Back to top

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.

Az ágazat nemzetgazdaságon belüli súlyának visszaesése következtében a területen felhasznált szűkös állami források alapvetően a gazdaságilag jól teljesítő kultúrák genetikai fejlesztésére szorítkoznak (pl. szántóföldi kultúrák). A kutató szakemberek és a termelők visszajelzései alapján ugyanakkor erősíteni kell a szaporítóanyag-előállítás növény-egészségügyi ellenőrzését mind az alany- és a törzsültetvényekben, mind az oltványtermesztőknél. Ennek az állami ellenőrzési feladatnak a korábbi színvonalra emelése a kiinduló feltétele minden további lépésnek, hiszen a szakmaközi intézkedés csak erre a szakmai minimumra alapozva vezethető be.

A szőlőtermesztők számára nagy kihívás az éghajlatváltozás. A 2018-as, minden időknél koraibb évjáratot sokkal inkább tekinthetjük egy tendencia kezdetének, mint egyedi hatásnak.

Az éghajlatváltozás következtében a csapadékeloszlás rendkívül szélsőségessé válik, gyakoriak és időben elhúzódnak a hőségperiódusok, az aszály kísérőjelenségei egyre gyakrabban jelennek meg, a szőlőbogyókon gyakran napégések láthatók.

Akár ágazati hozzájárulás is jöhet
Akár ágazati hozzájárulás is jöhet

A szőlők érési folyamataira is hatást gyakorol az éghajlatváltozás. Több hagyományos magyar fajta esetében megfigyelhető a savtartalom hirtelen csökkenése, a szőlők aromaprofiljának változása, adott esetben a szőlő cukortartalmának megemelkedése. Kihívást jelent továbbá, hogy a szőlőt a szokásosnál melegebb időjárásban kell szüretelni, így borászati oldalról annak kezelése is változó módszereket igényel.

A klímaváltozás hatására korábban ismeretlen kórokozók, kártevők és a betegségeket terjesztő vektorok jelennek meg a szőlőkultúrában.

A fogyasztói csoportok nyomására az Európai Unió egyre több növényvédőszer-hatóanyag felhasználását tiltja meg, illetve szigorodó és drága vizsgálatokhoz köti a korábban használt hatóanyagok felhasználhatóságának további engedélyezését. Ennek emblematikus példája volt az a 2018-as eljárás, melyben a réz hatóanyag felhasználhatóságát csak politikai alkuval sikerült megtartani, de a korábbinál sokkal szigorúbb határértékekkel. Továbbá érzékelhető nyomás nehezedik az ágazatra a fogyasztók felől a termesztés ökológiai lábnyomának csökkentésére.

A KAP-reform kiemelt célja a környezetbarát termesztési módszerek előmozdítása valamennyi ágazatban, így a szőlőtermesztésben is.

Éghajlatváltozási faktorból

meghatározható termesztés-

technológiai elvárások:

✔ szárazságtűrés;

✔ alacsonyabb cukortartalom-képzés;

✔ kisebb mértékű savcsökkenés;

✔ kimagasló aromaprofil.

Fogyasztói elvárások faktorból

meghatározható termesztés-

technológiai elvárások:

✔ magas minőségű borok előállítására alkalmas, gombabetegségekkel szem­ben toleráns fajták;

✔ fitoplazmás megbetegedésre kevésbé hajlamos fajták;

✔ magasabb szintű ellenálló képesség kártevőkkel szemben.

Gépesítés faktorból meghatározható termesztéstechnológiai elvárások:

✔ alkalmas művelésmód, vékony lomb­fal;

✔ megfelelő hajtásszerkezet, vesszőzet;

✔ közepes/alacsony növekedési erély;

✔ gépi műveletekből adódó mechanikai behatásokat követő jó regenerálódó képesség.

A munkaerőhiány következtében az ágazatnak olyan termesztési módszere­ket kell meghonosítania, amelyekkel csök­­kenthető a szőlőtermesztés élőmunkaerő-igénye. Beszédes szám, hogy míg Magyarországon egy hektár borszőlő élőmunkaerő-igénye minimum 500 óra, addig a déli féltekén kevesebb, mint 200 óra.

Ezek a számok egyértelműen csak a gépesítési színvonal növelésével érhetők el.

