Back to top

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.

Az ágazat nemzetgazdaságon belüli súlyának visszaesése következtében a területen felhasznált szűkös állami források alapvetően a gazdaságilag jól teljesítő kultúrák genetikai fejlesztésére szorítkoznak (pl. szántóföldi kultúrák). A kutató szakemberek és a termelők visszajelzései alapján ugyanakkor erősíteni kell a szaporítóanyag-előállítás növény-egészségügyi ellenőrzését mind az alany- és a törzsültetvényekben, mind az oltványtermesztőknél. Ennek az állami ellenőrzési feladatnak a korábbi színvonalra emelése a kiinduló feltétele minden további lépésnek, hiszen a szakmaközi intézkedés csak erre a szakmai minimumra alapozva vezethető be.

A szőlőtermesztők számára nagy kihívás az éghajlatváltozás. A 2018-as, minden időknél koraibb évjáratot sokkal inkább tekinthetjük egy tendencia kezdetének, mint egyedi hatásnak.

Az éghajlatváltozás következtében a csapadékeloszlás rendkívül szélsőségessé válik, gyakoriak és időben elhúzódnak a hőségperiódusok, az aszály kísérőjelenségei egyre gyakrabban jelennek meg, a szőlőbogyókon gyakran napégések láthatók.

Akár ágazati hozzájárulás is jöhet
Akár ágazati hozzájárulás is jöhet

A szőlők érési folyamataira is hatást gyakorol az éghajlatváltozás. Több hagyományos magyar fajta esetében megfigyelhető a savtartalom hirtelen csökkenése, a szőlők aromaprofiljának változása, adott esetben a szőlő cukortartalmának megemelkedése. Kihívást jelent továbbá, hogy a szőlőt a szokásosnál melegebb időjárásban kell szüretelni, így borászati oldalról annak kezelése is változó módszereket igényel.

A klímaváltozás hatására korábban ismeretlen kórokozók, kártevők és a betegségeket terjesztő vektorok jelennek meg a szőlőkultúrában.

A fogyasztói csoportok nyomására az Európai Unió egyre több növényvédőszer-hatóanyag felhasználását tiltja meg, illetve szigorodó és drága vizsgálatokhoz köti a korábban használt hatóanyagok felhasználhatóságának további engedélyezését. Ennek emblematikus példája volt az a 2018-as eljárás, melyben a réz hatóanyag felhasználhatóságát csak politikai alkuval sikerült megtartani, de a korábbinál sokkal szigorúbb határértékekkel. Továbbá érzékelhető nyomás nehezedik az ágazatra a fogyasztók felől a termesztés ökológiai lábnyomának csökkentésére.

A KAP-reform kiemelt célja a környezetbarát termesztési módszerek előmozdítása valamennyi ágazatban, így a szőlőtermesztésben is.

Éghajlatváltozási faktorból

meghatározható termesztés-

technológiai elvárások:

✔ szárazságtűrés;

✔ alacsonyabb cukortartalom-képzés;

✔ kisebb mértékű savcsökkenés;

✔ kimagasló aromaprofil.

Fogyasztói elvárások faktorból

meghatározható termesztés-

technológiai elvárások:

✔ magas minőségű borok előállítására alkalmas, gombabetegségekkel szem­ben toleráns fajták;

✔ fitoplazmás megbetegedésre kevésbé hajlamos fajták;

✔ magasabb szintű ellenálló képesség kártevőkkel szemben.

Gépesítés faktorból meghatározható termesztéstechnológiai elvárások:

✔ alkalmas művelésmód, vékony lomb­fal;

✔ megfelelő hajtásszerkezet, vesszőzet;

✔ közepes/alacsony növekedési erély;

✔ gépi műveletekből adódó mechanikai behatásokat követő jó regenerálódó képesség.

A munkaerőhiány következtében az ágazatnak olyan termesztési módszere­ket kell meghonosítania, amelyekkel csök­­kenthető a szőlőtermesztés élőmunkaerő-igénye. Beszédes szám, hogy míg Magyarországon egy hektár borszőlő élőmunkaerő-igénye minimum 500 óra, addig a déli féltekén kevesebb, mint 200 óra.

Ezek a számok egyértelműen csak a gépesítési színvonal növelésével érhetők el.

A gépesítés ugyanakkor a termesztett fajták oldaláról is új elvárást támaszt, hiszen a mechanikai behatásokra az egyes fajták és klónok eltérően reagálnak.

A szakmai program kiindulópontját az jelenti, hogy az államnak biztosítania kell a szaporítóanyag-termelésnek a magas szintű szaporítás-felügyeleti kontrollt. Enélkül elképzelhetetlen bármilyen szakmaközi intézkedés bevezetése. Amennyiben kontroll nélkül kerülne bevezetésre, úgy csak a meglévő színvonalú – olykor súlyos növény-egészségügyi és minőségi problémákkal küzdő – szaporítóanyag-termelési színvonal konzerválódik.

A HNT csak abban az esetben tartja lehetségesnek a szakmaközi intézkedés bevezetését a biológiai alapok területén, amennyiben a szaporítóanyag-termelés állami felügyeleti rendszerének működéséhez a szükséges szabályozás- és intézményrendszer, valamint humán és pénzügyi források biztosítottak. Szükséges továbbá a fajtahasználati díj rendszerének felülvizsgálata.

