Back to top

A kisállattenyésztők Mekkája - Van, volt, lesz monori börze

A monori kisállatvásár alig néhány év alatt Európa egyik legnagyobb és legszínesebb börzéjévé nőtte ki magát. A tarka kavalkádban az amatőr állatkedvelő és a profi tenyésztő egyaránt megtalálja amit keres, sőt, elsőrangúan szórakozik.

A börze jövőjével kapcsolatban azonban az utóbbi hetekben több pletyka is szárnyra kapott. Ezekről is kérdeztük dr. Pintér József Zsoltot, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnökét.

Mióta van Monoron börze?

– Budapesten kezdődött a történetünk, ahol még a ’90-es évek végén, egy bevásárlóközpont parkolójában pakolt ki néhány tenyésztőtárs. De akkora volt az érdeklődés, hogy a rendezvény hamar kinőtte ezeket a kereteket. 2001–2002-ben került ki a börze Monorra, akkor még csak a Kossuth Lajos utca mellett parkoló felső rész kellett megnyitni, aztán az egészet, de az utóbbi időben már bérelnünk is kellett egy három és fél hektáros területet, hogy úgy-ahogy elférjünk. Az utóbbi börzéket már mintegy kilenc hektáron rendeztük.

Ez korábban is állatvásártér volt?

– Nem, ennek a területnek nem volt meghatározott funkciója. De amióta itt vagyunk, ez lett „a monori börze” színhelye. A név mára egyfajta brand-dé vált és összenőtt a település nevével.

Egész Európában ismerik, a kisállatvásár kategóriában ez a legnagyobb, legnépszerűbb leglátogatottabb.

Jelentős vásárok persze vannak Hollandiában Assenben, Németországban Staubingban, Szerbiában Zomboron, de talán földrajzi szempontból a legjobb helyen mi vagyunk – ez találkozóhelye Keletnek és Nyugatnak. Ma Európában, bárki, aki részt vesz a szervezett kisállattenyésztésben, ismeri Monor nevét. A hazai állattenyésztők körében pedig Monor neve és a kisállatvásár közé egyenlőségjelet lehet tenni.

Nem csak a helyszín, de az időpontválasztás is jól sikerült.

– Jól, az eladók és a vevők szempontjából egyaránt. Eddig hat vásárt tartottunk egy évben, ezt idén hétre növeltük. A márciusi és az októberi börze a legnagyobb – azaz a legelső és a legutolsó – ezen alkalmakkor van kinn a legtöbb tenyésztő és érdeklődő is. Alkalmanként átlagosan négy-ötezren jönnek ki, ennek egyharmada kiállító, kétharmada vásárló.

Mi a szövetség szerepe a vásáron?

– A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége a szervezője a börzének. Az önkormányzattal karöltve tartjuk meg az alkalmakat. Monor biztosítja a területet, és segítséget nyújt a közúthasználatban, valamint az állategészségügyi feladatok ellátásában. A parkoltatás, a biztonsági személyzet foglalkoztatása, a jegyszedés, az árusítóhely-biztosítás a mi dolgunk.

A vásár napja ugyan vasárnapra esik, de a kiállítóknak és a szervezőknek már egy nappal korábban kezdődik a börze.

– Az eladók a jó helyek megszerzése érdekében már szombaton megérkeznek. Leparkolnak és vagy megalszanak valahol, vagy akár le sem fekszenek, hisz’ a vásár hivatalosan éjfélkor kezdődik. Szükség is van erre, hiszen több mint ezer kamiont, buszt, teherautót, furgont és személyautót kell fogadni, ezeknek parkolóhely kell, az embereknek pedig ki kell osztani a stand helyeket, adott esetben áram-ellátásról kell gondoskodni, illemhelyről, szóval ezer dologról.

Milyen állatokat kínálnak eladásra?

– Lehetetlen felsorolni. Az engedélyünk úgy szól, hogy a patásállatokon kívül mindent be lehet hozni és el lehet adni. A kutyák, macskák és prémes­állatok kérdése kicsit kényesebb, ezek igazából a megtűrt kategóriába esnek Monoron. Akik ilyen állatokat hoznak ide, azok többségében nem tenyésztők, hanem szaporítók, nálunk a pénz előbbre való mint a hobbi, az állattenyésztés szeretete. De ha minden papírjuk rendben van, mit lehet tenni? Beengedjük őket is.

Körbetekintve egyértelmű, hogy kinőtték a hely adta kereteket. Nem gondolkodnak váltáson?

– A szövetség vezetőben már egy évvel ezelőtt megfogalmazódott, hogy ezen túl ne egy bérleményben rendezzük a saját vásárainkat, hanem álljunk egészében saját lábra, nagyobb, rendezettebb, méltóbb környezetben. A saját magunk területét úgy rendezhetjük be, hogy az hosszú távon, az uniós és a hazai követelményeknek megfelelően működjön.

Ennek megfelelően idén egy 11 hektáros területet vásároltunk Monor külterületén, közvetlenül a 4-es főút mellett. A börzét jövőre már ott tervezzük megtartani. Ezúton is szeretném tehát eloszlatni azokat a híreszteléseket, ami szerint megszűnik a börze!

Nem szűnik meg, csak átköltözik egy, a mostanihoz közeli helyszínre. Ott az infrastruktúra kialakítása már megtörtént, az ingatlanra bevezettettük az áramot, a vizet, murvás utakat alakíttattunk ki. Most zajlik a terület bekerítése. Szerettünk volna már idén átköltözni, de a 4-es főútról való lehajtást a közútkezelő szervezet még nem engedélyezte, mondván, hogy a látogatói gépkocsiforgalmat csak akkor szerencsés a 4-es főútra terhelni, ha a Monort elkerülő szakasz már megépült.

