélyokiratát is.

Bár az elemi réz felülvizsgálatakor is „rezgett a léc”, olasz és magyar kérelemre 7 évre mégis megújítják a hatóanyag engedélyét azzal a korlátozással, hogy nem éves szinten határozták meg a kijuttatható mennyiséget. A gazdálkodók maguk dönt­hetik el, hogyan adagolják a 7 év alatt hektáronként engedélyezett legfeljebb 28 kilogrammot.

Szükséghelyzetben

A hatóanyagok köre tehát szűkül és mind több a megoldatlan növényvédelmi gond. Ezek áthidalására termelői (FruitVeB) kérésre indokolt esetben legfeljebb 120 napra szóló szükséghelyzeti engedélyt ad ki a Nébih a hazánkban nem engedélyezett készítményekre.

Erre azonban csak akkor van mód, ha vészhelyzetben, hirtelen föllépett növényvédelmi probléma kezelésére nincs más lehetőség, például karanténkárosító jelent meg.

A szükséghelyzeti engedély tehát eredendően nem a technológiai lyukak befoltozására, a kis kultúrák megvédésére való, mondta az igazgató. A hatóság is kénytelen volt azonban szabadabban értelmezni a szükséghelyzeti engedély kiadását, hogy a termelők ne forduljanak az illegális technológiák felé. Bár az ilyen megoldásokat az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel, más tagállamok is hasonlóan járnak el.

Uniós rendelet szerint a kérelmet a nemzeti hatóságokhoz az Európai Bizottság által üzemeltetett honlapon angolul kell beadni, hogy a szervezet pontos képet kapjon a tagállamok gyakorlatáról. A Nébih azonban a papír alapon benyújtott kérelmet is elbírálja, és többnyire megadja az engedélyt. A korábban széles körben alkalmazott, de már nem engedélyezett készítményekre viszont nem adja ki, mert ezeknél kisebb dózissal sem tartható be az időközben jócskán csökkentett megengedett szermaradék-határérték, amelyet a kereskedők szigorúan ellenőriznek.

Akkor sem adható ki a szükséghelyzeti engedély egy készítményre, ha az adott gondra van más engedélyezett technológia.

Jordán László elismerte, hogy az engedélyek kiadása időnként lassú, csúsznak a határ­idők, mert a hatóság nem tud elegendő munkát fordítani a területre.

Az eseményről bővebben a Kertészet és Szőlészet 44. száma tudósított.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszámítható gazdasági környezet szükséges a hatékonyabb kertészeti termesztéshez

Technológiai fejlesztés, korszerű, intenzív művelés lehet csak a megoldás a zöldség-gyümölcs ágazat hazai problémáira, derült ki az Agrárszektor tanácskozás kertészeti szekciójának előadásaiból. Figyelni kell az üzemszervezésre és a dolgozók megelégedettségére, hangsúlyozták a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.

Idris Elba egy poloska pusztító darázsfaj névadója lesz?

Mexikói tudósok egy olyan parazita darázsfajra bukkantak, mely megvédheti a Kaliforniában és Mexikóban termő brokkolit az invazív kártevőjétől. Az új darázsfajt pedig Idris Elba brit színészről szeretnék elnevezni.

Idén 16 százalékkal nőtt a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

Idén várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.

Faanyagkereskedelmi ellenőrzést tartott a Nébih: 2,3 millió forint összegű bírságot szabtak ki

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR részlege a korábbi éveknek megfelelően 2019-ben is szúrópróbaszerűen ellenőrizte a faanyagkereskedelmi lánc azon szereplőit, amelyek korábban jogsértést követtek el. A visszatérő jellegű hatósági kontroll az újabb feltárt jogsértések nyomán 2,3 millió forint összegű bírság kiszabását vonta maga után.

Alapvető táplálékunk, mégsem ismerjük

Milyen burgonyafajták vannak? Mire használjuk őket? Hogyan válogassunk belőlük? Változnak a fogyasztói, felhasználói igények, és kismértékben már elindult az ezekre fókuszáló termelésre való átállás a hazai burgonyaszektorban.

Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe! – 2020 a biodiverzitás éve „A legszebb konyhakertek” programban

Ismét sikeres évet zárt 2019-ban „A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei” kertművelést népszerűsítő országos program, aminek az évértékelő és programmeghirdető rendezvényén Sári Kovács Szilvia ötletgazda, programigazgató meghirdette a 2020-as év kiemelt témáját, ami az eddig fölhalmozódott ismeretek esszenciája: Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe!

Több használható víz a mezőgazdaságnak

A kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására fogadott el a napokban előzetes megállapodást az Európai Bizottság azért, hogy minél több használható víz álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.