Back to top

Szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárások szorításában a gyökérzöldségek

Még a Vajdaságból is érkeztek Makóra a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napjára. Mint ismert, a növényvédelem a zöldségtermesztésnek is sarkalatos pontja és a szakmai rendezvények rendszerint legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája.

Jordán László: az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul
Jordán László: az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul
A szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárásoknak mind nehezebb megfelelni, főként az olyan kis kultúráknál, mint a gyökérzöldségek – hangzott el Makón, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napján.

A Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága tisztában van azzal, hogy a hatóanyagok kivonása komoly kihívás a termesztőknek, főként, hogy a globalizációval újabb károsítók érkeznek, mondta Jordán László igazgató. Nagy segítség az egyes növényvédő szerekre kiadott szükséghelyzeti engedély, annak azonban szigorú feltételei vannak. A döntések hátterének megértéséhez először a növényvédő hatóanyagok és készítmények engedélyeztetéséről tájékoztatott az igazgató.

Hangsúlyozta, hogy növényvédő szert és termésnövelő anyagot csak a hatóság által kiadott engedély alapján szabad forgalmazni és fölhasználni.

Ez alól csak az EK műtrágyák és a kezeletlen istállótrágya kivétel. Egységes uniós engedélyeztetési kötelezettség vonatkozik a növényvédő szernek minősülő gyomirtókra, gomba- és rovarölő szerekre, illetve regulátorokra. Az ellenanyagok, hatásfokozók, segédanyagok engedélyezése egyelőre nemzeti hatáskörbe tartozik. Ugyancsak ide sorolhatók a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású, valamint a makroszervezeteket tartalmazó készítmények, növényvédelmi célú eszközök.

A hatóanyagok és a termékek engedélyezési menete eltérő. A hatóanyagok engedélyeztetése uniós szintű, azaz egy hatóanyag vagy mindenütt használható, vagy sehol.

A hatóanyag értékelésére kijelölt tagállam az Európai Bizottságnak küldi meg szakmai jelentését, és a szervezet dönt, hogy az fölkerülhet-e a pozitív listára, tehát fölhasználható-e növényvédő szer gyártására. A hatóanyagokról szóló szakmai véleményeken alapuló döntést a politika fölülírhatja. Például a sokat emlegetett glifozát újraengedélyeztetésével 2017-ben megbízott német hatóság nem emelt kifogást a hatóanyag használata ellen, a zöldlobbi nyomása azonban erősebb volt a tudományos érveknél, így 15 helyett csak 5 évre kapta meg az engedélyét. Lévén 3 éves a fölülvizsgálat, idén decemberben újra meg kell indítani azt. Franciaország, Hollandia, Svédország és Magyarország együttesen nyújtja be a véleményét arról, hogy a hatóanyag jelent-e elfogadhatatlan kockázatot, és bár a szakmai csoport várhatóan az engedély meghosszabbítását javasolja majd, néhány tagállam már jelezte, hogy nem engedi a glifozát használatát. Jogellenes lépés lesz ugyanakkor a nemzeti tiltás, ha a glifozát uniós szinten forgalmazható marad, magyarázta Jordán László.

Kockázatbecslés

A termékek engedélyeztetése zónás (az EU-t északi, déli és középső zónára osztották), az pedig a gyártók üzletpolitikai döntése, hogy melyik zónában és annak mely országaiban akarják forgalmazni a készítményüket. A gyártó választja ki az országot is, ahol elvégzik az engedélyeztetést. Ha az eredményeket elfogadják az unió érintett szervei, akkor a jelentést tevő tagállam kiadja a készítmény engedélyokiratát, majd 120 napon belül a zóna többi országában is forgalmazható lesz a növényvédő szer.

A gyakran feltett termelői kérdésre tehát, hogy valamely készítményt miért nem használhatjuk, ha az például Ausztriában alkalmazható, az a válasz, hogy a gyártó nem kérte a magyarországi forgalmazást.

A cégek döntését a hatóság sem mindig érti, így ugyanis a termelők sokszor a fekete-szürke technológiát alkalmazzák, ha a növények védelmében mégis kijuttatják az adott készítményt.

Az engedélyeztetés kockázatbecslésen alapul, tehát akkor forgalmazható egy növényvédő szer, ha nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a felhasználókra, a közelben tartózkodókra, a környezetre és a fogyasztókra. Figyelembe veszik a felhasználás körülményeit (például az előírt dózist, védőruházatot, védőtávolságot) is. A jelenlegi gyakorlat bonyolult, de jól működik, nehezítheti azonban a helyzetet, hogy az Európai Unión belül erősödik a veszélyalapú nézet. Pedig ha egy készítmény veszélyes – hiszen méreg – még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a használata veszélyezteti a felhasználót, ha betartja az előírt intézkedéseket.

