Back to top

Új, invazív meztelencsigák: hogyan védjük kertjeinket?

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, két új meztelencsiga-faj is megjelent hazánkban. Nemzetközi irodalom alapján mutatjuk be őket és a védekezés kiskerti, természetbarát lehetőségeit.

A feketefejű csiga eredeti élőhelye a Kaukázus, a Krím-félsziget, Törökország és Irán északi területei, de már Európában is terjed: megjelent Németországban, Lettországban, illetve Oroszországban Moszkva, Novgorod környékén, valamint Ukrajnában Kijevben.

Fotó: Beeki/pixabay.com

Az állat 4-5 centiméter hosszú, kékesszürke testű meztelencsiga, feje és csápjai feketék, erről nagyon könnyen azonosítható. Sokféle nedves élőhelyen megél, főként erdőkben az alföldi területektől a szubalpin zónákig.

Elsősorban emberi közvetítéssel, növényszállítással terjed, a cserepes növények földjében bújhatnak meg a tojásai és növendék példányai.

Lettországban 1997-ben azonosították, azóta emberi környezetben bukkan föl a leggyakrabban. Kertekben, temetőkben és parkokban, de a folyóvölgyek mentén a szabad természetben is megjelent. Károsításáról még nem érkezett jelentés, de őshazájában a saláta, káposzta, tökfélék és szamóca kártevője.

Tojásait a nedves földbe rakja, ahol tojás vagy lárva alakban telel. Teljes kifejlettségét július végére éri el, majd az őszi tojásrakás után elpusztul.

Természetes ellenségeit nem ismerjük, de valószínű, hogy szerepel a sündisznó étlapján. Invazív fajnak tekinthető, ám nehéz védekezni a további terjedése ellen.

A másik jövevény a malaccsiga, ami a Balkánról terjed szerte a világon, 2014-ben az USA-ban is megjelent, Chicago egyik külvárosából jelentették. Ez a faj viszonylag karcsú, barnásrózsaszín meztelencsiga, 7-10 centiméter hosszú. Pihenő állapotban egészen összehúzza magát, néhány centiméteres barnás csomónak látszik.

A malaccsiga meglepően jól bírja a szárazabb körülményeket, tömegesen fordulhat elő törmelékhalmok alján, különösen a mészköves területeken.

Cserjésekben és erdőkben is él, valamint eredeti élőhelyén gyakori a ruderális területeken és az ember közelében egyaránt. Megél a tengerszinttől egészen jóval 1000 méter fölötti hegyekig, sőt Bulgáriában 2000 méter magasan is megtalálták. Csak éjszaka aktív, nappal a talajban húzódik meg, tíz centi mélyre ássa be magát.

Életformáját kevéssé ismerjük, tojását áprilisban találták meg, de valószínű, hogy több generációja átfedi egymást. Laboratóriumi körülmények közt 2-3 hét alatt kel ki a tojásból.

A meztelencsigák hazánkban is bevált természetes ellensége az indiai futókacsa, de más nagyobb madarak is összeszedik őket, érdemes tehát minél többet vonzani a kertünkbe madárfürdetővel, téli etetővel.

A klasszikus sörcsapda igen egyszerű szerkezet: egy konzervdobozt vagy nagyobb lapos tálat süllyesszünk a talajba úgy, hogy 1-2 centiméterre kint maradjon a pereme, és töltsünk bele sört. Ezen az elven működnek a különböző méretben és alakban kapható csigacsapdák is. Meglepően sok csigát tudunk így összegyűjteni.

Zömében éjjel aktívak a meztelencsigák, a nappalt nedves, árnyékos helyre húzódva vészelik át. Ha nagyobb darab narancshéjat rakunk ki a kertbe, reggel ott találhatjuk meg őket, annál is inkább, mert szívesen esznek narancsot.

Kávézaccal és magnézium-szulfáttal is körbeszórhatjuk a kedvenc növényünket, hogy megvédjük a csigáktól. Ezzel enyhén savanyítjuk a földjüket, illetve pótoljuk a magnéziumot. Az erősen illatos növények, mint a levendula, zsálya, kakukkfű, és a hagymafélék is inkább taszítják a puhatestűeket, úgyhogy érdemes a zöldségsorok közé ültetni belőlük.

Nedves talajban működik a gyenge elektromosságot keltő rézgyűrű, amit a növények töve köré rakhatunk ki a talajra. Angliában közkedvelt megoldás, körülbelül 4-8 centiméter széles rézlemezből készül.

Vizsgáljuk át a komposzthalmokat és onnan is gyűjtsük össze a csigákat. A csigairtó szerek használatát azért nem javasoljuk, mert számos hasznos kistestű kerti élőlényre is veszélyes.

Forrás: 
magyarmazogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.