A saját kiállítótér egyben szabad teret enged a fejlesztési terveknek is, ugye?

– Mindenképpen. Ezen a területen már rövidtávon is két új dolgot szeretnénk megvalósítani. Az Agrárminisztérium már idén is forrásokat szán a magyar, őshonos galambfajták génmegőrzésére. Ennek ernyője alatt szeretnénk kialakítani egy fajtabemutató telephelyet, ahol minden egyes börzén népszerűsíteni szeretnénk a magyar galambfajtákat, bemutatva a hazai és külföldi látogatóknak a galambfajták széles spektrumát (34 ilyet nevesít a vonatkozó jogszabály – a szerk.). A másik fejlesztési tervünk lehetőséget adna egy olyan családi programra, hogy ott egy egész hétvégére kikapcsolódási lehetőséget találna minden családtag. Külön gondoltunk a gyerekekre egy játszótérrel, az anyukák-apukák számára pedig kézműves programtérrel – természetesen a börze megtekintésének lehetősége mellett.

A börze szervezése tehát nem üzleti tevékenység?

– A börze elsősorban egy találkozási pont, ahol tenyésztő az állattartóval és persze tenyésztő a tenyésztővel találkozhat. Másodrészt van egyfajta küldetése is, amellyel hátteret, eszközt adhat azon vidékfejlesztési elképzelésnek, hogy a falusi portákon ismét legyenek haszon- és díszállatok, amelyek révén a gazdálkodásra nevelés, az önellátás igényének megteremtése felé egy lépést lehet tenni. Azt szeretnénk, hogy ha egy család kisállattartásra adja a fejét, akkor először a monori börze jusson eszébe, aztán majd ha később esetleg feleslege támad, akkor ide látogasson vissza.

Itt az állatokon kívül a tudás is gazdát cserél, nemde?

– Itt „csomagban” kapja mindenki az ismereteket. Kezdve a takarmányozástól a felszereléseken és tenyésztésen át a termék-előállításig. Itt vannak például a különböző fajtaklubok képviselői is, akik tapasztalataik legjavát készek átadni. Nyugodtan mondhatom, hogy olyan tudást adnak át ezek a szakemberek, amelyet az iskolapadban nem lehet megszerezni.

Genetikailag, tehát te­nyész­tési szempontból az ide kihozott állatok milyen minő­séget képviselnek?

– Vegyes minőséget. Megtalálhatók a csúcstenyésztők által kínált állatok – ezek tényleg a világszínvonalat jelentik –, de megtalálhatók a külföldi szaporítók által behozott különböző selejt gazdasági állatok is. Ha valaki komolyan érdeklődik, annak ma már meg van a lehetősége az előzetes ismeretszerzésre. Az interneten rengeteg információ áll rendelkezésre, itt a megbízható tenyésztőkről is érdeklődni lehet. Sőt. A szimpatikusnak gondolt szakemberekkel előzetesen egyeztetni is érdemes, és akkor már nem ér minket meglepetés az adok-veszek, csere-bere folyamán. Őszintén szólva, az ide érkező emberek többsége nem teljesen laikus. De itt tényleg lehetőség van jó tanácsok megszerzésére, és – ismerve a tenyésztők nyitottságát – akár arra is, hogy kíséretükkel járja be valaki a börzét. Itt biztosan mindenki megtalálja azt, amit keres.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Valósággá vált a cowboyok világa hazánkban

Ha az gondoljuk, hogy a western világának alkonyával eltűntek a Vadnyugat lovai a napi használatból, tévedünk. Nem is kell messzire utaznunk, ha látni akarjuk, hogy miként lehet lasszóval befogni, terelni a pusztában szabadon élő marhát.

Szürkemarhákat is nevelnek a diákok

Tizenkét darab magyar szürke szarvasmarhával gyarapodott a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium tangazdasága a napokban.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Bőrmasszázs teheneknek

Sok gazda nemcsak a mezőgazdasági tevékenység egyik fontos alappillérének tartja, hanem hasznos társnak is tekintik az állatokat. Ezért akár kényeztetni is hajlandó azokat.

Terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén

E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén - jelentette több amerikai médium is.

Kecsketartók figyelem! Most kell beadni de minimis kérelmeket

A kecsketenyésztőknek december 10-ig lehet benyújtani az anyakecske-tartás után igényelhető de minimis támogatási kérelmüket – figyelmeztet a szakmai szövetség.

A kormány 100 millió forinttal segíti a kóbor ebek ivartalanítását

Magyarországon jelenleg az egyik legnagyobb probléma a kóbor ebek magas száma, melyet a nem kívánt szaporulatok megelőzésével, az ivartalanítás támogatásával lehet a legelfogadhatóbb módon csökkenteni. A kormány elkötelezett amellett, hogy a programnak köszönhetően újabb mérföldkőhöz érkezzünk az állatvédelem és a felelős állattartás terén.

Európai szinten is meghatározó a hazai lúdtermelés

Hazánkban Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

Ufóméretű drón Hannoverben

Sci-fibe illő méretű drónnal készül a John Deere a hannoveri Agritechnica kiállításra. A 9,2 méter átmérőjű repülő szerkezetet a dróntaxik fejlesztésében úttörő Volocopter céggel közösen tervezték, és egyedülálló újítás a mezőgazdaságban, ahol eddig még csak lényegesen kisebb drónokkal jelentek meg a gyártók. Számos feladatra lesz alkalmas, egyelőre a permetezéshez való kiegészítőkkel szerelték fel.