A rákkeltő, a mutagén, az örökítőanyagot károsító vagy a hormonrendszert zavaró anyagokat viszont biztosan kizárják.

A gyökérzöldségek nagy tápanyagigényűek
A gyökérzöldségek nagy tápanyagigényűek

Tápanyagigényesek

Különböző talajféleségeken egészen más tápanyag-utánpótlási technológiát kell követni a nagy hozamok és a jó termésminőség érdekében, és minden év újabb kihívásokat is hozhat, hangsúlyozta Pecznyik Béla, a Malagrow Kft. szaktanácsadója. A megfelelő tápanyag-ellátásnak köszönhetően a növényvédelmi megpróbáltatásokat is jobban viselik a növények. A termelők a leggyakrabban arra kíváncsiak, hogy mennyi tápanyagot adagoljanak, és azt mikor és milyen formában juttassák ki. A válasz mindenekelőtt a talajban keresendő, a tápanyagok hasznosulását ugyanis a talajtípus is befolyásolja. A Makó környéki talajok kémhatása például gátolja a tápanyagok felvételét, bár a 7–7,5–8-as pH csökkentésére viszonylag kevés a lehetőségünk. Az AM kézi mérőműszerrel ugyanakkor pontosan megtudhatjuk, hogy mennyi az oldott, azaz a növények számára fölvehető tápanyag a talajban, különben szinte „vakon” adagoljuk a tápanyagot, lehet, hogy feleslegesen.

A szerves trágya használatáról megoszlanak a vélemények, többen annak gyommag-fertőzöttsége miatt ellenzik. Pedig azzal, hogy javítja a talajéletet, bizonyítottan növeli a hozamokat. Homoktalajokon akár 20–30 százalékkal is több termést eredményezhet, a többi technológiai elemtől függetlenül.

Technológiai döntés, hogy az alap- vagy a fejtrágyázásra helyezzük a hangsúlyt és mono- vagy komplex műtrágyákat adagolunk. Pecznyik Béla szerint alacsony humusztartalmú homoktalajokon célszerű kevés alaptrágyát adni, mert mire nagy mennyiségű vízzel kikelesztjük a gyökérzöldségek magját, már nem marad a gyökérzónában hasznosítható tápanyag. Minden 10 milliméternyi eső- vagy öntözővíz ugyanis 7–8 centiméter mélységig lemossa a kiszórt műtrágyát.

A gyökérzöldségek tápanyagigénye magas. Homoktalajon hektáronként 1120 kilogramm hatóanyag szükséges 1 tonna terméshez. A hektáronkénti 80 tonnás terméshez a szaktanácsadó 320 kilogramm nitrogén, 120 kilogramm foszfor, 400 kilogramm kálium 160 kilogramm kalcium és 120 kilogramm magnézium adagolását javasolja. A kötött talajok tápanyag-szolgáltató képessége jobb, ezért ott ennek akár a fele vagy a harmada is elegendő.

Technológiai rések

A hatóanyagok engedélye általában 10, legfeljebb 15 évre szól, utána automatikusan felülvizsgálják, a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva. Így fordulhat elő, hogy a korábban ártalmatlannak tartott hatóanyagok lekerülnek a pozitív listáról, és ez az oka, hogy 2011 óta 45 hatóanyag engedélyét visszavonták. Ez idő alatt mindössze 12 új hatóanyagot engedélyeztek, de ezeknek is csak a fele széles hatásspektrumú kémiai anyag, a másik 6 biológiai, általában csak egy-egy károsítóval szemben vethető be.

A 45 hatóanyag kivonásával keletkezett technológiai rések nem tölthetők be maradéktalanul az újakkal, ezért mind több a kezelhetetlen növényvédelmi gond.

Emellett a kockázatok mérséklésére néhány hatóanyag dózisát olyan alacsonyra szorították, amellyel az már nem hatásos. Például a fogyasztók egészségének védelmében számottevően csökkentették a klórpirifosz maradékértékeit, ezért több kultúrából már törölték. Súlyos csapás a zöldségtermesztőknek, hogy a jól bevált és széles körben alkalmazott tirám engedélyét is visszavonták. Április 30-ától már nem forgalmazhatók a hatóanyagot tartalmazó permetező- és csávázószerek, tirámmal csávázott magokat pedig legfeljebb 2020. január 30-áig vethetnek a palántanevelők, termelők.

Visszavonják az egyetlen burgonya-csírázásgátló anyag engedélyokiratát is.

Bár az elemi réz felülvizsgálatakor is „rezgett a léc”, olasz és magyar kérelemre 7 évre mégis megújítják a hatóanyag engedélyét azzal a korlátozással, hogy nem éves szinten határozták meg a kijuttatható mennyiséget. A gazdálkodók maguk dönt­hetik el, hogyan adagolják a 7 év alatt hektáronként engedélyezett legfeljebb 28 kilogrammot.