Az ágazat jelenlegi teherbírása miatt kizárólag célzott, szakmai iránymutatások és ellenőrzés mellett végzett kutatásokat szabad támogatni.

Ezek irányát a piaci tendenciák, a társadalmi elvárások, valamint a borvidéki eredetvédelmi fejlesztési tervek ismeretében a szakmának kell meghatároznia és társfinanszíroznia. A tagolt fenntartói struktúrából adódó eltérő helyi érdekektől mentes programok kitűzése a cél, melyben az országos kutatóhelyeket és az arra alkalmas termelőüzemeket hálózatban foglalkoztatják.

Számos jól kialakult nyugat-európai példát látunk, ezek szellemiségét célszerű lenne átvenni
Számos jól kialakult nyugat-európai példát látunk, ezek szellemiségét célszerű lenne átvenni
Magyarországon átlagosan 1700–2000 hektár szőlőt telepítenek. A fizetendő díjat letelepített tövenként kellene meghatározni, és az összeget a hegybíró szedné be, amikor az ültetvényt rögzíti a HEGYIR rendszerben, függetlenül attól, hogy milyen szaporítóanyagot (magyar, külföldi, oltvány, dugvány) használt fel a termelő.

A szakmaközi hozzájárulás mértékéről határozatban rendelkezne a hegybíró, így annak meg nem fizetése esetén a NAV végrehajtása lenne eszközölhető.

Ennek beszedése bonyolultabb rendszert igényel, a hozzájárulás nagysága pedig nagyban függ a telepítések ütemétől. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a szerkezetátalakítási/telepítési támogatás ismeretében a termelők befizetési hajlandósága nagyobb lesz, mintha minden évben minden termelőnek kellene ilyen járulékot fizetnie.

Az önrész eredményeként – a szakmaközi szervezet koordinációja mellett – lehetőséget kell nyújtani az EU kutatási programjaiba való csatlakozásra annak érdekében, hogy a szőlőtermesztési innováció felgyorsuljon Magyarországon.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj egy része átcsatornázható lenne
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj egy része átcsatornázható lenne
A beszedett összeg fejében az ágazat folyamatos szakmai kontrollt tud gyakorolni az ágazati kutatásokra.

A termelők számára tehát a HNT jelentené a szakmai garanciát, hogy a befizetett összegből a tagok hosszú távú érdekeit szolgáló kutatások valósuljanak meg.

A fajtaoltalmon keresztül a szakmaközi szervezet tagjai 50 százalékos kedvezményt kapnának a jövőben a program eredményeként nyilvántartásba vett kló­­nok és fajták fajtahasználati díjából. Az alulfinanszírozott ágazati kutatóállomások számára pedig valódi és könnyen hozzáférhető forrást jelenthet a kutatások elvégzéséhez.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugalomba vonulnak a hernyók, most kell feltenni a hernyófogó öveket – növényvédelmi előrejelzés 41. hét

Végre nem szenvednek vízhiányban a növények, cserében viszont nagyon sok érőfélben lévő gyümölcs reped, ahogy megszívta magát vízzel, így elkerülhetetlen a nagymértékű rothadás. Van teendő a hernyókkal is, és hamarosan kezdhető az őszi lemosópermetezés.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

Jó idő a mezőgazdasági munkákhoz

A hét első napjaiban néhol előfordult még gyenge eső, zápor, de a megelőző időszakhoz képest jelentősen csökkent a csapadék, így a jellemzően napos, gyakran szeles időben a talajok felszín közeli része kissé száradni, szikkadni tudott, és folytatni lehetett betakarítási illetve vetési munkákat. A folytatásban is nagyrészt száraz időre van kilátás az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel.

A hazai alma hazai piacra kerül

Almafogyasztást ösztönző kampányt indított az Agrármarketing Centrum, ezzel már hatodik éve népszerűsítve a zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Az eseményen alma egészséges volta mellett az aszály miatti almatermés mennyiségére is felhívták a figyelmet, ami bár ellátja a hazai fogyasztási igényeket, ugyanakkor az ipari felhasználású alma termésmennyisége idén jelentősen lecsökkent.

Fekete bogyók augusztusban

Kétféleképp is találkozhatunk szederrel a kertekben: a vadszeder vékony, tüskés sarjaival gyomként gyűlik meg a bajunk, termetes nemesített fajtái viszont sok finom gyümölcsöt adnak. Ez utóbbiak gondozásához adunk tanácsot.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Még inkább számít az ár

Az agrárágazatot, az ipart és a szolgáltató szektort egyaránt különösen érzékenyen érinti a nagy költségnövekedés. A folyamatosan emelkedő kiadások csak részben építhetők be a fogyasztói árakba, sok termék és szolgáltatás iránt pedig bizonyos fogyasztói árszint fölött lezuhan vagy megszűnik a kereslet. A termelők és kereskedők is érzik a változást.

Mi is pontosan a „longevity diéta”, és tényleg tovább fogunk élni tőle?

Talán hallottunk már a longevity, vagy "hosszú élet" diétáról, melynek szabályos követése hosszabb élettartamot ígér, de mi is ez pontosan, és különbözik-e egyáltalán más egészséges étrendektől?

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.