Back to top

Új, invazív meztelencsigák: hogyan védjük kertjeinket?

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, két új meztelencsiga-faj is megjelent hazánkban. Nemzetközi irodalom alapján mutatjuk be őket és a védekezés kiskerti, természetbarát lehetőségeit.

A feketefejű csiga eredeti élőhelye a Kaukázus, a Krím-félsziget, Törökország és Irán északi területei, de már Európában is terjed: megjelent Németországban, Lettországban, illetve Oroszországban Moszkva, Novgorod környékén, valamint Ukrajnában Kijevben.

Fotó: Beeki/pixabay.com

Az állat 4-5 centiméter hosszú, kékesszürke testű meztelencsiga, feje és csápjai feketék, erről nagyon könnyen azonosítható. Sokféle nedves élőhelyen megél, főként erdőkben az alföldi területektől a szubalpin zónákig.

Elsősorban emberi közvetítéssel, növényszállítással terjed, a cserepes növények földjében bújhatnak meg a tojásai és növendék példányai.

Lettországban 1997-ben azonosították, azóta emberi környezetben bukkan föl a leggyakrabban. Kertekben, temetőkben és parkokban, de a folyóvölgyek mentén a szabad természetben is megjelent. Károsításáról még nem érkezett jelentés, de őshazájában a saláta, káposzta, tökfélék és szamóca kártevője.

Tojásait a nedves földbe rakja, ahol tojás vagy lárva alakban telel. Teljes kifejlettségét július végére éri el, majd az őszi tojásrakás után elpusztul.

Természetes ellenségeit nem ismerjük, de valószínű, hogy szerepel a sündisznó étlapján. Invazív fajnak tekinthető, ám nehéz védekezni a további terjedése ellen.

A másik jövevény a malaccsiga, ami a Balkánról terjed szerte a világon, 2014-ben az USA-ban is megjelent, Chicago egyik külvárosából jelentették. Ez a faj viszonylag karcsú, barnásrózsaszín meztelencsiga, 7-10 centiméter hosszú. Pihenő állapotban egészen összehúzza magát, néhány centiméteres barnás csomónak látszik.

A malaccsiga meglepően jól bírja a szárazabb körülményeket, tömegesen fordulhat elő törmelékhalmok alján, különösen a mészköves területeken.

Cserjésekben és erdőkben is él, valamint eredeti élőhelyén gyakori a ruderális területeken és az ember közelében egyaránt. Megél a tengerszinttől egészen jóval 1000 méter fölötti hegyekig, sőt Bulgáriában 2000 méter magasan is megtalálták. Csak éjszaka aktív, nappal a talajban húzódik meg, tíz centi mélyre ássa be magát.

Életformáját kevéssé ismerjük, tojását áprilisban találták meg, de valószínű, hogy több generációja átfedi egymást. Laboratóriumi körülmények közt 2-3 hét alatt kel ki a tojásból.

A meztelencsigák hazánkban is bevált természetes ellensége az indiai futókacsa, de más nagyobb madarak is összeszedik őket, érdemes tehát minél többet vonzani a kertünkbe madárfürdetővel, téli etetővel.

A klasszikus sörcsapda igen egyszerű szerkezet: egy konzervdobozt vagy nagyobb lapos tálat süllyesszünk a talajba úgy, hogy 1-2 centiméterre kint maradjon a pereme, és töltsünk bele sört. Ezen az elven működnek a különböző méretben és alakban kapható csigacsapdák is. Meglepően sok csigát tudunk így összegyűjteni.

Zömében éjjel aktívak a meztelencsigák, a nappalt nedves, árnyékos helyre húzódva vészelik át. Ha nagyobb darab narancshéjat rakunk ki a kertbe, reggel ott találhatjuk meg őket, annál is inkább, mert szívesen esznek narancsot.

Kávézaccal és magnézium-szulfáttal is körbeszórhatjuk a kedvenc növényünket, hogy megvédjük a csigáktól. Ezzel enyhén savanyítjuk a földjüket, illetve pótoljuk a magnéziumot. Az erősen illatos növények, mint a levendula, zsálya, kakukkfű, és a hagymafélék is inkább taszítják a puhatestűeket, úgyhogy érdemes a zöldségsorok közé ültetni belőlük.

Nedves talajban működik a gyenge elektromosságot keltő rézgyűrű, amit a növények töve köré rakhatunk ki a talajra. Angliában közkedvelt megoldás, körülbelül 4-8 centiméter széles rézlemezből készül.

Vizsgáljuk át a komposzthalmokat és onnan is gyűjtsük össze a csigákat. A csigairtó szerek használatát azért nem javasoljuk, mert számos hasznos kistestű kerti élőlényre is veszélyes.

Forrás: 
magyarmazogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Zöldségbemutató 4 méterrel a tenger szintje alatt

Egy kiváló zöldségbemutatón, jó 4 méterrel a tenger szintje alatt mi sem jut az ember eszébe, mint hogy ezen a helyen 400 éve még bálnavadászok hajtották a ladikjukat. Vajon újabb 400 év múlva mi lesz a holland polderekből? Szeptember utolsó hetében évek óta megnyitja kapuit a Bejo Zaden. A vetőmag-nemesítő és -előállító cég warmenhuizeni kísérleti központja ilyenkor négy napra átjáróházzá válik.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

Gyerekrajzokon a családok kedvenc zöldségei

Idén is nagy sikernek örvendett a Bonduelle óvodásokat és általános iskolásokat megszólító, "A család kedvenc zöldségei" címmel meghirdetett rajzversenye. A díjátadó ünnepséget a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermében rendezték.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.