A méhek réme tovább nyomul Európában

Hevesi Mihály
2019. 11. 09., szombat, 10:00
Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Franciaországban már elterjedt, és a szó szoros értelmében tűzzel-vassal küzdenek ellene, mégsem sikerül megakadályozni a terjedését. Ez az Európában invazív fajnak számító lódarázs ugyanis magas fák lomkoronájának tetejében építi fészkét. Ezért csak ősszel a lombozat lehullása után lehet  felfedezni őket.

Ezekbe a magasságokba pedig már csak kosaras autóval vagy tűzfújó drónokkal lehet elérni őket.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Németországban először Karlsruhében észleltek ázsiai lódarazsat 2014-ben. 

A méhészek számára tehát itt az újabb kihívás jelent, ez a lódarázsfaj 80%-ban méhekkel táplálkozik és nagyon hatékony méhvadász. A hesseni természetvédelmi hivatal (HLNUG ) közleményt adott ki honlapján, melyben arra kérik a lakosságot, hogy azonnal jelentsék, ha ázsiai lódarazsat látnak.

Az ázsiai és az európai lódarázs között két lényeges különbség van: az ázsiai lódarázs kisebb, és nem színpompás, teste fekete, potrohán egy sárga sávval, míg az európai sárgás-narancsszínű..

Az ázsiai lódarázs nagyobb családban él, mint európai rokonai, egy fészekben 1-2000 is  található.

Eredetileg Dél-Ázsiában őshonos és feltehetően ázsiai importszállítmánnyal került kontinensünkre.

Franciaországban mérgezett „csalikkal” is megpróbálták irtani őket. De ez a módszer zsákutcának bizonyult, mivel más rovarok pusztulását is okozta.

Az ázsiai lódarázs emberre nem veszélyes, bár ha rajban védekezik, akkor a szúrások halált is okozhatnak. Az irtásukat végző szakemberek ezért vastag védőfelszereléssel mennek a közelükbe.

A faj megjelenés hazánkban is jelentésköteles.

Lásd még ehhez kapcsolódó cikkünket: Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

Forrás: 
hessenschau.de-hlnug.de/stuttgarterzeitung.de alapján

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság
  • Felpörgő öntözési pályázatok – interjú Viski Józseffel
  • Agrár-külkereskedelem – mit ér 63 százalék?
  • Talaj – a földminősítés és -értékelés helyzete
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertészet és Szőlészet
  • Láthatatlan "csomagolás" - új német technológia
  • Burgenlandi borturizmus
  • Növények és emberek - Főkert konferencia
  • Zürich a világ legélhetőbb nagyvárosa
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kistermelők Lapja
  • Kisállattenyésztés – belépő a nagyok világába?
  • Tömés nélkül is előállítható a libamáj
  • Rekordok az országos nyúlkiállításon
  • Elkötelezetten a magyar hidegvérűért
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Méhészet
  • Így keres „lakást” a méhraj
  • Dadant-Blatt és édesített mézek
  • Látóhatár: Ahol békától rettegnek a méhészek
  • Bálványfa – idegenhonos fás hordásnövények III.
  • Vándorkiállítás a méhekről és a méhészetről
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertbarát Magazin
  • Fények a sötétben - kerti világítás
  • A páratlan szépségű ciklámen
  • Élő adás a kertből - Bay Évánál
  • Bepoloskázott kertek
  • Tömjén és mirha
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kerti Kalendárium
  • Indítótrágyázás
  • Az Év fája 2019
  • Az alma gombás eredetű tárolási betegségei
  • 2019 legjobb újborai
  • Kéziszerszámok a könnyebb munkavégzésért
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Borászati Füzetek
  • Koch Csaba, és az ő boldog szőlői
  • A klímaváltozás hatása a szőlő- és bortermelésre
  • Aktuális: A szőlőültetvények előmetszése
  • Kevesebb bor és brexit-aggodalmak Európában
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
A Mi Erdőnk
  • A szelíd Cserhát
  • Apáról fiúra száll a hivatás
  • Dr. Nagy Balázs klímakutató jövőképe
  • Erdészképző Barcson
  • Program a tölgyek védelmében
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Pegazus
  • Hogyan legyek lovastornász?
  • Történelmet írt az igáslóból lett ugróló
  • Csaknem 90 új telivér az európai árverésekről
  • Mikor, ki, hol, hogyan? – Kalandozások a military történetében
  • A rendőrlóból lett olimpikon
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Állattenyésztés
  • Középpontban az „Egészséges Fejlődés”
  • A tejpor megválasztásának jelentősége
  • Adat alapú termeléstámogató megoldások a tejhozamú szarvasmarha tenyésztésben
TÁM Magazin
  • Plzeň-i Workshop
  • Komplex hatású huminsavak
  • Kútvízkezelési megoldások a mezőgazdasági telepek számára
  • A hőstressz negatív hatásai kocákra Brazíliában (is)

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Elkeseredésükben teleöntötték mézzel az agrárminisztérium bejáratát

Egy német méhészpár 2,5 tonna, glifozáttal szennyezett mézet borított Julia Klöckner agrárminiszter irodája elé tiltakozásképpen a német agrárkormányzat politikájával szemben.

A vírusfertőzés miatt el kell pusztítani egy Máramaros megyei tyúkfarm állományát

A madárinfluenza vírus megjelenése miatt el kell pusztítani egy tyúkfarm állományát a Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) településen – közölte szerdán a romániai megyei állategészségügyi hatóság (DSVSA).

Hajdú-Bihar megyében is megjelent a madárinfluenza

Egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma január 14-én. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki. Az állategészségügyi szakemberek a mintegy 115.000-es állomány leölését már gyanú alapján megkezdték.

Madárinfluenza: nincs szó újabb esetekről

Egyelőre Komárom-Esztergom megyében elszigetelt esetet jelent az Ács melletti nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban feltűnt madárinfluenza. Azok a termelők, akiknél nincs fertőzés, nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne is legyen – egy sor higiéniai, járványvédelmi előírás betartásával ugyanis megvédhető az állomány.

Ez a pici mag oldja a stresszt és a csontokat is védi

Ez az apró mag igazi tápanyag bomba – tele van ásványi anyagokkal, növényi rostokkal, jó zsírokkal és vitaminokkal. Rendszeres fogyasztásával számos egészségügyi problémát megelőzhetünk vagy kezelhetünk.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.