A méhek réme tovább nyomul Európában

Hevesi Mihály
2019. 11. 09., szombat, 10:00
Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Franciaországban már elterjedt, és a szó szoros értelmében tűzzel-vassal küzdenek ellene, mégsem sikerül megakadályozni a terjedését. Ez az Európában invazív fajnak számító lódarázs ugyanis magas fák lomkoronájának tetejében építi fészkét. Ezért csak ősszel a lombozat lehullása után lehet  felfedezni őket.

Ezekbe a magasságokba pedig már csak kosaras autóval vagy tűzfújó drónokkal lehet elérni őket.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Németországban először Karlsruhében észleltek ázsiai lódarazsat 2014-ben. 

A méhészek számára tehát itt az újabb kihívás jelent, ez a lódarázsfaj 80%-ban méhekkel táplálkozik és nagyon hatékony méhvadász. A hesseni természetvédelmi hivatal (HLNUG ) közleményt adott ki honlapján, melyben arra kérik a lakosságot, hogy azonnal jelentsék, ha ázsiai lódarazsat látnak.

Az ázsiai és az európai lódarázs között két lényeges különbség van: az ázsiai lódarázs kisebb, és nem színpompás, teste fekete, potrohán egy sárga sávval, míg az európai sárgás-narancsszínű..

Az ázsiai lódarázs nagyobb családban él, mint európai rokonai, egy fészekben 1-2000 is  található.

Eredetileg Dél-Ázsiában őshonos és feltehetően ázsiai importszállítmánnyal került kontinensünkre.

Franciaországban mérgezett „csalikkal” is megpróbálták irtani őket. De ez a módszer zsákutcának bizonyult, mivel más rovarok pusztulását is okozta.

Az ázsiai lódarázs emberre nem veszélyes, bár ha rajban védekezik, akkor a szúrások halált is okozhatnak. Az irtásukat végző szakemberek ezért vastag védőfelszereléssel mennek a közelükbe.

A faj megjelenés hazánkban is jelentésköteles.

Lásd még ehhez kapcsolódó cikkünket: Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

Forrás: 
hessenschau.de-hlnug.de/stuttgarterzeitung.de alapján

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság
  • A Magyar Tudomány Ünnepe – díjazott kutatók
  • CLAAS – virtuális cégvezetők küzdelme
  • Fiatal kutatók – a rezisztenciagéneket kutatják
  • Kárpátalja – az alma a nyerő
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertészet és Szőlészet
  • Rezisztencia gének kutatása
  • Talajjavítás sekély termőrétegen és mészkő alapkőzeten
  • A gönci
  • Ígéretes krizantémok
  • Francia kirakat - Salon du Végétal
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kistermelők Lapja
  • Szakmai önvédelemre hívnak az állattenyésztők
  • Nem büntetni akarnak, hanem a bajt megelőzni
  • A sajtkészítés ABC-je
  • Alternatív takarmányok a kecskék számára
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Méhészet
  • Régi-új méhbetegség
  • Anyazárkázással az atkák ellen
  • Kombi keret
  • A méhek bioindikátorok
  • A mézkirálynő ajánlása
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertbarát Magazin
  • Zöldek a tetőn
  • Tenerife és botanikus kertje
  • A szőlő és a bor szerelme
  • Sümegi Eszter: Illatok és dallamok
  • Krizantémok ideje
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kerti Kalendárium
  • Változatos tökfélék
  • Könnyen nevelhető a fekete berkenye
  • Hidegre érzékeny finomságok
  • Kártevő atkák a szőlőben
  • Téli tennivalók a díszkertben
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Borászati Füzetek
  • Vegyszerek, amiket nem akarunk elfogyasztani
  • Egerben mindig történik valami
  • Rezisztens szőlőfajták kontra feketerothadás
  • A narancsborok hazai fogadtatása
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
A Mi Erdőnk
  • Hazánk legnyugatibb szeglete, Vendvidék
  • Erdőspusztáról lett az év erdésze
  • Féllábbal is legyőzi az akadályokat
  • Mesélő kopjafák
  • Miért jön közel a róka?
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Pegazus
  • Bemutatkoztak Dióspuszta yearlingjei
  • Államfői győzelem a St. Legerben
  • Ötcsillagos Tenyészverseny
  • Őshonos fajtáink sikerei
  • Címvédés a vágtán
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Állattenyésztés
  • Középpontban az „Egészséges Fejlődés”
  • A tejpor megválasztásának jelentősége
  • Adat alapú termeléstámogató megoldások a tejhozamú szarvasmarha tenyésztésben
TÁM Magazin
  • Plzeň-i Workshop
  • Komplex hatású huminsavak
  • Kútvízkezelési megoldások a mezőgazdasági telepek számára
  • A hőstressz negatív hatásai kocákra Brazíliában (is)

Ezeket olvasta már?

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Tetris Challenge – méhész verzió

Berobbant az internet világába egy új „kihívás”, melyben különböző szakmák mutatják meg hivatásuk eszközeit szépen elrendezett struktúrában, madártávlatból fotózva. A „Tetris Challenge” történetében először a méhészek eszközeit mutatta be a Nyerges Méhészet

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Bőrmasszázs teheneknek

Sok gazda nemcsak a mezőgazdasági tevékenység egyik fontos alappillérének tartja, hanem hasznos társnak is tekintik az állatokat. Ezért akár kényeztetni is hajlandó azokat.

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.