A gépesítés ugyanakkor a termesztett fajták oldaláról is új elvárást támaszt, hiszen a mechanikai behatásokra az egyes fajták és klónok eltérően reagálnak.

A szakmai program kiindulópontját az jelenti, hogy az államnak biztosítania kell a szaporítóanyag-termelésnek a magas szintű szaporítás-felügyeleti kontrollt. Enélkül elképzelhetetlen bármilyen szakmaközi intézkedés bevezetése. Amennyiben kontroll nélkül kerülne bevezetésre, úgy csak a meglévő színvonalú – olykor súlyos növény-egészségügyi és minőségi problémákkal küzdő – szaporítóanyag-termelési színvonal konzerválódik.

A HNT csak abban az esetben tartja lehetségesnek a szakmaközi intézkedés bevezetését a biológiai alapok területén, amennyiben a szaporítóanyag-termelés állami felügyeleti rendszerének működéséhez a szükséges szabályozás- és intézményrendszer, valamint humán és pénzügyi források biztosítottak. Szükséges továbbá a fajtahasználati díj rendszerének felülvizsgálata.

Az ágazat jelenlegi teherbírása miatt kizárólag célzott, szakmai iránymutatások és ellenőrzés mellett végzett kutatásokat szabad támogatni.

Ezek irányát a piaci tendenciák, a társadalmi elvárások, valamint a borvidéki eredetvédelmi fejlesztési tervek ismeretében a szakmának kell meghatároznia és társfinanszíroznia. A tagolt fenntartói struktúrából adódó eltérő helyi érdekektől mentes programok kitűzése a cél, melyben az országos kutatóhelyeket és az arra alkalmas termelőüzemeket hálózatban foglalkoztatják.

Számos jól kialakult nyugat-európai példát látunk, ezek szellemiségét célszerű lenne átvenni
Számos jól kialakult nyugat-európai példát látunk, ezek szellemiségét célszerű lenne átvenni
Magyarországon átlagosan 1700–2000 hektár szőlőt telepítenek. A fizetendő díjat letelepített tövenként kellene meghatározni, és az összeget a hegybíró szedné be, amikor az ültetvényt rögzíti a HEGYIR rendszerben, függetlenül attól, hogy milyen szaporítóanyagot (magyar, külföldi, oltvány, dugvány) használt fel a termelő.

A szakmaközi hozzájárulás mértékéről határozatban rendelkezne a hegybíró, így annak meg nem fizetése esetén a NAV végrehajtása lenne eszközölhető.

Ennek beszedése bonyolultabb rendszert igényel, a hozzájárulás nagysága pedig nagyban függ a telepítések ütemétől. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a szerkezetátalakítási/telepítési támogatás ismeretében a termelők befizetési hajlandósága nagyobb lesz, mintha minden évben minden termelőnek kellene ilyen járulékot fizetnie.

Az önrész eredményeként – a szakmaközi szervezet koordinációja mellett – lehetőséget kell nyújtani az EU kutatási programjaiba való csatlakozásra annak érdekében, hogy a szőlőtermesztési innováció felgyorsuljon Magyarországon.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj egy része átcsatornázható lenne
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj egy része átcsatornázható lenne
A beszedett összeg fejében az ágazat folyamatos szakmai kontrollt tud gyakorolni az ágazati kutatásokra.

A termelők számára tehát a HNT jelentené a szakmai garanciát, hogy a befizetett összegből a tagok hosszú távú érdekeit szolgáló kutatások valósuljanak meg.

A fajtaoltalmon keresztül a szakmaközi szervezet tagjai 50 százalékos kedvezményt kapnának a jövőben a program eredményeként nyilvántartásba vett kló­­nok és fajták fajtahasználati díjából. Az alulfinanszírozott ágazati kutatóállomások számára pedig valódi és könnyen hozzáférhető forrást jelenthet a kutatások elvégzéséhez.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.

További csapadék öntözi a földeket

Bár a betakarítási munkákat jelentősen hátráltatja a csapadékos időjárás, a talajok feltöltődése jól halad, egyre mélyebb rétegekbe is jut a nedvességből. Az őszi kalászosok vetéséhez jó magágyat lehet készíteni, és a frissen kelt repce fejlődéséhez is adott a nedvesség. Az esős idő a hét további részében is folytatódik, a jövő hét elejétől számíthatunk a csapadékhajlam csökkenésére.