Szükséghelyzetben

A hatóanyagok köre tehát szűkül és mind több a megoldatlan növényvédelmi gond. Ezek áthidalására termelői (FruitVeB) kérésre indokolt esetben legfeljebb 120 napra szóló szükséghelyzeti engedélyt ad ki a Nébih a hazánkban nem engedélyezett készítményekre.

Erre azonban csak akkor van mód, ha vészhelyzetben, hirtelen föllépett növényvédelmi probléma kezelésére nincs más lehetőség, például karanténkárosító jelent meg.

A szükséghelyzeti engedély tehát eredendően nem a technológiai lyukak befoltozására, a kis kultúrák megvédésére való, mondta az igazgató. A hatóság is kénytelen volt azonban szabadabban értelmezni a szükséghelyzeti engedély kiadását, hogy a termelők ne forduljanak az illegális technológiák felé. Bár az ilyen megoldásokat az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel, más tagállamok is hasonlóan járnak el.

Uniós rendelet szerint a kérelmet a nemzeti hatóságokhoz az Európai Bizottság által üzemeltetett honlapon angolul kell beadni, hogy a szervezet pontos képet kapjon a tagállamok gyakorlatáról. A Nébih azonban a papír alapon benyújtott kérelmet is elbírálja, és többnyire megadja az engedélyt. A korábban széles körben alkalmazott, de már nem engedélyezett készítményekre viszont nem adja ki, mert ezeknél kisebb dózissal sem tartható be az időközben jócskán csökkentett megengedett szermaradék-határérték, amelyet a kereskedők szigorúan ellenőriznek.

Akkor sem adható ki a szükséghelyzeti engedély egy készítményre, ha az adott gondra van más engedélyezett technológia.

Jordán László elismerte, hogy az engedélyek kiadása időnként lassú, csúsznak a határ­idők, mert a hatóság nem tud elegendő munkát fordítani a területre.

Az eseményről bővebben a Kertészet és Szőlészet 44. száma tudósított.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

A mini zöldség a menő

A németországi Krefeldben működő Asia LLC cég már évek óta a minizöldsé­gekre szakosodott, és a növekvő keresletre válaszul fokozatosan bővíti termékválasztékát.

FruitVeB: átlagos lehet az idei zöldségtermés

Átlagos évre számít tavalyihoz hasonlóan az idén is a zöldségtermesztésben a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a jelenlegi körülményeket figyelembe véve, ugyanakkor a következő két-három hónap még jelentősen befolyásolhatja a mennyiségeket.

Szigorodtak a Ralstonia solanacearum baktérium felszámolására tett intézkedések a vető- és áruburgonyában

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum uniós zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az eddigieknél országosan 30%-kal több hatósági ellenőrzés - termőhelyi szemle, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat - elvégzését rendelte el a Nébih.

Nagyon kevés alma és körte terem idén

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén az átlaghoz képest várhatóan 40-50 százalékkal kevesebb alma terem. A körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: egy átlag évihez képest 50-60 százalékkal szerényebb lehet a termés.

A májusi fagy után 3 csövet ígér a kukorica

Kósa Sándor egyéni gazdálkodó Nagyecseden. Négyszáz hektárt művel a feleségével közösen, amiből 200 hektár kukorica, 100 hektár búza, 100 hektár napraforgó. Agrármérnöki pályáját 1973-ban kezdte a 70 éves szakember. Ezt azért fontos kiemelni, mert olyat, mint az idén, hogy az 5-6 leveles kukorica május 13-án lefagyjon, még nem tapasztalt.

Figyeljük a csapdákat, sokat elárulnak – Növényvédelmi előrejelzés 31. hét

Kevesebb alma terem a fákon, azok viszont nagyobbra nőnek, fontos a kalciumpótlásuk, hogy ne foltosodjanak. A csonthéjasoknál továbbra is lényeges a lombvédelem, és persze állandó feladatot adnak a molyok. Időközben pedig dióburok-fúrólégyből is egyre több van a csapdákban. A tavalyi, elképesztően magas fertőzöttség elkerülése érdekében már most indokolt a kártevő legyek és lárváik elleni védekezés elkezdése.

Terméskilátások Németországban

A Német Parasztszövetség (DBV) adatai szerint spárgából 30 százalékkal kevesebbet takarítanak be az idén a megszokottnál Németországba, illetve, az előrejelzés szerint 43 millió tonna gabona terem a szövetségi köztársaságban, ami 4 százalékkal elmarad mind a 2015–2019 közötti ötéves átlagtól

Ételallergia, élelmiszeradományozás, higiénia - változik a szabályozás

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése.