A méhek réme tovább nyomul Európában

Hevesi Mihály
2019. 11. 09., szombat, 10:00
Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Franciaországban már elterjedt, és a szó szoros értelmében tűzzel-vassal küzdenek ellene, mégsem sikerül megakadályozni a terjedését. Ez az Európában invazív fajnak számító lódarázs ugyanis magas fák lomkoronájának tetejében építi fészkét. Ezért csak ősszel a lombozat lehullása után lehet  felfedezni őket.

Ezekbe a magasságokba pedig már csak kosaras autóval vagy tűzfújó drónokkal lehet elérni őket.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Németországban először Karlsruhében észleltek ázsiai lódarazsat 2014-ben. 

A méhészek számára tehát itt az újabb kihívás jelent, ez a lódarázsfaj 80%-ban méhekkel táplálkozik és nagyon hatékony méhvadász. A hesseni természetvédelmi hivatal (HLNUG ) közleményt adott ki honlapján, melyben arra kérik a lakosságot, hogy azonnal jelentsék, ha ázsiai lódarazsat látnak.

Az ázsiai és az európai lódarázs között két lényeges különbség van: az ázsiai lódarázs kisebb, és nem színpompás, teste fekete, potrohán egy sárga sávval, míg az európai sárgás-narancsszínű..

Az ázsiai lódarázs nagyobb családban él, mint európai rokonai, egy fészekben 1-2000 is  található.

Eredetileg Dél-Ázsiában őshonos és feltehetően ázsiai importszállítmánnyal került kontinensünkre.

Franciaországban mérgezett „csalikkal” is megpróbálták irtani őket. De ez a módszer zsákutcának bizonyult, mivel más rovarok pusztulását is okozta.

Az ázsiai lódarázs emberre nem veszélyes, bár ha rajban védekezik, akkor a szúrások halált is okozhatnak. Az irtásukat végző szakemberek ezért vastag védőfelszereléssel mennek a közelükbe.

A faj megjelenés hazánkban is jelentésköteles.

Lásd még ehhez kapcsolódó cikkünket: Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

Forrás: 
hessenschau.de-hlnug.de/stuttgarterzeitung.de alapján

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság
  • Természeti értékeink megóvása – interjú Rácz András államtitkárral
  • Precíziós gazdálkodás – a Veresi Paradicsom Kft.-nél
  • #Meatthefacts-kampány – tények kontra tévhitek
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertészet és Szőlészet
  • Kutyák kiszagolják a kórokozókat
  • Kell a magyar torma
  • Fruit Logistica, Berlin
  • Beszámoló az esseni IPM szakkiállításról
  • Levéltetvek a loncokon
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kistermelők Lapja
  • Szigorodnak az antibiotikum-használat szabályai
  • Létkérdés, hogy egészséges borjak szülessenek
  • Házi patika, hogy ne ess pánikba
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Méhészet
  • Méhésztüntetések az EU-ban
  • Hölgyek reflektorfényben: hölgyméhészek, méhészfeleségek
  • Számít-e a mézárak emelkedésére? Öt méhész válaszolt
  • Aki megkóstolta a herelárvákat
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertbarát Magazin
  • Primulák a szivárvány minden színében
  • Csernus doki Csendülője
  • Bálint gazda tanácsai – Tavaszról álmodnak a kertek
  • Növények a falon
  • Hozzáértő méregkeverők
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kerti Kalendárium
  • Indítótrágyázás
  • Az Év fája 2019
  • Az alma gombás eredetű tárolási betegségei
  • 2019 legjobb újborai
  • Kéziszerszámok a könnyebb munkavégzésért
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Borászati Füzetek
  • Koch Csaba, és az ő boldog szőlői
  • A klímaváltozás hatása a szőlő- és bortermelésre
  • Aktuális: A szőlőültetvények előmetszése
  • Kevesebb bor és brexit-aggodalmak Európában
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
A Mi Erdőnk
  • Hívogató erdő
  • Egy kis Selmecbánya a Bükk kapujában
  • Kutya-bőr
  • Interaktív tanösvény
  • Egyidős az emberiséggel
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Pegazus
  • Vágtatempóban halad a lóversenysport népszerűsítése
  • Ezt még rosszul csinálni is nagyon nehéz – avagy hogyan legyek díjlovas?
  • A galopp legjobbjai 2019-ben
  • Az akadályugratás alapjai Andrew Hoytól
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Állattenyésztés
  • Középpontban az „Egészséges Fejlődés”
  • A tejpor megválasztásának jelentősége
  • Adat alapú termeléstámogató megoldások a tejhozamú szarvasmarha tenyésztésben
TÁM Magazin
  • Plzeň-i Workshop
  • Komplex hatású huminsavak
  • Kútvízkezelési megoldások a mezőgazdasági telepek számára
  • A hőstressz negatív hatásai kocákra Brazíliában (is)

Ezeket olvasta már?

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Szépek és hasznosak a vadrózsák

Őshonos növény lévén mindenki jól ismeri a vadrózsát, aminek a termését, a csipkebogyót sokféleképpen hasznosíthatjuk. Több más vadrózsafajt is termesztésbe vontak és nemesítenek Európában.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.

Új nyomtatvány szükséges a lovas szolgáltatási vizsgákhoz

A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.

A világ legöregebb méhe

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben. A lelet bizonyítja azt is, hogy a méhek ősei ragadozók voltak.